- Egy nagyszabású svéd kutatás több százezer ember adatait elemezte.
- Kiderült, hogy van olyan életkor, amikor kockázatosabb hízni.
- Sajnos már évi 1-2 kiló is számíthat.
Magyarországon a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. Egyre aggasztóbb, hogy a probléma már a fiatal felnőttek körében is tömegesen megjelenik. A trend nyilvánvaló: kevesebb mozgás, több feldolgozott élelmiszer és egyre több, a képernyő előtt eltöltött idő jellemzi a mindennapjainkat.
Miközben sokan legyintenek a túlsúlyra, gondolván, hogy majd lefogynak, ha muszáj, egy friss, nagyszabású nemzetközi kutatás az orrunkra koppint. Kiderül belőle ugyanis, hogy nemcsak az számít, mennyit hízunk, hanem az is, mikor.
Bizonyos életkorokban ugyanis sokkal kockázatosabb a hízás.
Ekkor veszélyesebb a hízás
Egy svéd kutatók által végzett, több évtizeden át futó vizsgálat több mint 620 ezer ember testsúlyváltozását követte nyomon 17 és 60 éves kor között. A résztvevők súlyát legalább három különböző életkorban mérték meg. Így pontos képet kaptak arról, mikor, mennyi súlyt szedtek fel, és ez hogyan befolyásolta későbbi egészségüket, illetve halálozási kockázatukat.
A legmegdöbbentőbb eredmény az volt, hogy azok, akik 30 éves koruk előtt híztak el, nagyjából 70 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg idő előtt, mint azok, akik 60 éves korukig egészséges súlyt tartottak fenn. A kutatás szerint a súlygyarapodás üteme egyébként is fiatal felnőttkorban volt a leggyorsabb, különösen a férfiaknál. Miközben az egész élettartam alatt az átlagos plusz súly körülbelül 18–20 kilogramm volt, ennek jelentős része már a húszas években felkúszott.
Milyen betegségekhez köthető a korai elhízás?
A 17 és 29 éves kor közötti gyors hízás szinte minden vezető halálokkal összefüggésbe hozható volt. A korai súlytöbblet növelte a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a vesebetegség és egyes daganatos megbetegedések kockázatát.
A legerősebb kapcsolatot a kutatók a 2-es típusú cukorbetegség és a fiatal kori elhízás között találták. Ez különösen fontos üzenet mifelénk is, ahol a diabétesz már most is népbetegségnek számít. A férfiaknál magas vérnyomás és májrák, a nőknél pedig a méhtestrák kockázata mutatott szoros összefüggést a fiatalon felszedett pluszkilókkal.
A túlsúly ma már népbetegség
A kutatás egyik legnyugtalanítóbb megállapítása szerint ráadásul nem is kell extrém elhízás ahhoz, hogy nőjön a kockázat. A 17–29 éves korosztályban minden egyes plusz kilogramm évente 18 százalékkal növelte a férfiak összhalálozási kockázatát, a nőknél ugyanez 16 százalékos kockázatemelkedést jelentett.
Mi a helyzet a későbbi életkorban felszedett súllyal?
A jó hír az, hogy a 30 év feletti súlygyarapodás kockázata már mérsékeltebb. Bár a középkorban vagy idősebb korban felszedett kilók is növelik a halálozási esélyeket, a hatás annál kisebb, minél később jelentkezik az elhízás.
Ez a kutatók szerint azt jelenti, hogy minél hosszabb ideig él valaki elhízottan, annál súlyosabbak a következmények.
Ugyanakkor a nőknél egy fontos kivételt is találtak. A 45–60 éves korban történő hízás is jelentősen növelte a daganatos halálozás kockázatát, vagyis számukra minden életszakasz kritikus lehet, ha hízásról van szó.
Előzzük meg!
Az elhízás megelőzését nem lehet elég korán kezdeni. A középiskolás és egyetemista évek, a fiatal felnőttkor meghatározó időszak, amikor a későbbi egészség alapjai eldőlnek.
A svéd kutatók szerint az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy korai és tartós megelőző programokra van szükség, különben az elhízás évtizedeken át gyűlő, láthatatlan kárt okoz.
Kapcsolódó: Ezért kellene úgy ennünk, mint a nyolcvanas években
Kiemelt kép: Getty Images
