Áprilisban már olyan erővel süt a nap, ami előrevetíti a nyári forróságot, így érdemes már most elkezdeni a védekezést. Bőrünket rendszeresen és alaposan kenjük fényvédő krémmel, viseljünk szellős, laza ruhákat. Egy világos színű szalmakalap sem árt a fejünkre, főleg akkor, ha már gyérülő, kevés hajunk van, és a fejbőrünket is leégés fenyegeti. A legmelegebb órákban húzódjunk árnyékba, és a megerőltetőbb testmozgást is a hűvösebb délelőtti vagy késő délutáni órákra időzítsük.

Fokozatosan sportoljunk, ne most akarjunk rögtön a nyári formánkba ugrani. Emellett nagyon fontos, hogy folyamatosan hidratáljunk, már ne induljunk el otthonról úgy, hogy nincs nálunk egy palack hideg víz.

Mitől alakul ki a napszúrás?

Ha elég elővigyázatosak vagyunk, nem kapunk napszúrást. Csakhogy nem minden eseményt tudunk végig kontroll alatt tartani, vagy a szép időben elfeledkezünk testünk jelzéseiről. A napszúrás főként akkor jelentkezik, ha a tűző napon vagyunk fedetlen fejjel.

Lehet, hogy csak elmélyültünk egy beszélgetésben a padon, lehet, hogy játszunk az unokákkal, de

ha nem figyelünk, a napsugarak gyorsan felmelegítik a fejünket.

A fejbőrünk ettől felhevül, ennek pedig akár komoly következményei is lehetnek. A koponyánk és az agyunk ugyanis nagyon vigyáz arra, milyen hőmérsékleten működik jól. Ha ezt nem tudja megfelelően szabályozni, mert tűzi a nap, akkor a felmelegedés miatt az agyhártya egyfajta izgalmi állapotba kerül, ami miatt fejfájás, szédülés, rosszullét, ájulás, hányinger, hányás jelentkezhet.

A napszúrás sportolás közben is kialakulhat, a kezelése során fontos, hogy mielőbb árnyékba húzódjunk (Fotó: Getty Images)

A napszúrás kezelése

Szerencsére a napszúrás súlyos tünetei nem szoktak 24 óránál tovább tartani. A legfontosabb eszközünk ellene a könnyű, világos színű sapka és az előre gondolkodás: ne a legmelegebb órákban napozzunk, vagy ha mégis, a fejünket védjük hűvös törülközővel.

A szabadtéri programok során viseljünk kalapot vagy sapkát és ha kell, nedvesítsük meg alatta rendszeresen a hajunkat vízzel, hogy a párolgás hűteni tudja a bőrt.

Programszervezéskor figyeljünk arra, hogy legyen egy árnyékos hely, ahová behúzódhatunk. Ha nagyon forrón tűz a nap, keressük az árnyékot, a hűvös épületeket és folyamatosan igyunk eleget. Ha már megtörtént a baj, akkor az első teendőnk a tűző naptól való megszabadulás. Azaz:

• Keressünk árnyékot és maradjunk is ott.
• Ha krónikus betegséggel küzdünk, vagy gyerek lett rosszul, hívjunk orvost vagy mentőt.
• Láz, tarkómerevség, zavartság vagy ájulás esetén azonnal hívjunk mentőt.
• Óvatosan, de folyamatosan hűtsük a fejünket bevizezett törülközőkkel, borogatásokkal.
• Maradjunk ülve vagy feküdjünk le úgy, hogy a felsőtestünk egy kicsit magasabban van, ez segíthet a hányinger esetén.
• A továbbiakban kerüljük a napot legalább egy napig, pihenjünk le elsötétített, hűvös szobában.
• A következő pár napban minden testi megerőltetést kerüljünk.
• Az első pár órában semmiképp ne maradjunk egyedül, legyen, aki segít cserélni a borogatást, venni egy hűsítő fürdőt, hideg vizet kortyolgatni.
• Folyamatosan pótoljuk a folyadékot!

Ha a tünetek pár órán vagy egy fél napon belül nem javulnak, mindenképpen szóljunk orvosnak. Addig is kerüljük a napot, igyunk sok vizet, ha enyhült a hányinger, együnk könnyen emészthető ételeket, pihenjünk.

Ha már teljesen elmúlt a napszúrás okozta rosszullét, legközelebb csakis könnyű sapkában (alatta akár hideg borogatással) menjünk a szabadba és mindig keressük az árnyékot. Ha nem találjuk, a napernyő vagy egy esernyő is segít elkerülni, hogy a fejünkre tűzzenek a napsugarak.

Kapcsolódó: Nagyon fontos, hogy a napszúrást meg tudjuk különböztetni a sokkal veszélyesebb hőgutától

Kiemelt kép: Getty Images