- Sokan azt hiszik, a pollenallergia csak gyerekkorban alakulhat ki.
- Az immunrendszer változása, a klímaváltozás és az új környezeti hatások is szerepet játszhatnak az allergia kialakulásában.
- Az időskori allergiát sokan először megfázásnak vagy vírusfertőzésnek hiszik.
Kinyitjuk tavasszal az ablakot, megérezzük a friss levegőt, aztán néhány perc múlva elkezd viszketni a szemünk. Tüsszögünk egyet, majd még egyet. Napközben bedugul az orrunk, estére kapar a torkunk, és automatikusan arra gondolunk: biztos megfáztunk. De mi van, ha mégsem?!
Egyre több szakember figyelmeztet arra, hogy a pollenallergia nemcsak gyerekkorban vagy fiatal felnőttként jelenhet meg. Sőt, sokaknál éppen 40, 50 vagy akár 60 éves kor felett alakulnak ki először a tünetek. Aki egész életében gond nélkül sétált a virágzó fák alatt, sajnálkozott a parlagfű-allergiás ismerősein, nehezen hiszi el, hogy most hirtelen allergiás lett valamire, ami korábban semmilyen problémát nem okozott neki.
A pollenallergia esélye nem csökken a korral
Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra, például pollenre. Mivel az immunrendszerünk egész életünk során folyamatosan változik, így nem jelenthetjük ki, hogy attól, hogy középkorú felnőttek vagyunk, már megúsztuk volna. Sőt, a szakértők szerint éppen ezért fordulhat elő, hogy valaki évtizedeken át teljesen tünetmentes, majd egyik tavasszal hirtelen minden virágzó fa mellett könnyezni és tüsszögni kezd.
A pollenallergia tünetei ráadásul könnyen összetéveszthetők más betegségekkel. Az első pollenszezonban sokan influenzára, enyhébb vírusfertőzésre vagy Covidra gyanakszanak. Az állandó orrdugulás, torokkaparás, fáradtság vagy könnyezés ugyanis nagyon hasonlíthat egy elhúzódó megfázáshoz. A különbség gyakran csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a panaszok ugyanabban az időszakban, évről évre visszatérnek.
Semmelyik életkorban nem lehetünk biztonságban a pollenszezonban
Mi történik ilyenkor a szervezetben?
A kutatók szerint nincs egyetlen konkrét oka annak, miért alakul ki valakinél későbbi életkorban allergia. Sokkal inkább több tényező találkozik egyszerre.
Az immunrendszer működésére hatással lehet a hormonális változás, a stressz, bizonyos gyógyszerek, az antibiotikum-használat vagy akár a bélflóra állapota is. Ahogy ezek változnak, úgy változhat az is, hogyan reagál a szervezet a környezetére.
Közben maga a környezet sem ugyanaz, mint húsz évvel ezelőtt volt. Az utóbbi években a pollenszezon egyre hosszabb és intenzívebb lett, a klímaváltozás miatt sok növény tovább virágzik, a levegő szennyezettsége pedig irritálhatja a légutakat és fokozhatja az allergiás reakciókat. A szakemberek szerint az is számíthat, ha valaki új helyre költözik, vagy más környezetben kezd élni, hiszen olyan pollenekkel találkozhat nagyobb mennyiségben, amelyekkel korábban nem.
Az idősebb szervezetet jobban megterhelheti
Bár sokan hajlamosak az allergiát csak kellemetlenségként kezelni, a tartós gyulladás és a folyamatos tünetek komoly hatással lehetnek az életminőségre. Például a szénanátha megváltoztathatja az agyat, az állandó orrdugulás és rossz alvás miatt sokan kimerültnek érzik magukat, nehezebben koncentrálnak, ingerlékenyebbek lesznek.
Idősebb korban ez különösen megterhelő lehet, főként akkor, ha valaki asztmával vagy más légzőszervi betegséggel is küzd. A pollenallergia ugyanis nemcsak az orrot és a szemet érintheti, hanem az egész szervezetet kifáraszthatja.
A szakértők szerint ezért fontos, hogy ne legyintsünk a tünetekre, különösen akkor, ha több héten át fennállnak, vagy minden tavasszal ugyanabban az időszakban jelentkeznek.
Mit tehetünk, ha hirtelen allergiásak lettünk?
Az első lépés mindig az, hogy ne próbáljuk saját magunk diagnosztizálni a problémát. Érdemes allergológushoz fordulni, aki vizsgálatokkal pontosan meg tudja állapítani, mire reagál a szervezet.
Szerencsére ma már sokkal többet tudunk tenni, minthogy beszedjük az antihisztamin tablettákat.
Léteznek korszerű orrspray-k, szemcseppek, immunterápiák, és sokat segíthet az is, ha megtanuljuk tudatosabban kezelni a pollenszezont. Egyre többen figyelik például a napi pollenkoncentrációt, szeles napokon kevesebbet szellőztetnek, vagy este hajat mosnak, hogy ne vigyék be a polleneket az ágyneműbe.
Még több tipp a tünetek enyhítésére a pollenszezonban:
- Nem mindegy, mit eszünk allergiásként pollenszezonban
- Tárolási trükkök, amikkel csökkenthetők az allergiás panaszok
- Mikor szellőztessünk pollenszezonban?
- Legjobb természetes gyógymódok az allergiás tünetekre
Az allergia nem azt jelenti, hogy mostantól félni kell a virágzó fáktól vagy bezárkózni egész tavasszal és nyáron. Viszont el kell fogadnunk, hogy a testünk változott, és nekünk is újra kell tanulnunk egy kicsit, hogyan figyeljünk rá. Lehet, hogy más napszakban megyünk futni, vagy pollenriasztás idején inkább nem teregetünk a szabadban.
Ez is érdekelhet: Miért nem használ már az allergia-gyógyszered? Ezt tanácsolja az orvos!
Fotó: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!