• A (quiet quitting) csendes kilépés és a quiet firing (csendes elbocsátás) jelenségek után a TalentLMS (ez egy amerikai, munkavállalói képzési platform) kutatói egy újabb csendes válságra hívják fel a figyelmet: a csendes összeomlásra.
• A kifejezés a munkavállalók elkötelezettségének csökkenését, teljesítményük romlását írja le, ami mentális katasztrófához is vezethet.
• Utánajártunk, miért alakulhat ki, és hogyan vehetjük elejét annak, hogy bennünket is utolérjen a quiet cracking.

Az utóbbi években egyre több, látszólag új kifejezés bukkant fel a munka világában. Először volt a csendes kilépés (quiet quitting), aztán a csendes elbocsátás (quiet firing), amikor a munkáltató sunyi módon eléri, hogy a munkavállaló magától mondjon fel… És még túl sem jutottunk mindezen, itt a legújabb – és talán eddigi legaggasztóbb – jelenség: a quiet cracking, amit egyelőre csendes összeomlásnak hívunk magyarul, bár szó szerint csendes repedezést jelent.

Leginkább úgy vizualizálhatnánk, mint amikor egy tojás héja elkezd megrepedni: még egyben van a tojás, tart a héj, de ki tudja, meddig bírja… Szóval egyfajta belső töréspontra utal a kifejezés, ami alattomosan, sokszor láthatatlanul rombolja le az önbizalmunkat és a munkához való viszonyunkat.

Ha mostanában úgy érzed, egyszerűen csak túlesel a munkán, nem vagy motivált, tehát nagyjából automata üzemmódban teszed, amit kell – lehet, hogy épp te is ebben a fázisban vagy.

Szép lassan elsorvadni a munkában

A quiet quitting – amikor valaki tudatosan húzza meg a határait, és egyszerűen már nem akar többet nyújtani annál a minimumnál, mint amit a munkaköre megkövetel – sokak számára a mentális egészség megőrzésének eszköze lett a COVID utáni világban.

A quiet cracking viszont egy sokkal veszélyesebb és passzívabb folyamat: ez az, amikor már nemcsak határt húzunk, hanem szépen lassan darabokra hullunk. A dolgozó kívülről látszólag „jól működik”: bejár dolgozni, elvégzi a feladatokat, részt vesz a meetingeken, mosolyog az irodai kávézás közben, alkalomadtán még egy bambira is beugrik a kollégákkal.

De belül érzelmileg kimerült, mentálisan szétesett, motiválatlan, és gyakran szorongás vagy depresszió tüneteit éli meg. Emellett cinizmus, érdektelenség jellemzi, kételkedni kezd a munkája értelmében. Nincs kiabálás, nincsenek drámai jelenetek vagy látványos kiégés. Ez a típusú összeomlás csendben történik, miközben az illető próbálja fenntartani a látszatot – és akár hónapokon vagy éveken át is tarthat.

A quiet cracking vagy csendes összeomlás olyan, mint mikor egy tojás héja elkezd megrepedni: még egyben van a tojás, és tart a héj, de ki tudja, meddig bírja… (Illusztráció: Getty Images/nőklapja.hu)

Miért alakul ki a csendes összeomlás?

A jelenség hátterében a hosszan fennálló stressz, túlterhelés, toxikus munkahelyi környezet vagy tartós érzelmi elnyomás állhat. Gyakori azoknál, akik maximalisták, és nem engedik meg maguknak a hibázást, túlzott elvárásoknak próbálnak megfelelni (pl. „jó munkaerő”, „jó anya”, „jó kolléga”), viszont sosem kapnak visszajelzést, támogatást vagy elismerést a munkájukért, félnek attól, hogy ha „gyengének” tűnnek, elveszítik a pozíciójukat.

A munkahelyi kultúra is hozzáteszi a részét: ha a „mindig elérhető” attitűd az elvárás, ha a mentális egészségről nem lehet beszélni, vagy ha a pihenést gyengeségként értelmezik, az szinte garantálja a csendes összeomlást. Illetve a folyamat különösen gyakori ott, ahol toxikus szervezeti kultúra, gyenge vezetés és az előrelépés hiánya jellemző.

A távmunka, home office utáni visszatérés, a folyamatos ellenőrzés, a bizonytalan gazdasági környezet mind-mind erősíti a nyomást,

ami alatt a munkavállaló héja, vagyis életkedve, mentális egészsége elkezdhet berepedezni.

A quiet cracking jelei

A csendes összeomlás tehát nem látványos. Nincsenek hangos dühkitörések, általában nem menekülnek táppénzre az érintettek – inkább egy állandó, belső feszültség ez, amely sokáig észrevétlen maradhat, de közben is emészt. Gyakori jelei: 

• közöny a munkával kapcsolatban 
• csökkenő kreativitás, távolságtartás, visszahúzódás
• érzés, hogy „csak sodródsz”
• fokozott szorongás 
• ingerlékenység 
• testi tünetek (pl. alvászavar, fejfájás) 
• egyre gyakoribb, eleinte apró hibák elkövetése (pl. feledékenység, pontatlanság)
• fokozódó cinizmus vagy „minden mindegy” attitűd.

Mit tehetsz, ha magadra ismersz? 

A karrier coach-ok szerint nagyon fontos az önreflexió, ugyanis sokan próbálják elnyomni az érzéseiket, pedig pont az elfogadás vezethet el a változáshoz. Érdemes például naplót vezetni, kibeszélni, átgondolni, mi van a kontrollunk alatt – és mi nincs.

1. Ismerd fel és fogadd el az állapotod!

Nem kell „összeszedned magad” – először csak figyelj magadra. Mit érzel valójában? Mi váltotta ki? 

2. Fogalmazd meg a határaid!

Mi az, amin tudsz változtatni – és mi az, ami rajtad kívül áll? Egy egyszerű jegyzet vagy vizuális térkép is sokat segíthet ebben. 

3. Tudatosítsd, mire vágysz igazán!

Merj őszinte lenni magaddal. Lehet, hogy amit most csinálsz, már nem passzol hozzád? Vagy csak a környezeted nyomaszt? Nem mindegy, hiszen másként kell kezelni a két esetet.

4. Beszélj róla!

Ha van rá lehetőség, beszélgess egy megbízható kollégával vagy vezetővel. Ne panaszkodj, hanem adj őszinte visszajelzést, méghozzá megoldásfókuszú szemlélettel. A vezetőknek kulcsszerepe van abban, hogy legyen egy biztonságos tér a mentális egészségről való beszélgetésre. A nyitottság, az együttérzés és a rugalmasság rengeteget jelenthet. Ha szükséges, fordulj coach-hoz vagy terapeutához.

5. Ne feltétlenül mondj fel – még!

Sokan úgy érzik, ez az egyetlen kiút, de lehet, hogy egy belső szerepváltás vagy más munkamódszer is kimozdíthat ebből az állapotból. 

Miért fontos erről beszélni?

Mert a quiet cracking hosszú távon mentális és fizikai kiégéshez vezethet, ha nem ismerjük fel időben. És bár a kifejezés (még) nem tekinthető hivatalosan elfogadott klinikai vagy pszichológiai terminusnak, a kiégés rejtett, nem látványos formáira egyre több HR- és well-being szakértő hivatkozik ezzel a névvel. És mert a munkavállalói jóllét nem luxus, hanem az eredményes és fenntartható működés alapja – és ehhez nemcsak a munkaadóknak, de a dolgozóknak is tudatosabbnak kell lennie.

Kapcsolódó: Ezért fontos, hogy nyaralás közben (bűntudat nélkül) pihenj!

Kiemelt kép: Getty Images