A pulzus azt mutatja meg, hányszor dobban a szív egy perc alatt, és az érték szinte észrevétlenül kommunikál a testünkről. Emelkedik mozgásra, stresszre, izgalomra, és csökken nyugalomban, alváskor. A nyugalmi pulzus­szám egy erős indikátor az általános egészségi állapotról és a szív állapotáról.

Egy egészséges felnőtt ember nyugalmi pulzusa 60–80/perc közötti; egy jó kondíció­ban lévő, rendszeresen sportoló emberé akár 50–60/perc; élsportolók esetében gyakran 40–50/perc alatti érték is normális. Az életkor előrehaladtával a pulzus enyhén emelkedhet, mivel a szív hatékonysága csökken, és több munkára van szükség ugyanannyi vér áramoltatásához.

Idősebb korban a 70–80 közötti nyugalmi pulzus még nem feltétlenül kóros, de ha ennél magasabb tartományban van tartósan, azt érdemes orvossal egyeztetni. A túl magas pulzusszámot tachycardiának nevezzük, ilyenkor nyugalomban tartósan 100 felett van a pulzus, ennek oka lehet stressz, láz, dehidratáció, pajzsmirigy-­túlműködés, kardiológiai probléma, gyógyszerhatás (pajzsmirigyhormon-pótlók, asztma elleni hörgőtágítók, koffeintartalmú vagy stimuláns gyógyszerek).

Kapcsolódó: Minden más tünetnél hamarabb jelzi pulzus a kognitív hanyatlást

Túl alacsony pulzusról (bradycardia) beszélünk, ha nyugalomban tartósan 50 alatti a pulzus, ez jelezhet szívvezetési problémát, hormonális gondot, de kialakulhat pulzust csökkentő szerek szedése (béta-blokkolók, egyes altatók, opioidok, nyugtatók) miatt is. Tünetei lehetnek álmosság, gyengeség, szédülés, ilyenkor vizsgálat indokolt.

Milyen pulzustartományban érdemes edzeni?

Az okosórák és okosgyűrűk jó szolgálatot tesznek, hiszen folyamatosan monitorozhatjuk velük a pulzusunkat (Kép: Getty Images)

A testmozgás alatt a pulzusszám emelkedése normális, sőt ez jelzi, hogy dolgozik a szív. Az elméleti maximális pulzus kiszámításához 220-ból kell kivonnunk az életkort (pl. egy 40 éves nőnél: 220–40 = 180/perc).  Zsírégető edzéshez a maximális pulzus 50–70 százaléka az ideális (ez kb. 90–125/perc), míg az állóképesség fejlesztéséhez a 70–85 százalékos tartomány a javasolt (kb. 125–150/perc). Az intenzív, kardioedzéshez a 85–95 százalékos tartomány ajánlott, csak haladóknak és versenysportolóknak, rövidebb szakaszokban.

A modern fitneszkarkötők és okosórák segítenek követni ezeket a tartományokat, de érdemes figyelembe venni a saját edzettségi szintünket, egészségi állapotunkat. A rendszeres testmozgás kimutathatóan csökkenti a nyugalmi pulzusszámot, és javítja a szív hatékonyságát. Négy-hat hét rendszeres, közepes intenzitású mozgás után már csökkenhet a nyugalmi pulzus, és a pulzus visszatérési ideje edzés után gyorsabb lesz.

Stressz, menopauza, pánik: amiért megugrik a szívverés

A pulzusszámot a mentális állapot is befolyásolja: a stressz, a szorongás, a pánikroham jelentősen megemeli, míg a relaxáció, a tudatos légzés, a jóga csökkentheti. A menopauza idején a női szervezet jelentős hormonális átalakuláson megy keresztül, különösen az ösztrogénszint csökkenése révén. Ez a hormon korábban segített stabilizálni a szív- és érrendszeri működést, így a változókor után gyakoribbá válhatnak a pulzusszám-ingadozások, előfordulhat szapora szívverés, akár hirtelen fellépő heves szívdobogásérzet is.

Ettől függetlenül fontos a kivizsgálás, főként ha a tünetek rendszeressé válnak. A pánikbetegségben szenvedők szintén tapasztalnak heves szívdobogásérzést, mellkasi nyomást, gyors pulzust, amit tévesen szívbetegségként élhetnek meg. Ilyenkor a pulzus és szívritmus figyelése fokozza a szorongást, ennek pszichológiai kezelésével a panaszok is enyhülhetnek.

Ekkor forduljunk orvoshoz

Ha az alábbiak valamelyikét tapasztalják, akkor érdemes orvosi véleményt kérni: tartósan 100 feletti vagy 50 alatti nyugalmi pulzus; szédülés, ájulásérzés, légszomj, mellkasi fájdalom; hirtelen szívritmusváltozások, szabálytalan szívverés érzése; edzés közbeni extrém pulzusingadozás. Az okosgyűrűk is egyre népszerűbbek, ezek diszkréten, egész nap követik a pulzusszámot, vérnyomást, alvásminőséget és aktivitást, így folyamatos képet adnak a szív és a szervezet napi ritmusáról.

A Holter-vizsgálat pedig egy 24–72 órán át tartó EKG-monitorozás, melyet orvosi indikációra alkalmaznak, hogy feltárják a rejtett, időszakos szívritmuszavarokat és egyéb kardiológiai eltéréseket.

A pulzusszám a szív- és érrendszer működésének megbízható jelzője. Segíthet a betegségek megelőzésé­ben, a meglévő problémák követésében, és abban, hogy jobban megértsük testünk működését. A pulzus változásai jól mutatják, hogyan reagál a szervezet a mindennapi terhelésekre, történésekre, ezért panasz esetén keressük fel családorvosunkat, kezelőorvosunkat.

Jó egészséget kívánok önöknek, 
Prof. dr. Torzsa Péter tanszékvezető, Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék

Kapcsolódó: Ez a szívvédő gyümölcs lehet a nők titkos fegyvere menopauza után

Kiemelt kép: Nők Lapja