Van néhány hideggel kapcsolatos tévhit, vagy minimum féligazság, amivel már gyerekként találkozunk. Az egyik ilyen, hogy sapkát kell húzni, különben megfáznak a hajhagymák, és hullani kezd a haj. Ugyan a tanács megfontolandó, mivel télen mindenképpen jó alaposan és melegen felöltözni, de a hajhagymák épségének édes mindegy, hogy ­van-e rajtunk sapka, vagy nincs. Azok ugyanis sok dologra érzékenyek – például a stresszre, a hormonhatásokra és a D-vitamin-hiányra –, de a legkevésbé a hidegre.

Lazán öltöző tinédzserek azt is hallhatják intelemként, hogy nagypapájuk, nagymamájuk vagy más, idősebb rokonuk azért lett reumás, mert fiatalként felelőtlen volt, és hagyta, hogy megfázzanak az ízületei. Ennek a feltételezésnek sincs túl sok valóságalapja, mert reumás betegség nem alakul ki az ilyen jellegű kitettségtől még akkor sem, ha a hideg amúgy gyakorolhat hatást a mozgásszervekre. V

iszont ez esetben inkább arról van szó – és vélhetően innen ered a reumával kapcsolatos hiedelem –, hogy hideg időben jellemzően erősödnek az amúgy enyhe ízületi fájdalmak a térdben és a csípőben, vagy akár a deréknál, és könnyebben kialakul ízületi merevség is.

Ellenségünk, a huzat

– Azt, hogy a téli időszakban a már meglévő ízületi fájdalmak erőteljesebbek lehetnek, és emellett a mozgás is korlátozottabbá válhat, az magyarázza, hogy hidegben az inak és izmok szövetei jobban összehúzódnak, és rugalmatlanabbá, merevebbé válnak. Ez az, ami negatívan hat vissza a már nem tökéletes ízületekre, azok környékére, nem pedig a korábbi megfázás. Ismert az is, hogy hidegebb, nedvesebb időben romlik a keringés az ízületekben, ami ahhoz vezethet, hogy csökken az ízületi folyadék termelődése, és azzal együtt az ízületi kopások miatt a már meglévő fájdalmak is fokozódhatnak.

Igaz tehát, hogy akinek valamilyen reumatológiai alapproblémája van, az érzékenyebb a hidegre, de ez nem jelenti azt, hogy a hideg reumát okoz. Ezt a kérdést világszerte vizsgálták kutatásokban is, de az összefüggést semmi nem támasztotta alá – mondja dr. Podlovics Ágota ­reumatológus főorvos.

Ám míg a kinti, hideg időjárást – vagy azt, hogy átfagytunk egy-egy kirándulás alkalmával – alaptalanul vádoljuk reumás betegségek kiváltásával, addig a tartós huzatot – beleértve a légkondicionálást – már okkal ültethetjük a vádlottak padjára.

Kapcsolódó: Kattogó boka, ropogó térd – Miről árulkodnak az ízületeink hangjai?

– A huzattal és a klímával több gond is lehet. Kocsiban például általában az a probléma, hogy a hideg levegő közvetlenül éri a vállízületet, aminek hatására az izmok erősen összehúzódnak, és romlik a környékükön a keringés is. Aki erre érzékeny, annál emiatt már egyszeri alkalom után is jelentkezhetnek fájdalmak – de azok idővel elmúlnak, és rendszerint nem válik krónikussá a panasz. Ez a hosszabb távú, tartós kitettségre már nem feltétlenül igaz, az már eredményezhet nehezen múló problémát.

Vannak olyan reumatológiai problémák is, amelyeknél a hideg kifejezetten hasznos (Fotó: Getty Images)

Például régebben, amikor még klímák sem voltak az autókban, és a lehúzott ablakok mellett állandó huzatban ültek a taxisok és a teherautó-sofőrök, nagyon gyakoriak voltak köreikben a váll- és könyökpanaszok. Ma már inkább az irodák és adott esetben a lakások légkondicionálása okoz problémát, ha használatát túlzásba viszik, és valakit közvetlenül ér a hideg levegő.

Ennek élettani háttere nem teljesen tisztázott, de a szövetek ennek hatására történő erősebb összehúzódása, kötötté és rugalmatlanná válása mindenképp szerepet játszik ebben is. Ez, illetve a kinti hideg elsősorban abban különbözik, hogy utóbbi általában senkit nem ér tartósan, íróasztalnál ülve, míg az előbbi igen – mondja szakértőnk.

Mikor segít a jegelés – és mikor árthat az ízületeknek?

Vannak olyan reumatológiai problémák is, amelyeknél a hideg kifejezetten hasznos. Ilyenek például a gyulladt, meleg és piros ízületek, amelyeket rövid ideig előnyös például jegelni. Ilyenkor a kedvező hatásúnak gondolt termálfürdőzés kifejezetten ellenjavallott. Hasonló a helyzet az olyan akut sérülésekkel, mint például a bokaficam és az izomhúzódás, illetve a térdsérülés. Utóbbit fontos mihamarabb jegelni, mert annak hatására az elszakadt ér összehúzódik, és azzal együtt csökken a bevérzés mértéke is.

– A jegelés és a helyileg alkalmazott hidegterápiás kezelés jégzsákokkal, jégzselékkel és jégspray-vel egyaránt történhet. Ezek közül a legelső előkészület nélkül is alkalmazható, hiszen nem kell hozzá más, mint az összetört jeget zacskóba tenni. Ez a módszer azért is előnyös, mert a zacskós jég nagyjából nulla fokos, így nem fagyasztja meg a bőrt.

Ez a jégzselénél már nem zárható ki, mert az megtartja a mélyhűtő hőmérsékletét, ami akár mínusz 15-20 fokos is lehet. Emiatt van az, hogy annak, aki ilyet használ, célszerű a zselé és a bőrfelület közé egy vékony ruhadarabot is tenni, nehogy károsodjon a bőr. Maga a hűtés ideális esetben 5-15 percig tart, és pár órával később ismételhető lehet – mondja a reumatológus.

Kapcsolódó: Tényleg fogyaszt és jókedvűvé varázsol a jeges kád és a krioszauna?

Az ennél hosszabb vagy gyakoribb kezelés azért nem ajánlott, mert olyankor már nem jelentkeznek a kedvező hatások, sőt, a keringés romlása miatt rosszabbodhat is az alapprobléma. A helyi kezelési lehetőségként még szóba jövő jégspray a legtöbb ember számára a sportközvetítésekből lehet ismerős. Az ilyen készítmények a bőrt vizes felületen át hűtik le, és okoznak egy kicsiny zsibbadást is.

Ahogyan a többi jegelési módszer, úgy ez is csak gyorssegélyként jó, tartós fájdalomcsillapításra nem használható – ahhoz mindenképpen orvostól kell tanácsot, segítséget kérni. Azt is fontos tudni, hogy jeges kezelés derekat érintő, például lumbágós panaszoknál átmeneti kezelésként sem alkalmazható, és kerülendő olyankor is, amikor egy ízület egyszerűen csak fáj, de amúgy se nem gyulladt, se nem sérült. Ilyenkor szintén szakorvoshoz kell fordulni, és felderíteni a panasz pontos okát.

Hidegterápia és krioszauna: kinek tesz jót, kinek tilos?

Vannak olyan hidegkezelések is, amelyeket nem helyileg alkalmaznak, hanem a test egészén. Ezekre a legegyszerűbb példa a hideg fürdő, amihez elég egy hideg kádba, medencébe – vagy akár tóba – merülni. Ez a technika segíti az izomregenerációt, illetve javítja a szervezet általános állapotát és anyagcseréjét annak köszönhetően,­ hogy a hideg miatt az erek összehúzódnak, majd a felmelegedés után kitágulnak.

Mindez egyfajta értornaként fogható fel. A klasszikus hideg vizes merítkezéseknél a vízhőmérséklet 10-15 fokos, a fürdő időtartama pedig – hosszát csak fokozatosan lehet emelni – maximum 10-15 perces lehet.

– Egész testet érintő hidegkezeléses módszer a krioterápia is, ami a reumatológiai betegségek közül elsősorban az autoimmun okok ­miatt kialakuló sokízületi gyulladásnál, vagy hivatalos nevén reumatoid artritisznél jön szóba. Ez a fajta hidegkezelés úgynevezett krioszaunákban történik. Az ilyen berendezésekben mínusz 130-190 fokos hőmérséklet uralkodik, és a szervezetnek az ellen kell dolgoznia, méghozzá hő­termeléssel – mondja a reumatológus.

A vizsgálatok szerint ez a fajta kezelés derékfájós embereknél is csökkenti valamelyest a fájdalmat, ezért a gyógyszeres és fizioterápiás kezelések mellett ilyen problémáknál is érdemes lehet alkalmazni. A krio­szaunázás panaszok nélkül is hasznos, ugyanis az azt követő felmelegedésnek olyan energetizáló hatása is van – és ilyenkor emelkedik egyebek mellett az endorfinszint is –, ami több órán keresztül javíthatja az általános állapotot, hangulatot. Jótékony hatású ez a módszer, mivel fokozza a mikrokeringést, a nyirokkeringést és a sejtek anyagcseréjét.

Kapcsolódó: 10 étel, ami gyorsan csökkenti az ízületi gyulladást, fájdalmat

A cikket teljes terjedelmében a Nők Lapja Évszakok téli számában olvashatják!