• Az ideális vérnyomásérték életkoronként eltérő lehet, és ez teljesen természetes.
• A helytelen mérési technika akár jelentős eltéréseket is okozhat az eredményekben.
• Ráadásul még az is számít, mikor és hogyan mérünk – például hogy elmentünk-e előtte a WC-re.

A magas vérnyomást nem véletlenül nevezik „csendes gyilkosnak”. Gyakran tünetmentes, miközben hosszú távon komoly szív- és érrendszeri betegségekhez, stroke-hoz vagy szívinfarktushoz vezethet. Éppen ezért kulcsfontosságú a rendszeres mérés és az értékek helyes értelmezése.

Mi számít magas vérnyomásnak?

Az európai és hazai szakmai ajánlások szerint 140/90 Hgmm felett beszélünk magas vérnyomásról. A Hgmm – vagyis higanymilliméter – a régi, higanyos mérési módszerből maradt velünk, és ma is ezt használják a digitális készülékek.

A klasszikus szív- és érrendszeri kockázati tényezők a következők:

• Cukorbetegség/Prediabétesz
• Elhízottság
• NASH-szindróma/zsírmáj
• Hiperkoleszterinémia (magas koleszterin szint)

Az ideális vérnyomás életkor szerint

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) irányelvei alapján:

• 6-12 éves gyermekek számára: az ideális vérnyomásérték 100/60 Hgmm körül van.
• 13-18 éves kor között: az ideális vérnyomásérték 110/70 Hgmm körül van.
• 18 és 65 év közötti felnőttek számára: az ideális vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van.
• 65 éves és idősebb felnőttek számára: ideális vérnyomás 140/80 Hgmm alatt.
• 85 éves és idősebb felnőttek számára: ideális vérnyomás 140/90 Hgmm alatt.

Ennek oka, hogy az évek múlásával az erek veszítenek rugalmasságukból, így a szisztolés – azaz az első – érték természetes módon emelkedik. A szakértők hangsúlyozzák: 10 Hgmm eltérés önmagában még nem ok pánikra.

Nem mindegy, hogyan mérünk

Az orvosi rendelőben előfordulhat az úgynevezett fehérköpeny-effektus (idegesség az orvosi látogatás alatt), ami gyakran magasabb értékekhez vezet, ezt a szakemberek figyelembe veszik. Ajánlott a mérés előtt 3-5 percig csendben ülni. Hivatalosan háromszor mérnek, de csak az utolsó két eredményt értékelik.

A helyes vérnyomásmérés egyik alapja, hogy az alkar megfelelően alá legyen támasztva (Fotó: Canva)

Otthoni mérésnél apró hibák is látványos különbséget okozhatnak. Kiemelten fontos, hogy méréskor a kart megtámasztva úgy kell elhelyezni, hogy a felkar nagyjából szívmagasságban legyen – azaz ne nyújtsuk felfelé vagy lefelé. Ha a vérnyomásmérő mandzsetta nincs szívmagasságban, keresztbe tesszük a lábunkat, vagy épp kapkodva mérünk, az eredmény félrevezető lehet.

És igen:

a teli húgyhólyag átmenetileg akár 10–30 Hgmm-rel is megemelheti az értékeket,

ezért sem mindegy a mérés időzítése, érdemes előtte WC-re menni.

A mozgás igenis számít

Jó hír, hogy már napi öt perc könnyű testmozgás is mérhetően csökkentheti a vérnyomást. A rendszeres séta, az úszás, a kerékpározás vagy akár a stressz tudatos csökkentése sokszor önmagában is látványos javulást hoz.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha több napon át magas értékeket mérünk, mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni. Gyógyszeres kezelésre nem mindig van azonnal szükség, az életmódváltás – kiegyensúlyozott étrenddel, mozgással, pihenéssel – sok esetben az első és leghatékonyabb lépés.

A rendszeres és helyes vérnyomásmérés kontrol- és biztonságérzetet adhat. Ugyanakkor ne tévesszük szem elől, hogy a vérnyomás nem olyan, mint egy vizsgaeredmény: nem egyetlen szám határoz meg minket, hanem az, mennyire figyelünk oda magunkra – nap, mint nap.

Ez is érdekelhet: Legolcsóbb gyümölcsünk véd a magas vérnyomás, sőt a vastagbélrák ellen is

Kiemelt kép: Canva