- Az agyunk akkor is jutalomként reagálhat a nassolnivalók látványára, amikor már jóllaktunk.
- A túlnassolást gyakran környezeti ingerek és megszokások váltják ki, nem valódi éhség.
- Szakértők szerint az étkezési szokások tudatos alakításával csökkenthető a kontroll nélküli nassolás.
A modern világ gyakorlatilag folyamatosan az ételre emlékeztet minket. Reklámok, közösségi média videók, sorozatok, irodai nasik, ételkiszállító alkalmazások és látványos csomagolások vesznek körül bennünket nap mint nap. A kutatók szerint az agyunk erre sokkal érzékenyebben reagál, mint azt korábban gondoltuk. Akkor most nem is az akaraterőnkkel van baj, ha folyamatosan rágcsálni akarunk?
Az agyunk jóllakottan is reagál a nassolásra
Egy friss kutatásban a résztvevők agyhullámait vizsgálták, miközben különböző ételeket néztek. A kísérlet során a résztvevők már jóllaktak, mégis erős aktivitást mutattak az agy jutalmazásért felelős területei, amikor chipsről, csokoládéról vagy popcornról láttak képeket.
A szakértők szerint ez azt mutatja, hogy a nassolás iránti vágy sokszor nem az éhséggel függ össze. Az agyunk ugyanis képes automatikus kapcsolatot kialakítani bizonyos ételek és a jutalomérzet között. Egy idő után már elég meglátni vagy megérezni egy ételt ahhoz, hogy megkívánjuk.
Sokszor szokás, nem szükséglet
A feldolgozott nassolnivalók ráveszik az agyunkat, hogy akkor is együnk, ha nem vagyunk éhesek (Forrás: Getty Images)
A dietetikusok szerint a nassolás mögött gyakran teljesen más dolgok állnak:
- unalom,
- stressz,
- fáradtság,
- szorongás,
- társas helyzetek,
- vagy egyszerűen megszokás.
Sokan például automatikusan nassolni kezdenek tévénézés közben vagy munka után, mert az agyuk összekapcsolta ezeket a helyzeteket az evéssel. A szakértők szerint ilyenkor valójában nem a gyomrunk kér ételt, hanem az idegrendszerünk keresi a gyors megnyugtatást vagy jutalmat.
Nem jelenti azt, hogy nincs önkontrollunk
A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár az agy reakciói gyorsak és automatikusak lehetnek, ez nem azt jelenti, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk.
Az étkezési szokások ugyanis tanulhatók és újra alakíthatók.
A szakértők szerint minden alkalommal, amikor nem automatikusan reagálunk egy nassolási ingerre, gyengítjük az agyban kialakult szokásmintát. Vagyis a változás nem egyik napról a másikra történik, hanem apró ismétlésekből épül fel.
A másik nagy probléma a chipsekkel és édességekkel
A dietetikusok szerint a feldolgozott nassolnivalók jelentős része úgynevezett hiperízesített étel. Ezeket kifejezetten úgy fejlesztik, hogy a cukor, zsír és só kombinációja erős jutalomérzetet váltson ki az agyban. Emiatt sokkal nehezebb abbahagyni őket, mint például egy természetesebb ételt.
Ráadásul ezek az ételek kis mennyiségben is sok kalóriát tartalmaznak, miközben kevésbé laktatnak. Nem alaptalan tehát azt gondolni, hogy az élelmiszeripar is direkt rá akar venni minket arra, hogy minél többet rágcsáljunk. Úgyhogy ebben az esetben is nagyon fontos a tudatosság!
Kapcsolódó: édeset vagy sósat nassolnál inkább? Ezt árulja el a személyiségedről!
Így csökkenthetjük a kontroll nélküli nassolást
A szakértők szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy napközben együnk eleget. A túlzott diétázás vagy étkezések kihagyása könnyen fokozhatja az esti nassolási rohamokat.
Segíthet az is, ha tudatosan alakítjuk a környezetünket. Tegyük el például a kamra mélyére a kedvenc kekszeinket, csokoládékat és chipset. Se főételt, se rágcsálnivalót ne vigyünk magunkkal a tévézéshez. Ilyenkor egyáltalán nem kap jelzést ugyanis az agyunk arról, jóllaktunk-e már vagy sem. Pedig nagyon fontos, hogy figyeljünk, mert a testünk üzen: csak akkor együnk, ha valóban éhesek vagyunk!
A dietetikusok szerint sokszor már az is változást hozhat, ha megállunk egy pillanatra, mielőtt enni kezdenénk, és feltesszük magunknak a kérdést: valóban éhes vagyok, vagy csak stresszes, fáradt vagy unatkozom?
A nassolás önmagában nem ellenség
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a nassolás nem feltétlenül rossz dolog. Egy jól összeállított snack segíthet stabilizálni az energiaszintet és pótolni bizonyos tápanyagokat. A kulcs inkább az, hogy milyen ételeket választunk.
Jó alternatíva lehet például:
- gyümölcs olajos magvakkal,
- hummusz zöldségekkel,
- natúr popcorn,
- vagy a teljes kiőrlésű pirítós mogyoróvajjal.
A dietetikusok szerint végső soron nemcsak az akaraterő számít, hanem az is, milyen környezetben élünk, milyen szokásokat alakítottunk ki, és mennyire tudatosan figyelünk a testünk valódi jelzéseire.
Kapcsolódó: melyik nassolnivaló növeli legjobban a demencia kockázatát?
Kiemelt kép: Unspleash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!