Gyakran elszédülsz felálláskor? Ezt tudnod kell!

• Egy pár pillanatnyi szédülés is fontos jelzés a szervezet állapotáról. 
• Legtöbbször a keringéssel van összefüggésben a dolog. 
• Van, amikor nem szabad halogatni az orvost. 

Talán te is tapasztaltad már azt a furcsa érzést, amikor egy hirtelen felállás után néhány másodpercre elsötétül a világ. Ilyenkor megszédül az ember, esetleg úgy érzi, mintha mindjárt elájulna.

Bár az alkalmi szédülés gyakran ártalmatlan jelenség, bizonyos esetekben a szervezet fontos figyelmeztető jelzése lehet. A háttérben ugyanis az egyszerű folyadékhiánytól kezdve a vérszegénységen át akár szív- vagy idegrendszeri problémák is állhatnak.

Mi történik a szervezetben, amikor felállunk?

Amikor fekvő vagy ülő helyzetből felállunk, a gravitáció hatására a vér egy része az alsó végtagok és a hasürege fut. Emiatt átmenetileg kevesebb vér jut vissza a szívhez és az agyhoz. Normális esetben a szervezet ezt pillanatok alatt kompenzálja. A szív gyorsabban kezd verni, az erek összehúzódnak, a vérnyomás pedig stabilizálódik.

Ha azonban ez az alkalmazkodási mechanizmus nem működik megfelelően, a vérnyomás átmenetileg leeshet, és megjelenhet a szédülés, a bizonytalanságérzés vagy akár az ájulás is. Ezt az állapotot ortosztatikus (azaz testhelyzet-változáshoz kapcsolódó) hipotóniának nevezik.

Sport közben is gyakran elszédülsz? (Fotó: Getty Images)

A szédülés egyik gyakori oka

Az ortosztatikus hipotónia lényege, hogy felállás után a vérnyomás jelentősen csökken. Orvosi meghatározás szerint a szisztolés (felső) vérnyomás legalább 20 Hgmm-rel, vagy a diasztolés (alsó) vérnyomás legalább 10 Hgmm-rel esik három percen belül.

Jellemző tünetei:

• szédülés vagy kábultság felálláskor,
• homályos látás,
• gyengeség,
• bizonytalanságérzés,
• ájulásközeli állapot,
• ritkább esetben eszméletvesztés.

Az ilyen alkalmi epizódok, bár nagyon ijesztőek tudnak lenni, általában nem veszélyesek, a gyakran visszatérő panaszok viszont mindenképpen kivizsgálást igényelnek.

Folyadékhiány: egy másik magyarázat

A hirtelen felálláskor jelentkező szédülés gyakori oka a dehidratáció is. Ha a szervezet folyadéktartalma csökken – például erős izzadás, láz, hányás, hasmenés vagy egyszerűen elégtelen folyadékbevitel miatt –, a keringő vér mennyisége is kisebb lesz. Emiatt a szervezet nehezebben tudja fenntartani a megfelelő vérnyomást.

Különösen nyáron, hőség idején vagy intenzív sportolás után gyakori, hogy valaki felálláskor megszédül. Ilyenkor a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás sokszor megoldja a problémát.

Vérszegénység is okozhat szédülést

A szédülés nem mindig vérnyomásprobléma. Vérszegénység esetén a vörösvértestek vagy a hemoglobin mennyisége csökken, ezért az oxigénszállítás kevésbé hatékony.

Az agy különösen érzékeny az oxigénellátás változásaira, ezért jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság és felálláskor fokozódó szédülés. Az ortosztatikus panaszok kivizsgálásának része lehet a laborvizsgálat, amely többek között a vérszegénységet is képes kimutatni.

Szívproblémákra is figyelmeztethet

Bizonyos szívbetegségek esetén a szív nem képes elég gyorsan alkalmazkodni a testhelyzet-változáshoz. Az alacsony pulzusszám, egyes szívritmuszavarok, szívbillentyű-betegségek vagy a szívelégtelenség egyaránt okozhatnak ortosztatikus panaszokat.

Ha a szédüléshez mellkasi fájdalom, légszomj, szapora vagy szabálytalan szívverés társul, mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges.

Hormonális és anyagcsere-betegségek szerepe

A pajzsmirigy működési zavarai, a mellékvesekéreg-elégtelenség, a cukorbetegség vagy akár az alacsony vércukorszint szintén hozzájárulhatnak a felálláskor jelentkező szédüléshez. Ezek az állapotok különböző módokon befolyásolják a vérnyomás szabályozását vagy az idegrendszer működését.

A cukorbetegség különösen azért fontos, mert hosszú távon károsíthatja azokat az idegeket, amelyek a vérnyomás szabályozásában vesznek részt.

Az idegrendszer is lehet a ludas

Az autonóm idegrendszer automatikusan szabályozza a szívverést, a vérnyomást és számos más életfontosságú funkciót. Ha ez a rendszer károsodik, a szervezet nehezebben reagál a testhelyzet-változásra. Ilyen problémák előfordulhatnak például Parkinson-kór, egyes ritka idegrendszeri betegségek vagy cukorbetegséghez társuló idegkárosodás esetén.

Idegrendszeri oka is lehet a szédülésnek (Fotó: Getty Images)

Gyógyszermellékhatásként is jelentkezhet

Nem ritka, hogy a panaszok hátterében valamilyen gyógyszer áll. Különösen gyakori ez:

• vérnyomáscsökkentők,
• vízhajtók,
• egyes antidepresszánsok,
• bizonyos pszichiátriai gyógyszerek,
• Parkinson-kór kezelésére alkalmazott készítmények esetén.

Ha valaki új gyógyszer szedésének megkezdése után tapasztal szédülést, érdemes erről kezelőorvosával konzultálnia.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az egyszer-egyszer jelentkező, rövid ideig tartó szédülés általában nem ad okot aggodalomra, különösen akkor, ha gyors felállás vagy átmeneti folyadékhiány áll a háttérben. Orvosi kivizsgálás azonban javasolt, ha a panasz rendszeresen visszatér, az epizódok egyre gyakoribbá vagy intenzívebbé válnak, illetve ha ájulás vagy eszméletvesztés is előfordul.

Ugyancsak figyelmeztető jel lehet, ha a szédüléshez mellkasi fájdalom, légszomj vagy szívdobogásérzés társul, mivel ezek szív- és érrendszeri problémára is utalhatnak. Különösen fontos szakemberhez fordulni akkor, ha a tünetek olyan helyzetekben jelentkeznek, amelyek fokozott balesetveszéllyel járnak – például vezetés, lépcsőzés vagy gépek kezelése közben –, hiszen ilyenkor nemcsak az érintett, hanem mások biztonsága is veszélybe kerülhet.

Mit lehet tenni?

A felálláskor jelentkező szédülés kezelése mindig a kiváltó októl függ, ezért a tartós vagy visszatérő panaszok esetén fontos a pontos diagnózis felállítása. Enyhébb esetekben azonban néhány egyszerű életmódbeli változtatás is jelentős javulást hozhat. A megfelelő folyadékbevitel segít fenntartani a keringő vér mennyiségét és a stabil vérnyomást, míg a fekvő vagy ülő helyzetből történő lassú, fokozatos felállás időt ad a szervezetnek az alkalmazkodásra.

A rendszeres testmozgás javíthatja a keringés hatékonyságát és az erek alkalmazkodóképességét, emellett érdemes kerülni a túlzott alkoholfogyasztást is, mivel az fokozhatja a kiszáradást és a vérnyomásesést. Amennyiben a szédülés hátterében gyógyszermellékhatás állhat, a készítmények felülvizsgálata kizárólag orvosi konzultáció mellett történjen, hiszen az adagolás vagy a terápia módosítása sok esetben enyhítheti a tüneteket.

Kapcsolódó: Ezért nem lenne szabad együtt kávézni és antibiotikumot szedni 

Kiemelt kép: Getty Images