A biológiai életkor az utóbbi évek egyik legfontosabb egészségügyi fogalmává vált. Nem azért, mert meg kellene állítanunk az időt, vagy az „örök fiatalság” ígéretét kellene kergetnünk. Hanem mert a biológiai életkor a szervezet belső funkcionális állapotának egyik tükre. Azt segít megérteni, hogy a testünk mennyire rugalmasan dolgozza fel a tápanyagokat, milyen állapotban vannak az ereink, az izmaink, a májunk, a hormonális szabályozásunk és a regenerációs rendszerünk.
Ez ma azért különösen fontos, mert világszerte egyre több daganatos betegséget diagnosztizálnak 50 éves kor alatt. Egy 204 ország adatait feldolgozó nagy nemzetközi elemzés szerint 1990 és 2019 között az 50 éves kor alatt kialakuló daganatos esetek száma 79 százalékkal emelkedett. A háttérben az elemzések szerint nem egyetlen ok áll: tartós alváshiány, ülő életmód, hasi zsírfelhalmozódás, alacsony fokú gyulladás, hormonális átrendeződés, környezeti és táplálkozási tényezők.
Mit takar a biológiai életkor?
Több mint 300 ezer ember adatainak az elemzése alapján a magasabb biológiai életkor összefüggött a vastagbélrák kialakulásának kockázatával, és ez a kapcsolat az 50 év alattiaknál különösen erősnek mutatkozott.
Egy másik, több mint 400 ezer ember adatait vizsgáló elemzésben azoknál, akiknek a szervezete biológiailag gyorsabban öregedett, több daganattípus kockázata is magasabb volt. Különösen figyelemre méltó, hogy akiknél a biológiai életkor több mint öt évvel gyorsabb pályán haladt, azoknál az összesített daganatos halálozás kockázata közel kétszeres volt.
Ez is érdekelhet: Egyszerű házi módszer mutatja meg, mennyire öregszel
Ez nem azt jelenti, hogy a biológiai életkor rákteszt lenne. Sokkal inkább azt, hogy a tartós terhelés nemcsak fáradtságot okozhat, hanem mérhető biológiai nyomot hagyhat – akár évekkel azelőtt, hogy diagnózis lenne belőle.
Akiknek a szervezete biológiailag gyorsabban öregedett, több daganattípus kockázata is magasabb volt
Jó példa erre a hasi, zsigeri zsírszövet. Sokan csak esztétikai kérdésként gondolnak rá, pedig aktív biológiai szervként működik: gyulladásos és hormonális jelzőanyagokat termel, ronthatja a tápanyag-feldolgozást, növelheti az inzulinterhelést, befolyásolhatja a nemi hormonok egyensúlyát, és fokozhatja a gyulladásos folyamatokat. A fő cél ezért nem feltétlenül a minél kisebb testsúly, hanem a kedvezőbb belső biológiai környezet: kevesebb gyulladás, stabilabb tápanyag-feldolgozás, jobb regeneráció és erősebb izomzat.
Mit tehetünk ennek eléréséért?
Nem egyetlen számot vagy vizsgálatot kell figyelni. Nem elég csak a testsúlyt, a vércukor- vagy a koleszterinszintet nézni. A lényeg az egyéni működési mintázat változásainak követése, valamint a szükséges szűrővizsgálatok elvégzése.
A mindennapokban sokat számít az izomvédő, nem koplalásra épülő étrend; a rendszeres, könnyű mozgás; a késő esti evések és a folyamatos nassolás csökkentése; valamint az alvás rendezése. Már 10-15 perc séta étkezés után is segítheti a vércukor feldolgozását. Tehát a megelőzés nem ott kezdődik, amikor már diagnózisunk van. Hanem ott, amikor megértjük, milyen irányba tart a szervezetünk.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!