A bigorexia a testdiszmorfiás zavar egyik formája. Olyan pszichológiai probléma, amely során az érintett nem látja reálisan a saját testét, és rögeszmésen az izomzat nagyságára koncentrál. Még akkor is kicsinek vagy gyengének érzi magát, ha ez valójában nem így van. Ez az érzés gyakran kényszeres edzéshez, szélsőséges diétához, sőt akár veszélyes szerek használatához is vezethet. 

Főként a fiúkat érinti

„A bigorexiában szenvedők gyakran azt hiszik, kisebbek vagy kevésbé izmosak. Ez a hiedelem túlzott edzésekhez és az étkezés megszállott szabályozásához vezethet” – mondta Amy Gooding baltimore-i klinikai pszichológus a HuffPostnak. Noha bárkinél előfordulhat, kutatások szerint a fiúk körében gyakoribb.

Egy 2019-es tanulmány kimutatta, hogy a kamaszfiúk 22%-a folytatott „izomnövelésre irányuló kóros étkezési szokásokat” –

sokan táplálékkiegészítőket használtak, diétáztak, vagy szteroidokhoz nyúltak.

A szakértő arra is rámutatott, hogy az evészavarok a fiúknál sokszor rejtve maradnak. „A bigorexia felismerését nehezíti, hogy az érintettek viselkedése – például az intenzív edzés – a sportközegben gyakran elismert, sőt bátorított dolog” – magyarázta Gooding. Emiatt a probléma sokszor észrevétlen marad, a fiúk pedig szégyenből, illetve a környezet normalizáló hozzáállása miatt nem kérnek segítséget.

A közösségi média is megnehezíti

Kara Becker evészavar-terapeuta szerint a bigorexia kialakulásában biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ide tartoznak például a családi problémák, az alacsony önértékelés, a perfekcionizmus, a kényszeres hajlamok, a trauma és a zaklatás, valamint a testépítők és versenysportolók körében a túlzott testfókusz.

A bigorexia a közösségi média és a torz testideálok hatására alakulhat ki, de a szülői támogatás és a korai felismerés segíthet megelőzni és kezelni (Fotó: Getty Images)

A szakértők szerint azonban a bigorexia terjedésében a közösségi média a legnagyobb hajtóerő: a fiatalok nemcsak „fogyasztják” a testideálokat. Belső nyomást éreznek, hogy maguk is posztoljanak, és megmutassák a testüket.

A folyamatos összehasonlítás különösen veszélyes a fiúknál, akik nem értik, hogy a hírességek és influenszerek a külsejükből élnek, profi edzők, smink, világítás és digitális utómunka segítségével alkotják meg a képernyőn látott testideált.

Kapcsolódó: Naponta 8 perc a TikTokon már árthat az önértékelésnek

A fiatalok azonban már csak az eredményt látják, miközben a közösségi média kommentjei tovább rontják az önértékelést, növelve a testképzavar kockázatát.

Mit tehetnek a szülők?

• Korlátozzák a közösségi médiát, de ne tiltsák meg teljesen; beszélgessenek a gyerekkel a látottakról, és magyarázzák el a valóságot.
• Hangsúlyozzanak más értékeket: a kedvesség, a kreativitás és a humor sokkal fontosabb, mint a külcsín.
• Mutassanak példát: a szülők a saját testükhöz, az étkezéshez, a mozgáshoz való viszonyukkal is taníthatnak.
• Beszéljenek a sokféleségről és a test tiszteletéről: nem a külső számít, hanem az egészség és az öngondoskodás.

Ezek a figyelmeztető jelek

A szakértő szerint gyanús lehet, ha a gyerek megszállottan edz, bűntudata van, ha kihagyja az edzést, nem hajlandó a családdal enni, vagy az étrendje túlságosan merevvé, egysíkúvá válik. Amikor a külsejével kapcsolatos szorongás már rontja az életminőséget, a tanulást vagy a társas kapcsolatokat, az komoly figyelmeztető jel, ezért a korai felismerés és beavatkozás kulcsfontosságú.

Ha a szülő aggódik, érdemes beszélgetést kezdeményezni a gyerekkel arról, miért edz ennyit, és milyen gondolatok állnak a háttérben.

Amennyiben felmerül a bigorexia gyanúja, fontos mielőbb szakemberhez fordulni. Az evészavarok és az izomdiszmorfia kezelésében speciális szakértőkből álló csapat tud a leghatékonyabban segíteni, hogy a gyerek felismerje a kiváltó tényezőket, megértse saját érzéseit, és egészséges megküzdési stratégiákat alakítson ki.

Kapcsolódó: Kamaszok, testiség és telefon: ezt kell tudnunk szülőként a szextingről

Kiemelt kép: Getty Images