Két hét alatt valóban történhet néhány érezhető változás, de ezek nem mindig azt jelentik, amit elsőre gondolnánk. A mérlegen látott gyors mínusz például sokszor nem zsírvesztés, hanem részben vízvesztés, a puffadás csökkenése pedig gyakran inkább annak köszönhető, hogy kevesebb feldolgozott pékárut, sót és cukros péksüteményt eszünk.
A kenyér önmagában nem ellenség. A teljes kiőrlésű gabonák sok szakmai ajánlás szerint továbbra is részei lehetnek az egészséges étrendnek, mert rostot, vitaminokat, ásványi anyagokat és lassabban felszívódó szénhidrátokat adhatnak. A kérdés tehát nem az, hogy „jó-e vagy rossz-e a kenyér”, hanem az, milyen kenyérről beszélünk, mennyit eszünk belőle, és mi kerül a helyére.
Az első napokban gyorsabban csökkenhet a súlyod
Sokan már néhány nap kenyérmentes étrend után azt látják, hogy kevesebbet mutat a mérleg. Ez nagyon motiváló tud lenni, csak nem szabad félreérteni. Ha a kenyérfélék elhagyásával összességében kevesebb szénhidrátot eszel, a tested kevesebb glikogént raktározhat. A glikogén az izmokban és a májban tárolt szénhidrátforma, amely vízzel együtt raktározódik. Amikor a szervezet elkezdi felhasználni ezeket a raktárakat, víz is távozhat.
Ezért fordulhat elő, hogy valaki gyorsan „könnyebbnek” érzi magát, de ez nem ugyanaz, mint a tartós zsírfogyás. A Mayo Klinika szerint a fogyás első két-három hetében tapasztalt gyors súlycsökkenés gyakran részben a glikogénhez kötött vízvesztéssel magyarázható. Ez nem baj, csak nem érdemes úgy ünnepelni, mintha két nap alatt eltűnt volna a testzsír, mert a test sajnos nem ennyire romantikus alkat.
Nem minden kenyér puffaszt, válasszunk teljes kiőrlésűt a fehér helyett (Fotó: Canva)
Kevesebb lehet a puffadás, főleg ha sok fehér pékárut ettél
Két hét kenyér nélkül sokaknál csökkentheti a puffadásérzetet, de itt is nagyon fontos a pontosítás. Nem feltétlen maga a kenyér volt a probléma, hanem az, hogy a kenyérrel együtt gyakran eltűnik az étrendből sok ultrafeldolgozott pékáru is: kakaós csiga, croissant, fehér zsemle, gyorsszendvics, sós péksütemény, cukros reggeli péksüti. Ezek gyakran sok finomított lisztet, hozzáadott cukrot, sót és zsiradékot tartalmaznak.
Ha ezeket hagyod el, teljesen reális, hogy pár nap után kevésbé érzed magad „felfújtnak”. De ebből nem következik, hogy minden kenyér puffaszt, vagy hogy a teljes kiőrlésű, jó minőségű kenyér egészségtelen lenne. Az American Heart Association kifejezetten azt ajánlja, hogy a finomított gabonák helyett inkább teljes kiőrlésű gabonákat válasszunk, mert ezek rostot és értékes tápanyagokat adhatnak.
Változhat az energiaszinted, még az is lehet, hogy jobb irányba
A kenyérfélék elhagyása után egyesek energikusabbnak érzik magukat, mások viszont fáradtabbak, ingerlékenyebbek vagy szétszórtabbak lesznek. Ennek oka általában nem valami titokzatos „kenyérelvonás”, hanem az, hogy hirtelen megváltozik a szénhidrátbevitel. A szénhidrát a szervezet egyik fő energiaforrása, és ha valaki túl gyorsan, túl drasztikusan csökkenti, az első napokban érezhet visszaesést.
A Mayo Clinic friss összefoglalója szerint az alacsony szénhidráttartalmú étrendek nagyon különbözőek lehetnek, és nem mindegy, mennyi szénhidrát marad az étrendben, illetve milyen forrásból. Teljesen más, ha valaki a fehér pékárut cseréli zöldségekre, hüvelyesekre, zabra és fehérjére, mint ha egyszerűen csak kihúzza a kenyeret, és egész nap éhesen kóvályog.
A bélrendszered is megérezheti, ha rosszul helyettesíted
A kenyér elhagyásának egyik legnagyobb csapdája a rostbevitel. Ha korábban főleg fehér kenyeret és finomított pékárut ettél, majd ezeket zöldségekkel, magvakkal, hüvelyesekkel, zabpehellyel vagy barna rizzsel váltod ki, az emésztésed akár javulhat is. Ha viszont teljes kiőrlésű kenyereket hagysz el, és nem pótolod a rostot máshonnan, akkor jöhet a székrekedés, lassabb emésztés vagy kellemetlenebb bélműködés.
A Harvard táplálkozástudományi anyagai szerint a teljes kiőrlésű gabonák rostot és több olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek összefüggésbe hozhatók kedvezőbb anyagcsere- és szív-érrendszeri mutatókkal. Ezért a tudományos állítás nem az, hogy „ne egyél kenyeret”, hanem inkább az, hogy a finomított gabonákat érdemes jobb minőségű, rostban gazdag forrásokra cserélni.
Van, akinek tényleg jobb lehet kenyér nélkül
Vannak emberek, akiknél a kenyérfélék elhagyása vagy bizonyos kenyértípusok kerülése valóban indokolt.
Ilyen például a cöliákia, vagyis az autoimmun gluténérzékenység, amikor a glutén fogyasztása káros immunreakciót vált ki, és a vékonybél is sérülhet. Ebben az esetben nem „divatdiétáról” van szó, hanem orvosi okból szükséges gluténmentes étrendről. A NIDDK szerint cöliákia esetén a gluténtartalmú ételeket és italokat ki kell venni az étrendből, és az érintetteknek élethosszig gluténmentes étrendet kell követniük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egészséges embernek gluténmentesen kellene ennie.
Két hét után a legnagyobb változás sokszor nem a kenyér miatt történik
A legfontosabb szakmai pont talán ez: amikor valaki azt mondja, „elhagytam a kenyérféléket”, a gyakorlatban sokszor nem csak a kenyeret hagyja el. Vele együtt eltűnik a reggeli kakaós csiga, a vacsorára bekapott vajas zsemle, a gyorséttermi szendvics, a sós péksütemény, a nassolós péksüti és a sok feldolgozott étel. Ilyenkor természetes, hogy jobban érzi magát, kevesebb kalóriát , cukrot visz be, és akár csökken a puffadás is.
Ezért a cikk hiteles konklúziója nem az, hogy „a kenyér rossz”, hanem az, hogy a kenyérfélék minősége és mennyisége számít. Ha valaki 2 hétig elhagyja a finomított pékárukat, és közben több zöldséget, fehérjét, hüvelyest és teljes értékű ételt eszik, jó eséllyel kedvező változásokat tapasztalhat. Ha viszont a teljes kiőrlésű kenyeret is kivágja, de nem pótolja a rostot és az energiát, akár rosszabbul is érezheti magát.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!