Egy bolgár idegsebész nem régen olyan mondatokat mondott egy televíziós interjúban, amelyek az világhálót megmozgatták. Prof. Nikolaj Gabrovszki szerint vannak pillanatok a műtőben, amikor az ember teljesen másképp kezd gondolkodni életről, hitről és véletlenről.
A nyilatkozat különösen azért kapott nagy figyelmet, mert nem egy spirituális influenszertől vagy motivációs előadótól érkezett, hanem Bulgária egyik legismertebb idegsebészétől. Egy olyan embertől, aki egész életét a tudománynak és a sürgősségi orvoslásnak szentelte.
Őszinte interjú a sebésszel az esendőségről és hitről
Prof. Nikolaj Gabrovszki, a szófiai Pirogov Kórház sürgősségi idegsebészeti klinikájának vezetője arról beszélt, hogy a sebészetben dolgozók gyakran egészen másként kezdenek gondolkodni az életről. Gabrovszki egy ismert mondatot idézett:
„A lövészárkokban nincsenek ateisták.”
Majd hozzátette, hogy szerinte a sebészetben dolgozók is gyakran hasonló érzéssel élnek. Elmondása szerint vannak olyan esetek, amikor a legjobban megtervezett műtét sem végződik jól, miközben néha szinte reménytelen állapotú betegek épülnek fel váratlanul. A professzor több példát is említett: súlyos autóbalesetek túlélőit, magasból lezuhant embereket vagy olyan gerincsérülteket, akik minden korábbi klinikai tapasztalat ellenére járóképesek maradtak.
Mi történik a sürgősségi orvosok lelkével?
A kutatások szerint teljesen átírhatja az ember gondolkodását egy-egy szakma. Az intenzív osztályokon és sürgősségi osztályokon dolgozó orvosokkal kapcsolatban rengeteg lélektani kutatás foglalkozik. A szakértők szerint azok az emberek, akik napi szinten találkoznak halállal, súlyos sérülésekkel és kiszámíthatatlan helyzetekkel, gyakran egészen más kapcsolatba kerülnek az élet törékenységével.
A National Institutes of Health egyik összefoglalója szerint a sürgősségi és traumasebészeti szakmákban dolgozók között gyakoribb az egzisztenciális gondolkodás és a spirituális kérdések iránti nyitottság.
A Mayo Klinika orvoskiégésről és mentális terhelésről szóló anyaga szerint a folyamatos élet-halál döntések mély pszichológiai hatással vannak az orvosokra. Ez nem feltétlenül vallásosságot jelent. Sokkal inkább azt az érzést, hogy az ember nap mint nap szembesül azzal: hiába a technológia és a tudomány, mindig marad valami kiszámíthatatlan tényező.
És valószínűleg pontosan ez érintette meg az embereket Gabrovszki nyilatkozatában is. Az, hogy egy világhírű idegsebész nyíltan beszélt erről a bizonytalanságról.
„A lövészárkokban nincsenek ateisták.”
Még ma sem tudnak a sebészek mindent megmagyarázni
A professzor egyik legerősebb mondata az volt, amikor arról beszélt: időnként olyan betegek maradnak életben vagy épülnek fel, akiknek gyakorlatilag minimális esélyük volt rá. Ez elsőre misztikusan hangozhat, de az orvostudományban valóban léteznek úgynevezett „outlier” esetek — vagyis statisztikailag rendkívül ritka túlélések vagy gyógyulások.
A Cleveland Klinika szerint a súlyos traumák kimenetelét rengeteg apró tényező befolyásolja, és sokszor még a tapasztalt orvosok sem tudják teljes pontossággal megjósolni a túlélési esélyeket. A Johns Hopkins Medicine pedig arról ír, hogy az emberi szervezet regenerációs képessége sok esetben még ma is meglepi a kutatókat.
Ez persze nem „csodák bizonyítása”, és a jó orvosok sem így beszélnek róla. Inkább annak az elismerése, hogy az emberi test és az élet sokkal összetettebb, mint ahogy azt néha szeretnénk hinni.
Az embereket megrázzák az ilyen vallomások
Az internet reakciói alapján rengeteg embert mélyen megérintett az interjú.
Talán azért, mert a legtöbben hajlamosak úgy gondolni az orvosokra, mint teljesen racionális, „mindent kontrolláló” emberekre. Ehhez képest Gabrovszki arról beszélt, hogy még a legnagyobb tudás mellett is maradnak megmagyarázhatatlan pillanatok.
A Harvard Medical School egyik elemzése szerint az orvosok egy része idővel tudatosan elkezd másképp gondolkodni az életről, a halálról és az emberi kapcsolatokról. Sokaknál erősebb lesz az együttérzés és a spiritualitás iránti nyitottság.
Közben természetesen sok kritikus hang is megjelent. Voltak, akik szerint az orvoslásnak kizárólag tudományos alapokon kellene maradnia. Mások viszont éppen azt tartották emberinek, hogy egy sebész nyíltan beszélt a saját bizonytalanságáról és érzéseiről.
A műtőben az orvos másként kezdi látni az életet
Talán ez az egész történet legfontosabb része. Nem az, hogy egy professzor hitt-e csodákban vagy sem. Hanem az, hogy valaki, aki egész életében emberi agyat, idegrendszert operált, végül arról beszélt: az élet nem mindig magyarázható meg teljesen. És valószínűleg ezért rezonált ennyi emberrel az interjú. Mert mindannyian szeretnénk hinni abban, hogy a világ kiszámítható. Hogy ha mindent jól csinálunk, minden rendben lesz.
A műtőasztal mellett dolgozók viszont nap mint nap látják, hogy ez nem mindig ilyen egyszerű.
Ezért különösen magas a kiégés a sebészek között
Az intenzívterápiás orvosok körében világszerte komoly probléma a burnout, vagyis a kiégés. Egyes kutatások szerint a sebészek és sürgősségi orvosok között az egyik legmagasabb a mentális terhelés.
A kutatók szerint ebben nemcsak a hosszú munkaidő játszik szerepet, hanem az is, hogy ezek az orvosok naponta találkoznak traumával, veszteséggel és óriási felelősséggel.
