• A természetes édesítőszer, amit eddig ártalmatlannak hittünk, mégsem olyan biztonságos?
• Mire jutottak a Colorado Egyetem kutatói? 
• És mire figyeljünk, ha édesítőszereket használunk? 

Az eritrit egy természetes cukoralkohol. Kis mennyiségben megtalálható bizonyos gyümölcsökben, gombákban, erjesztett ételekben, sőt, még az emberi vérben is. Ízre és állagra közelebb áll a cukorhoz, mint sok más édesítőszer – részben ezért könnyebb sütni-főzni vele, és ezért kerül megannyi „odafigyelős” élelmiszerbe.  

A cukorpótlók, természetes édesítőszerek valóban segíthetnek a kalóriabevitel csökkentésében és a vércukorszint szabályozásában – ugyanakkor nagyon nem mindegy, mekkora teret engedünk nekik az étrendünkben. 

Az eritrit mégsem olyan ártalmatlan?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) egyaránt biztonságosnak minősítik az eritritolt. A Colorado Egyetem kutatói azonban nem feltétlenül értenek ezzel egyet. A legújabb eredmények ugyanis arra engednek következtetni, hogy az eritrit károsíthatja a vér-agy-gát azon sejtjeit, amelyek létfontosságú tápanyagokat juttatnak az erekből az idegrendszerbe.

Kapcsolódó: Cukor vagy édesítőszer? 

A kutatók ezeket a sejteket olyan mennyiségű eritritolnak tették ki, amennyi egy édesített üdítőital elfogyasztása után jelenne meg a vérben. A kísérlet aggasztó eredményekre jutott: a teszt során olyan sejtkárosodási láncreakciót figyeltek meg, amely az agyat fogékonyabbá teheti a stroke egyik leggyakoribb kiváltó okára, a vérrögképződésre.

A kutatók figyelmeztetnek: az eritrittel is érdemes csínján bánni (fotó: Unsplash/Immo Wegmann)

A kutatók felfedezték továbbá, hogy az eritrit oxidatív stresszt is eredményezhet – vagyis egy olyan állapotot, mely során elszaporodnak a sejtekben a káros szabad gyökök, miközben csökken a szervezet természetes védekezőképessége.

A kettős hatás túlterhelte a sejteket: egyesek működési zavart szenvedtek, mások elpusztultak.

De a probléma itt még nem ér véget, hiszen az eritrit az érrendszer kényes egyensúlyára is hatással lehet. Az egészséges vérerek képesek arra, hogy kitáguljanak – például sport vagy szellemi aktivitás során – és összehúzódjanak. Ezt a folyamatot két anyag szabályozza: a nitrogén-monoxid, amely ellazítja az ereket, és az endotelin-1, amely összehúzza azokat. Az eritritol azonban csökkentette az előbbi, és fokozta az utóbbi termelődését – ennek eredményeképp az erek tartósan beszűkülhetnek, ami az agy oxigén- és tápanyagellátását is akadályozhatja.

De a legmeglepőbb eredmény talán az volt, hogy az eritrit a vérerek természetes védekező mechanizmusát is gátolta. Normál esetben a test „rögoldó” enzimet, úgynevezett szöveti plazminogén aktivátort termel, ami feloldja a vérrögöket, mielőtt azok bajt okoznának. Az eritritol a kutatók szerint viszont épp ezt a folyamatot blokkolta.  

Pánikra semmi ok: a mértékletesség és tudatosság a kulcs 

A lehetséges kockázatokról egy 2023-as tanulmány is beszámolt, ahol a trombózis kialakulását hozták összefüggésbe az eritrittel – bár a kritikusok szerint a kutatók a tanulmány során számos módszertani hibát elkövettek. Az eritrit megítélése tehát változó, használatával kapcsolatban számos tévhit felmerült már.

Annyi viszont biztos, hogy „az Európai Unióban az eritrit kizárólag ételek édesítésére engedélyezett, kereskedelmi forgalomban lévő italokban jelenleg nem, továbbá az édesítőszer mértékletes fogyasztása a közismert dózisfüggő mellékhatásként jelentkező hashajtó hatás elkerülése végett jelenleg is ajánlott” – olvasható a Wikipédián.

Az édesítőszerek (cukoralkoholok és mesterséges édesítők egyaránt) szigorú ellenőrzésen esnek át, és folyamatosan felülvizsgálják azokat. Továbbá a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége felhívta a figyelmet arra is, hogy „a folyékony édesítőszerek esetében fontos, hogy kis mennyiségeket alkalmazzunk, hiszen nagyon édesek és könnyen túl édessé tudják tenni ételeinket.

A mesterséges édesítőszerek esetében érdemes odafigyelni, hogy hőkezelt ételekhez olyat válasszunk, amely jó hőstabilitással bír (például aceszulfám-K vagy szukralóz alapú édesítők). Fenilketonuriásoknak viszont kerülniük kell az aszpartámot tartalmazó édesítőszereket, mert fenilalanint tartalmaznak. A masszaképzéshez, például tészták, sütemények esetében a kristályos állagú édesítőszerek alkalmazása szinte elkerülhetetlen. Ezen célokra megfelelhetnek például a cukoralkoholok, mint a xilit vagy az eritrit.”

A hivatalos állásfoglalás szerint jelenleg tehát nincs elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az eritrit káros lenne. Ahhoz, hogy tisztábban lássuk, miként hat hosszú távon a szervezetre, további kutatásokra van szükség.

Bárhol is tart a tudomány a vitatott kérdésben, arra mindenesetre nem árt emlékeztetni magunkat, hogy ahogyan mással sem, úgy a cukorpótlókkal sem szerencsés túlzásba esni. Ha rendszeresen használunk édesítőszereket, és gyakran vágyunk édes ízre, ajánlott mértéket tartani, és előnyben részesíteni a feldolgozatlan alternatívákat – például a nyers termelői mézet és a friss gyümölcsöket.

Ez is érdekelhet: kedvelt édesítőszerről derült ki, hogy védhet a ráktól

Kiemelt kép: Unsplash/Myriam Zilles