Azt, hogy külső megjelenésünk egyes elemeit, hajunk vagy épp szemünk színét, testmagasságunkat (így vagy úgy, de) felmenőinktől örököljük, régóta tudjuk. Az viszont, hogy milyen egyéb, sokszor apróságnak tűnő fizikai, lelki vagy épp mentális jellegzetességekért felel még az öröklés, már jóval kevésbé ismert.

Pedig a genetikai meghatározottságú jellegzetességek sokkal szélesebb körűek, mint hisszük. Gondoltad volna például, hogy egy újszülött csecsemőben még az is „kódolva van”, hogy felnőttként mennyire lesz vállalkozókedvű?

Bár a kulturális és környezeti tényezők is jelentős szerepet játszanak abban, hogy a genetikai örökség nyomán hogyan fejlődik majd testünk vagy épp karakterünk, érdekes, mennyi mindent határoz meg a velünk született génállomány. Mutatunk pár izgalmas példát!

1. Alvási szokások

Éjjeli bagoly vagy, miközben a partnered reggeli pacsirta? Nem érted, miért nem tudtok végre szinkronba jönni? Valószínűleg nem tudtad, hogy cirkadián ritmusod működését milyen erősen befolyásolja örökletes pakkod, ami hatással van arra, hogy mikor ébredsz fel és mikor mész aludni. Kronotípusod – azaz, hogy a nap melyik szakában vagy a legaktívabb, legproduktívabb – nagyban genetikai beágyazottságú.

2. Stressztűrés

Te hogyan kezeled a stresszt? Inkább aggodalmaskodó vagy épp ellenkezőleg, „halálosan nyugodt” típus vagy? Akárhogy is, a dolog nem a véletlen műve, hanem az öröklésé. A szerotonin, a dopamin és a kortizol szintje, valamint ezek lebontásának sajátosságai részben örökletesek, és nagy hatással vannak a stresszkezelési képességünkre is. Ezáltal jelentős befolyással vannak arra, hogy hogyan reagálunk egy nehéz helyzetben.

A stresszkezelés is örökletes! (Fotó: Getty Images)

3. Szúnyogok 

Ha te vagy az, akit nyaranta svédasztalnak használnak a szúnyogok, jó, ha tudod, hogy ennek is genetikai oka lehet. Az, hogy mennyire vagyunk csábosak szúnyogszemmel, akár 85%-ban is genetikai meghatározottságú lehet, mert vércsoportunk, sőt tejsav- és húgysavszintünk is befolyásolhatja a dolgot. 

4. Ízlés, ízlelés 

Részen génjeid határozzák meg, hogy mennyire kifinomult az ízlelésed, emellett az is genetikailag kódolt lehet, hogy mennyire vagy édesszájú. Sőt, az is lehet, hogy genetikád miatt kontrollálod nehezen az étvágyadat. A leptin, ghrelin és inzulin szintje és anyagcseréje például jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyire vagy éhes, ezek pedig részben örökletes faktorok. 

5. Bőrtípus

Szakasztott olyan életmódot folytatsz, mint veled egyidős barátnőd, bőrötök állapota viszont nem is lehetne különbözőbb? Nem véletlen: genetikád jelentősen befolyásolja, hogy bőröd hogyan reagál a környezeti hatásokra, UV-sugárzásra, és azt is, mennyi kollagént termel és mennyire tartja meg a nedvességet. Noha tudatos arcápolással sokat tehetsz a hosszan tartó fiatalságért, a genetikát nem tudod kivenni a képletből. 

6. Zenei érzék

Tény, hogy a zenét, pláne a szolfézst tanulni is lehet, viszont az is igaz, hogy zenei adottságaink nagyrészt genetikailag meghatározottak. Ennek oka, hogy az agy két féltekéjét összekötő, vastag idegszálakból álló köteg, az úgynevezett corpus callosum nagyobb mérete öröklődik, ami pedig elősegítheti a kreativitást és gyakran jár együtt kiváló zenei érzékkel.

A kreativitás is örökletes (Fotó: Canva)

7. Karakter

Azt tudjuk, hogy az extrovertáltak azok, akik több energiát nyernek a társas érintkezésekből, míg az introvertáltak inkább egyedül töltekeznek fel. Arról viszont egyik csoportnak sincs fogalma, hogy mindezt felmenőiktől örökölték.

Az úgynevezett társas beállítottság ugyanis 50%-ban genetikai eredetű. 

8. Fájdalomérzékenység 

Részben genetikai oka van annak is, hogy milyen jól tűröd a fájdalmat. A catechol-O-metiltranszferáz nevű enzim alacsony aktivitása – mely a kutatások szerint genetikai meghatározottságú –  fokozza a fájdalomérzékelést, ennek ellenkezője pedig csökkenti. Ezért van az, hogy valakit ugyanaz a fizikai trauma kevésbé visel meg, mint mást. 

9. Adrenalin és kockázatvállalás

Vannak köztünk, akik egy pillanatig sem gondolkodnak, amikor valami új dologba kell fejest ugrani. Még akkor sem, ha az ugrásban akár komolyan meg is ütheti magát az ember… Sőt, vannak, akiket épp ez a kockázat csigáz fel. A kockázatkereső viselkedés is olyasmi, amit nagyban meghatároz az öröklés, mert az ilyen attitűdöt többek között a szervezet (részben örökletes) dopamin-anyagcseréje befolyásolja.

10. Koleszterin és öröklés

Egészségesen eszem, sportolok és a testsúlyom is rendben, mégis rendre magas a koleszterinszintem. Naná, édesapámnak is pont ugyanígy volt! A koleszterin és a triglicerid vérünkben mért szintjének ugyanis nagy genetikai meghatározottsága van, emiatt pedig előfordul, hogy semmilyen étrend vagy orvosság nem viszi lejjebb a rossz értéket. 

11. Fogszuvasodás

Biztos neked is van olyan ismerősöd, aki nem ad túl sokat a szájhigiénére, mégis egészen jók a fogai. És olyan is, aki hiába mos, öblít, selymez rendszeresen, folyton a fogorvoshoz járkál. Sajnos, vagy épp szerencsére: az, hogy fogunk mennyire ellenálló, részben örökletes meghatározottságú, mert DNS-ünk befolyásolja például a fogzománc vastagságát. 

12.  Gyógyszerérzékenység

Hiába a gyógyszerek betegtájékoztatóján olvasható adagolás vagy a mellékhatásokról szóló tájékoztató. Az, hogy kire hogyan hatnak az egyes hatóanyagok, részben örökletes meghatározottságú, így előfordulhat, hogy nálad is módosítani kell egy-egy orvosság előírt adagolásán, hogy az orvosság hasson és/vagy ne okozzon kellemetlen melléktüneteket. 

Bár a legtöbb egészségügyi állapot, tulajdonság és egyéni jellegzetesség nem 100%-ban genetikai, a gének sokkal nagyobb mértékben befolyásolják életünket, mint gondolnánk. Ha tisztában vagyunk ezekkel a tényezőkkel, hatékonyabban tehetünk egészségünkért és szépségünkért is. 

Kapcsolódó: Ebben a korábbi cikkünkben is írtunk az öröklésről

Kiemelt kép: Getty Images