• Tudtad, hogy a felülések száma árulkodik a tested valódi koráról?
• Mutatjuk, hány felülést kéne bírnod a korod szerint. 
• Az eredményen javíthatsz is, tudtad?

Ha fittségünkről van szó, manapság minden adat mérésre rendelkezésre áll valamilyen kütyü vagy applikáció. Okosóra számolja lépéseinket, pulzusmérő figyeli a szívünket, testösszetétel-mérleg mutatja meg a testzsírszázalékunkat, sőt még genetikai tesztek is rendelkezésre állnak, ha az ember kíváncsi arra, milyen ütemben öregszik a szervezete.

Ezek a mérések kétség kívül hasznosak lehetnek, de sokszor drágák, bonyolultak, és nem is mindig adnak kézzelfogható, mindennapokban is értelmezhető eredményt. Van viszont valami, amihez nem kell semmi más, csak egy kis szabad hely a szőnyegen. Egy egyszerű, ingyenes gyakorlat, ami meglepően sokat elárul a test valódi koráról.

Miért árulkodik a felülés a korunkról?

A felülés több mint sima hasizomgyakorlat. Amikor csináljuk, dolgozik a törzs, a hát, de még a csípőhajlító izom is. Vagyis ez a mozdulatsor az egész test állóképességéről és erejéről ad visszajelzést.

Mivel az izomerő és a fizikai teljesítmény az öregedés egyik legfontosabb mutatója, a felülések száma jó kiindulópont lehet annak megítélésére, hogy testünk (kronológiai korától függetlenül) valójában hány évesnek felel meg.

Tesztelt fittségedet felüléssel!

A legegyszerűbb teszt: mérj ki egy percet, és csinálj ennyi idő alatt annyi szabályos felülést, amennyit csak bírsz. Az így kapott számot hasonlítsd össze az átlagokkal.

• 20–29 éves korban 30–40 felülés fitt, fiatalos testkort jelent
• 30–39 éveseknél 25–35 felülés utal jó erőnlétre
• 40–49 éves korban  20–30 felülés a megfelelő állapot
• 50–59 év évesen 15–25 felülés jelenti az átlagos izomerőt
• 60 év felett 10–20 felülés már karban tartott testről árulkodik

Mit kezdj az adattal? Teljesítményedet vesd össze életkoroddal és vond le a megfelelő következtetést. Ha például negyvenes éveidben jársz, de simán megcsinálsz 35 felülést, akkor a tested biológiai szintje inkább egy harmincaséval egyezik, ha viszont a 15 is nehezen megy, nem vagy jó kondiban. Na keseredj el, mutatjuk, hogyan javíthatsz a helyzeten!

A felülések kellemes mellékhatása lehet a tónusos has (Fotó: Getty Images)

Javíts a felüléseden!

Ha az első próba nem úgy sikerül, ahogy szeretted volna, ne csüggedj, mert van lehetőséged fejlődni. A legfontosabb, hogy  törzsizmaidat rendszeresen edzd, hiszen ezek adják a stabilitást és segítik a mindennapi mozgásokat is. Nem kell kizárólag felüléseket végezni: a plank, a hasprés, a lábemelés vagy a jóga erősítő pózai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy erősebb és kitartóbb legyél.

Ehhez társíts állóképességi edzéseket – futás, kerékpár, úszás –, mert ezek nemcsak a szívedet és a tüdődet erősítik, hanem abban is segítenek, hogy hosszabb ideig bírd a sorozatokat.

A nyújtásról se feledkezz meg: a rugalmas izmok kevésbé sérülékenyek, és minden mozgást könnyebbé tesznek.

Végül ott a táplálkozás: ha elegendő fehérjét viszel be, izmaid gyorsabban regenerálódnak és fejlődnek majd. Ez nem jelent drasztikus diétát, inkább tudatos választást: több hús, hal, tojás, hüvelyes, kevesebb üres kalória. Ha pedig mindehhez hozzátessz egy kis rendszerességet, a javulás szinte garantált.

Tesztelt a tested!

A felülés mellett más, otthon is könnyen elvégezhető próbák is árulkodhatnak arról, hogy mennyire fiatal a szervezeted. Az egyik legismertebb a marokerő-teszt, amelynél egy egyszerű kézi dinamométer mutatja meg, milyen erős a szorításod – és a kutatások szerint ez meglepően pontosan jelzi előre a várható élettartamot.

Hasonlóan beszédes a székfelállás-próba. Itt azt kell nézni, harminc másodperc alatt hányszor tudsz felállni és leülni, ami a lábizmaid erejét és az állóképességet mutatja. Az egyensúly szintén fontos: ha csukott szemmel legalább tíz másodpercig képes vagy egy lábon állni, az idegrendszered és az izmaid fiatalosan működnek.

A légzés-visszatartás is sokat elárul a tüdőkapacitásról és a légzőizmok erejéről, míg az ülő–felállás teszt – amikor törökülésből kell kéz nélkül felállni – a mozgékonyságot és a rugalmasságot méri.

Ha időd engedi, teszteld magad és ha netán kedvezőtlen eredmény jött ki, itt az ideje a változásnak. 

Kapcsolódó: Fittségedet sétateszttel is ellenőrizheted

Kiemelt kép: Getty Images