- A korai csontritkulásra (oszteoporózis) lehet genetikai hajlamunk, de a nőknél a változókorban szinte kivétel nélkül gyengülnek a csontok.
- Németországban és Kínában is azonosították a csontsűrűségért felelős sejtreceptort.
- A kísérlet bizonyította, ha ezt a receptort aktiválják, akkor erősödnek a csontok.
Korábbi cikkünkben Dr. Horváth Katalin reumatológus elmondta, a csontritkulás olyan alattomos változás a testünkben, hogy sokan csak akkor gyanakodnak a problémára az érintettek, ha már eltörik valamelyik csontjuk vagy nagy a fájdalommal küzdenek a defromitástól. „Mivel a csontritkulás nem jár fájdalommal, sokszor csak akkor derül ki a probléma, amikor már nagy a gond – folyatja szakértőnk. –
A csigolyatörések gyakran látványos panaszok nélkül, fokozatosan következnek be.
A csigolyák – a csontgerendák elvékonyodásával – egy idő után összenyomják egymást, melyre sokszor csak az egyre csökkenő testmagasság és a görnyedt tartás hívja fel a figyelmet. Hirtelen fellépő gerincfájdalomnál és enyhe traumára, kisebb esésre bekövetkező törésnél mindenképp gondolni kell a csontritkulásra, de ekkorra általában a csontállomány már jelentősen megfogyatkozott.”
Vagyis a csontok szinte porladnak, ha nem előzzük meg a csontritkulást és nem ellenőriztetjük a csontsűrűséget laboratóriumi vizsgálattal.
Kapcsolódó: 4 meglepő jel, ami csontritkulásra utal
Csonterősítés sejtszinten
Egy új tanulmány (amit a Signal Transduction and Targeted Therapy folyóiratban jelent meg) rámutatott egy kulcsfontosságú csonterősítő mechanizmusra a szervezetben, amivel célzottan kezelhető lehet a csontritkulás.
A Németországban, a Lipcsei Egyetemen és Kínában, a Shandong Egyetemen dolgozó kutatók beazonosították a GPR133 (más néven ADGRD1) sejtreceptort. Ez a receptor befolyásolja a csontsűrűséget, vagyis az osteoblastoknak nevezett csontépítő sejteken keresztül fejti ki hatását.
A GPR133 gén változatait korábban már összefüggésbe hozták a csontsűrűséggel, így a kutatók ezúttal erre a fehérjére összpontosítottak. A kutatók egereken végezték a kísérleteket: az állatokból hiányzott a gén, de egyes egerekben egy AP503 nevű vegyülettel aktiválták azokat. A gén hiányában az egerek gyenge csontokkal fejlődtek, amelyek a csontritkulás tüneteit utánozták.
Amikor viszont jelen volt az AP503-mal aktivált receptor, a csontképződés és a csontok szilárdsága megnőtt.
„Az AP503 anyag segítségével – amelyet nemrégiben számítógépes szűrés során azonosítottak a GPR133 serkentőjeként – jelentősen növelni tudtuk a csontok szilárdságát mind egészséges, mind csontritkulásos egerekben” – mondta Ines Liebscher, a Lipcsei Egyetem biokémikusa. Az AP503 ebben az esetben egyfajta biológiai kapcsolóként működik, amely fokozza az osteoblastok aktivitását. A kutatók azt is kimutatták, hogy a hatás a testmozgással kombinálva még erősebb.
Visszafordítható a csontritkulás?
Az a felismerés, hogy a GPR133 sejtreceptor kulcsszerepet játszik az egerek csontjainak erősítésében, igen jelentős eredmény. Bár a vizsgálatok állati kísérleten alapulnak, a mögöttes folyamatok valószínűleg hasonlóak az emberi szervezetben is.
A csontritkulás nem mindig jár panaszokkal (Fotó: Getty Images)
„Ha ezt a receptort genetikai változások károsítják, az egereknél korai életkorban jelentkezik a csontritkulás – hasonlóan az emberek csontritkulásához” – tette hozzá Liebscher. A kutatók szerint a jövőbeni kezelések nemcsak az egészséges csontokat erősíthetnék meg, hanem a
már károsodott csontokban is visszafordítható lehet a folyamat – például a menopauzán áteső nők esetében.
Számos tényező befolyásolja a csontok erősségét, így a tudósoknak sok lehetőségük van új módszerek felfedezésére, amelyek megelőzhetik a csontritkulást és elősegíthetik az egészséges időskort.
A jelenlegi orvosi kezelések csak lassíthatják a csontritkulás folyamatát, egyelőre nincs mód a teljes visszafordításra vagy gyógyításra. Ráadásul a jelenlegi gyógymódok gyakran kockázatos mellékhatásokkal járnak (például más betegségek fokozott kockázatával), vagy idővel hatástalanná válnak.
Megelőzésre is fókuszáljunk!
Ne csak akkor foglalkozzunk a csontritkulással, amikor már kimutatható vagy amikor már panaszunk van. Inkább időben kezdjünk el a csontok egészségével foglalkozni. A következőkre érdemes figyelni:
- Szedjünk kalciumot: Az idősebbeknek naponta 1000 milligramm, míg a fiatalabbaknak 800-1000 milligramm kalciumra van szükségük.
- Pótoljuk a D-vitamint: A magyarországi ajánlás napi 2000 NE D-vitamint ír elő a felnőtteknek.
- Mozogjunk minden nap: Ne féljünk a kicsit megterhelő sportoktól, remek a biciklizés, hegyi séta, de a súlyzós edzések is ajánlottak.
- Vigyázzunk egyes ételekkel: Az alkohol, a koffein, a búzakorpa és a sok só gyengíti a csontokat
- Járjunk évente csontsűrűség-vizsgálatra, hogy tudjuk, hányadán állunk, milyen erősek a csontok!
Kapcsolódó: Így maradhatnak erősek a csontjaink 40 felett is!
Kiemelt kép: Getty Images
