• Egyre több ország óvatos a tenyésztett lazaccal.
• Szuperélelmiszer vagy bizonytalan eredetű ipari termék? 
• Ezt együk tenyésztett lazac helyett! 

A magyar lakosság továbbra is az európai átlag alatt fogyaszt halat. Annak ellenére, hgy a táplálkozástudományi ajánlások rendszeresen hangsúlyozzák a halfélék egészségügyi jelentőségét. Ha egészséges halakról van szó, különösen sok szó esik a lazacról. Világszerte gyakran emlegetik szuperélelmiszerként, és tényleg értékes tápanyagprofilú halféle. Feltéve, hogy a termelése minden szempontból biztonságos. Sajnos ez nem mindig van így. 

Gondok vannak a tenyésztett lazaccal

Az elmúlt években a tenyésztett lazac, különösen a norvég és skót gazdaságokból származó hal, komoly viták kereszttüzébe került. Felvételek és riportok mutatják be, hogy a lazacok egyéves koruk körül hatalmas, tengerbe telepített hálóskarikákba kerülnek. Itt akár tízezres vagy százezres nagyságrendű állomány él együtt.

Megfelelő forrásból egészséges (Fotó: Getty Images)

A zsúfoltság miatt gyorsan terjednek köztük a betegségek és a tengeri tetű. Emellett a melegedő vizekről is gyakran írják, hogy kedveznek a fertőzések felerősödésének. A nemzetközi környezetvédő szervezetek több alkalommal felhívták a figyelmet arra is, hogy a tenyésztők antibiotikumokat, rovarirtó tulajdonságú készítményeket és idegrendszeri hatású vegyszereket is használnak a veszteségek mérséklésére.

Ezekből évente akár tonnányi kerülhet a gazdaságokba. Több elemzés kiemeli, hogy a halak 15–20 százaléka így is elpusztul a lehalászás előtt. Ez jóval magasabb arány, mint más intenzív állattartási ágazatokban.

A környezetnek is árt a lazactenyésztés

A környezetvédelmi kockázatokról szóló anyagok visszatérően említik, hogy a lazactelepekből származó szerves anyag, a takarmánymaradvány, az állatgyógyászati szerek és a halak ürüléke jelentős mennyiségben juthat a tengerfenékre. Itt vastag rétegben ülepedve károsíthatja a helyi ökoszisztémát. Több hírforrás kitér arra is, hogy gyakori a lazacok szökése. A beteg vagy legyengült tenyésztett egyedek a vad populációkba keveredve újabb problémákat okozhatnak.

A takarmánykérdés is sokat szerepel a nemzetközi diskurzusban. A beszámolók szerint a lazacok többnyire halőrleményből készülő granulátumot kapnak. Ez gyakran szennyezett vizekből származó apróhalból készül, és a hosszabb eltarthatóság érdekében tartósítószerekkel, például etoxiquinnal dúsítják.

Színezékeket is használnak, hogy a lazac húsa a fogyasztók által elvárt rózsaszínes árnyalatot mutassa. Ezek alapján több kutatás megjegyzi, hogy a tenyésztett lazacban egyes szennyező anyagok — például bizonyos PCB‑vegyületek — szintje magasabb lehet, mint a vadon élő állományokban.

Eltérő szabályozás

Rettenetesen hangzik, nem igaz? A nemzetközi szabályozások mégsem egységesek. Miközben az uniós szervezetek továbbra is heti egy‑két adag hal fogyasztását javasolják, viszonylag keveset kommunikálnak arról, hogy vad vagy tenyésztett halakról van‑e szó.

Ezzel szemben Ausztrália és Új‑Zéland az elmúlt években egyértelműen fogalmazott: teljes tiltást vezettek be az atlanti lazac tenyésztésére, forgalmazására és fogyasztására. Az ottani indoklások között szerepel a magzati fejlődésre vonatkozó kockázati tényezők említése, a tenyésztett lazac alacsonyabb omega‑3‑tartalma, valamint a dioxinok és peszticid‑maradványok zsírszövetben való felhalmozódása, amelyek a közlések szerint pajzsmirigy‑ és daganatkockázatokkal is összefüggésbe hozhatók.

A lazacipar ezzel együtt hangsúlyozza, hogy a szabályozások több országban — különösen Norvégiában — folyamatosan szigorodnak, és az alkalmazott vegyi anyagok felhasználását egyre erősebben kontrollálják.

Együnk hazai halat!

Mindezek fényében a hazai helyzet különösen érdekes. Magyarországon kevés hal fogy, és a kínálat jelentős része még mindig importból származik, pedig a magyar akvakultúra és édesvízi haltermelés megbízható, helyben ellenőrizhető forrást kínál.

A hazai halak, például a ponty, a harcsa vagy a süllő rövidebb ellátási láncon keresztül jutnak a fogyasztókhoz, így átláthatóbb módon, frissen érkeznek a piacokra és az üzletekbe. A magyar vizekből és hazai gazdaságokból származó halak választása ezért egyszerre biztonságos, fenntartható és gazdaságilag is támogató döntés.

Kapcsolódó: Próbáld ki ezt a receptet; természetesen csakis vadlazaccal

Kiemelt kép: Getty Images