csodabogyó

Természetes csodabogyó segíthet a kemoterápia egyik legkellemetlenebb mellékhatásán

Egy ritka és védett bogyó lenyűgöző hatással van az ízlelőbimbókra, ezáltal pedig hatékony segítség lehet a kemoterápia alatt.
  • Ma is tapasztaljuk, hogy fűben-fában orvosság van. 
  • Egy itthon is termő bogyó a kemoterápia egyik mellékhatását enyhítheti. 
  • Ezt kell tudni a csodabogyóról. 

Egy apró, élénkvörös bogyós gyümölcs egyre nagyobb figyelmet kap az onkológiában, mert segíthet a kemoterápián áteső betegeknek visszanyerni az étkezés élményét. Az úgynevezett miracle fruit (magyarul csodabogyó, tudományos nevén Synsepalum dulcificum) új reményt adhat azoknak, akik a kezelés alatt ízérzékelés-vesztéssel küzdenek. 

A kemoterápia ízvesztéssel jár

A kemoterápia gyakori mellékhatása az ízérzékelés megváltozása. Sok beteg arról számol be, hogy az ételek fémes, romlott vagy teljesen jellegtelen ízűvé válnak a kezelés során. Ez nem csupán kellemetlenség. Az étvágytalanság súlyvesztéshez, alultápláltsághoz, végső soron pedig a kezelés hatékonyságának romlásához vezethet.

Az Egyesült Államokban dolgozó onkológus, Dr. Mike Cusnir szerint az ilyen típusú mellékhatásokat gyakran alábecsüljük. Pedig idővel olyan mértékben ronthatják az életminőséget, hogy a betegek egyszerűen elkerülik az étkezéseket, sőt a közös családi programokat is.

Hogyan működik a csodabogyó?

Ezen a problémán segíthet a nyugat-afrikai eredetű csodabogyó, ami egy mirakulin nevű fehérjét tartalmaz. Ez az anyag ideiglenesen – általában 30–40 percre – megváltoztatja az ízlelőreceptorok működését.

A savanyú ízek édessé alakulnak a hatására. A citrom édes limonádénak, a natúr joghurt desszertnek, egyes karakteres zöldségek pedig kifejezetten kellemes ízűnek tűnnek, ha a bogyó után fogyasztjuk őket. Dr. Cusnir első személyes élménye egy betegéhez kötődik, aki a rendelőben kínálta meg a gyümölccsel. A kísérlet látványos volt:

ugyanaz a citrom, amely korábban savanyúnak tűnt, a bogyó elfogyasztása után meglepően édes ízt kapott.

Klinikai tapasztalatok a csodabogyóról

Egy kis létszámú klinikai vizsgálatban Cusnir és csapata összehasonlította a csodabogyót használó betegeket azokkal, akik hagyományos praktikákkal – eltérő fűszerezéssel vagy hőmérséklet‑változtatással – próbálták enyhíteni a tüneteket.

Az eredmények biztatóak voltak:

  • a résztvevők közel fele javuló ízérzékelésről számolt be,
  • többen az életminőség javulását tapasztalták,
  • a betegek 14 százaléka súlygyarapodást ért el.

Fontos persze hangsúlyozni, hogy a módszer nem mindenkinél működik, az eredmények előzetesek, és további, nagyobb mintaszámú vizsgálatok szükségesek.

csodabogyo-kemoterapia

Nevéhez hűen lenyűgöző a csodabogyó

Mit mondanak a szakértők?

A Memorial Sloan Kettering Rákközpont szakemberei szerint bár kisebb tanulmányok már jeleztek pozitív hatásokat, az eddigi bizonyítékok nem egységesek. Jelenleg nem lehet pontosan megmondani, kik profitálnak leginkább a csodabogyó használatából, és milyen biológiai tényezők játszanak szerepet az eltérő hatásokban.

A kutatók ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy eddig nem merült fel komoly biztonsági kockázat, és nem ismert olyan daganatellenes kezelés sem, amellyel a csodabogyó kedvezőtlen kölcsönhatásba lépne. Ez nagyon ígéretes, ennek ellenére a betegeknek minden esetben egyeztetniük kell kezelőorvosukkal, mielőtt étrend‑kiegészítőt vagy különleges készítményt próbálnak ki.

Elérhetőség és gyakorlati tudnivalók

A friss bogyó rendkívül érzékeny, gyorsan veszít hatóanyag‑tartalmából, ezért többnyire fagyasztva, tabletta vagy por formájában kerül forgalomba. Magyarországon is egyre több webáruház kínálja, ám a minőség jelentősen eltérhet, ami a hatást is befolyásolja. Érdekesség, hogy a gyümölcs iránt a cukorbetegek kezelésében is nő az érdeklődés. Elképzelhető ugyanis, hogy segíthet az alacsony cukortartalmú ételek jobb elfogadásában.

A szúrós csodabogyó ritka, örökzöld cserje, amely Magyarországon elterjedésének északi határát éri el. Elsősorban a Dél‑Dunántúlon, a Mecsekben, a Villányi‑hegységben, a Zselicben és a Keszthelyi‑hegységben fordul elő, ahol télen élénkzöld hajtásaival és piros terméseivel feltűnő színfoltja az erdőknek.

Egykor több alfaja is kedvelt virágkötészeti alapanyag volt, ezért nagy mennyiségben gyűjtötték, ami állományainak megritkulásához vezetett. Emiatt 1982 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, gyűjtése tilos, természetvédelmi értéke tízezres nagyságrendű, így vadon szedni nem szabad. 

Kapcsolódó: Két évig növesztette haját a kisfiú, hogy kemoterápián átesett gyerekeknek adhassa

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó