• Egy 11 éves fiú halála hívta fel újra a figyelmet a rendkívül ritka, de halálos agyevő amőbára (Naegleria fowleri).
• Mutatjuk, hol él az agyevő amőba, és milyen tüneteket okoz.
•  Egyetlen hatékony védekezési mód van csak, a klímaváltozás miatt viszont egyre több esettel kell majd számolnunk.

Egy 11 éves kisfiú halálával végződő tragikus eset hívta fel újra a figyelmet egy rendkívül ritka, de annál veszélyesebb fertőzésre: a Naegleria fowlerire, közismertebb nevén „agyevő amőbára”, amelyben csendben szedi áldozatait.

A gyermek egy dél-szlovákiai fürdőben betegedhetett meg. Egyelőre további eseteket nem regisztráltak, és a hatóságok vizsgálják, hogy valóban a párkányi Vadas fürdő medencéiben történhetett-e a kitettség.  A kisfiú a tünetek jelentkezése előtti napokban itt strandolt ugyanis. A laboratóriumi elemzések még tartanak, a fürdő addig zárva tart.

 Bár az esetek száma alacsony, a halálozási arány megdöbbentően magas – 97 százalék –, ezért fontos, hogy minél többen megismerjék ezt a különös kórokozót.

Mi az a Naegleria fowleri, vagyis agyevő amőba?

A Naegleria fowleri egy szabadon élő egysejtű, amely elsősorban meleg édesvizekben – például pangó tavakban, meleg forrásokban, nem megfelelően karbantartott medencékben – fordul elő. Különösen kedveli a 35–45 °C körüli hőmérsékletet, ilyen körülmények között gyorsan szaporodik, és veszélyessé válhat. Ami megkülönbözteti más amőbáktól, az a fertőzési útvonal: nem szájon, hanem az orrnyálkahártyán keresztül jut be a szervezetbe.

Innen a szaglóidegek mentén rendkívül rövid úton – csupán egy centiméterről van szó – eléri az agyat, ahol elpusztítja az agyszövetet és gyulladást okoz. A fertőzés neve: primer amőbás meningoencephalitis (PAM).

A kórokozó világszerte elterjedt, az Antarktiszon kívül minden kontinensen kimutatták már. Ugyan az esetek többsége szubtrópusi és meleg mérsékelt övi területeken történik, északabbra is előfordul. Európában a legtöbb esetet például Csehországban dokumentálták, ahol 1962-ben 16 ember halt meg egyetlen fertőzési hullámban.

Az agyevő amőba pangó édesvizekben, víztárolókban, rosszul fertőtlenített fürdőkben, ipari hűtőtornyokban és akár lakókocsik víztartályaiban fordul elő (Illusztráció: Getty Images)

Hogyan fertőz az agyevő amőba?

Nem a lenyelés, hanem az orrba jutás okozza a problémát. Az amőba a meleg vizet követve halad, majd a rostacsontnál áttöri a gátat, és bekerül az agy-gerincvelői folyadékba. Itt kezdődik el a sejtosztódás, amely gyulladást, agyi ödémát és gyors lefolyású tüneteket okoz – képes megtámadni az agyat, ahol elszaporodva és terjeszkedve elpusztítja a szöveteket.

Milyen tünetei vannak?

A fertőzés lappangási ideje 1–7 nap, majd olyan általános tünetek jelentkeznek, mint:

• fáradtság
• fejfájás
• láz
• hányinger
• hányás
• szédülés
• koncentrációs zavarok

Ezt követően drasztikus romlás következik: eszméletvesztés, kóma és halál 3–10 napon belül. A halálozási arány 97% fölötti. A legtöbb esetet sajnos csak post mortem, boncolás után azonosítják.

Kapcsolódó: Egy másik, igen veszélyes, szervkárosodást okozó parazita terjed európai vizekben

Mikor és hol veszélyes?

A fertőzések leggyakrabban:

• pangó édesvizekben
• víztárolókban
• rosszul fertőtlenített fürdőkben
• ipari hűtőtornyokban
• akár lakókocsik víztartályaiban fordulnak elő.

A klóros víz, például jól karbantartott uszodákban nem jelent veszélyt. Ha lakóautóval utazunk vagy olyan kerti zuhanyunk van, amely víztározóval rendelkezik, soha ne végezzünk orr- és melléküregmosást az abban található vízzel. Az orröblítés okozta a tragédiát idén májusban is Texas államban, amikor egy nő azután halt meg, hogy csapvizet használt – akárcsak 2023-ban, amikor Floridában halt meg egy férfi agyevő amőba miatt orrmosás után. 

És mi van a tengerekkel? Bizonyos lagúnák lehetnek a tengereknél veszélyesek, ahol édesvíz befolyó van –, ami miatt a vízi ökoszisztéma erősen eltér a szomszédos, mondjuk teljesen normál tengeri területeknek a közösségeitől. Fontos, hogy soha ne fürödjünk olyan lagúnában, ahol nincsenek mások, strandkérdésben hagyatkozzunk a helyiekre.

Mennyire lesz gyakoribb a klímaváltozás miatt?

Az egyre melegebb időjárás miatt egyre gyakoribb a pangó, felmelegedett víz is, ami bizony kedvez a Naegleria fowleri elszaporodásának. Korábban főként meleg égövi eseteket dokumentáltak, ma viszont északi régiókban is egyre gyakrabban előfordul – például az Egyesült Államok északi államaiban.

Hogyan védekezzünk?

A megelőzés az egyetlen lehetőségünk.

• Ne fürödjünk pangó, meleg vizű tavakban!
• Kerüljük a vízbe bukfencezést, ha az orrba juthat a víz!
• Használjunk orrcsipeszt fürdéskor!
• Csak ivóvíz-minőségű vízzel öblítsük az orrunkat!
• Ne fürödjünk elhagyatott vagy gyanús lagúnákban, víztározókban!
• Olyan helye se fürdőzzünk, ahol szennyvíz vagy ipari hűtővíz kerül a vízbe, a befolyó közelében ugyanis megnőhet az esély a fertőzésre.

A fertőtlenített strandfürdők biztonságosak. A víz lenyelése nem fertőz, hiszen kizárólag az orr nyálkahártyáján keresztül történik a fertőzés. Természetes élővizekben – például a Balatonban – alacsony a kockázat, mert ott biológiai egyensúly védi az ökoszisztémát. Ezért is annyira fontos (volna) védeni ennek épségét, hiszen ez is befolyásolja az ilyen mikroorganizmusok terjedését.

A biológiai sokféleség csökkenése, a vízrendszerek szennyezése és a felmelegedés együtt olyan feltételeket teremthet, amelyek kedveznek ezeknek a veszélyes egysejtűeknek. H

Bár a „agyevő amőba” kifejezés ijesztően hangzik, fontos tudni, hogy a fertőzés kivételesen ritka, de az odafigyelés és a megelőzés – különösen nyaralás, vízparti pihenés idején – életet menthet.

Kapcsolódó: Életet menthet, ha betartjuk ezeket a strandolási szabályokat – és ha jól választunk fürdőruhát a gyereknek

Kiemelt kép: Getty Images