• Mi az a befagyott váll szindróma?
• Miért gyakoribb a menopauza környékén?
• Mutatjuk, hogy lehetsz jobban!

50-es éveiben járó, vagy idősebb nő vagy? Előfordult már, hogy egy egyszerű mozdulat – mondjuk kabátod felvétele, melltartód bekapcsolása, vagy épp hajad összefogása – hirtelen éles, szinte bénító fájdalmat okozott a válladban? Riadtál már arra éjjel, hogy valaki mintha belemart volna a válladba? Volt már úgy, hogy karod megmakacsolta magát, egyszerűen nem engedelmeskedett, amikor mozdítani akartad?

Sok nő – különösen a menopauza környékén – nap mint nap ugyanezt éli át, gyakran hónapokon át tartó bizonytalansággal és kérdésekkel. Mégis mi a fene ez, és mit lehet tenni ellene?

A befagyott váll szindróma – orvosi nevén adhesiv capsulitis – egy alattomosan kialakuló, hosszan tartó vállfájdalommal és jelentős mozgáskorlátozottsággal járó állapot. Bár nem tartozik a legismertebb mozgásszervi betegségek közé, Magyarországon is sokakat érint, gyakoribb a nők körében, és sűrűbben fordul elő a menopauza után.

Mi az a befagyott váll szindróma, és milyen tünetek jelzik?

„A befagyott váll szindróma kevéssé értett betegség, nagyon régóta ismerik, de okát ma sem tudják” – mondta el egy korábbi cikkünkben dr. Gulyás Károly ortopéd-traumatológus, vállsebész.

A betegség lényege, hogy a vállízületet körbevevő kötőszövetes tok megduzzad, megvastagszik és gyulladásba kerül. Később aztán letapad, ami mechanikailag is akadályozza a mozgást. Ilyenkor az öltözés, a fésülködés vagy egy táska felemelése is komoly kihívássá válhat.  A váll „befagyása” három, viszonylag jól elkülöníthető szakaszban zajlik:

• Fájdalmas fázis (6 hét–9 hónap): erősödő, éjszaka rosszabbodó fájdalmak.
• Befagyott fázis (2–6 hónap): a váll merevvé válik, a mozgásterjedelem drasztikusan beszűkül.
• Olvadási fázis (6–24 hónap): fokozatos javulás, a mozgás visszatérése. A teljes gyógyulás akár 2–3 évet is igénybe vehet.

A sportot csaknem ellehetetleníti a szindróma (Fotó: Canva)

Befagyott váll kockázati tényezői: kik vannak veszélyben?

A befagyott váll szindróma leginkább a nőket érinti: a szakirodalom szerint az érintettek közel 70%-a nő. 50 éves kor felett kifejezetten gyakori. A kialakulás kockázatát több tényező is növeli. Sokszor előfordul hosszabb ideig fennálló, kényszerű mozdulatlanságot követően, például műtét vagy kartörés utáni rögzítés során, amikor a vállízület tokja könnyebben zsugorodik és begyullad.

Emellett olyan társbetegségek is hajlamosítanak rá, mint a cukorbetegség, a pajzsmirigybetegségek, a szívbetegségek, a Parkinson-kór vagy a stroke utáni állapot, amelyek mind összefüggésbe hozhatók a váll kötőszövetének fokozott gyulladáskészségével. A háttérben gyakran autoimmun eredetű folyamat áll, amely kóros hegesedést indít be az ízületi tokban, és ez vezet a váll fokozatos befagyásához.

Ösztrogéncsökkenés és befagyott váll: mi az összefüggés?

„A befagyott váll szindróma gyakran jelentkezik perimenopauzában és menopauzában lévő nőknél. Ennek valószínűleg hormonális oka van. Hozzáértők azt sejtik, hogy az ilyenkor zajló változások kedvezhetnek a szindrómát beindító folyamatoknak” – mondta el korábban a szakember. 

Tény, hogy az ösztrogén gyulladáscsökkentő és kollagénszabályozó szerepet játszik, menopauzában pedig ennek visszaesése a kötőszövet rugalmatlanságát és fokozott gyulladáskészséget okozhat.

A 40 és 60 között gyakoribb pajzsmirigybetegség önmagában is rizikótényező a befagyott váll kialakulásában. Mindemellett a menopauzában gyakoribb a vércukor-ingadozás is, a diabétesz pedig jelentősen növeli a rizikót: inzulinnal kezelt cukorbetegeknél 10–20% is lehet az előfordulási arány. 

Befagyott váll terápiája: gyógytorna, injekció vagy műtét?

A befagyott váll szindróma rendkívül kellemetlen, de tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat. A befagyott váll kezelése mindig az adott stádiumhoz igazodik, hiszen a vállízület állapota a folyamat során jelentősen változik.

A gyógytornának kiemelt szerepe van a kezelésben (Fotó: Getty Images)

1, Gyógytorna

A fájdalmas fázisban kíméletes mobilizációt és tehermentesítést javasolnak, hogy a váll ne feszüljön tovább. Ahogy a folyamat a merev fázisba lép, előtérbe kerül a mozgásterjedelem növelése. Ezt célzott nyújtásokkal és speciális manuális technikákkal lehet támogatni. Végül az olvadási fázisban már erősítő gyakorlatok is beépíthetők, hogy visszatérjen az ízület stabilitása és terhelhetősége.

2,  Gyulladáscsökkentő injekciók

A különböző, szakorvos által előírt szteroidos injekciók csökkenthetik a gyulladást és gyorsíthatják a regenerációt.

3, Manuálterápia

A vállízületi tok fellazítását célzó kezelések – kizárólag szakember által végezve – sokszor gyorsítják a javulást.

4, Otthoni kiegészítő kezelés

A rendszeres meleg borogatás, az óvatos, napi szintű nyújtógyakorlatok és a testtartás-korrekció szintén nagy segítség lehet. 

5. Műtét

Ha a konzervatív kezelés nem hoz eredményt, artroszkópos tokfellazítás jöhet szóba.

A gyógyulás kulcsa mindig a korai felismerés, a szakember által vezetett gyógytorna, és az, hogy ne adjuk fel akkor sem, ha a javulás lassú.

Kapcsolódó: 8 jel, hogy gyulladás zajlik a szervezetedben 

Kiemelt kép: Getty Images