No persze nem mindegy, hány zsírpárnánk van és azok mekkorák: a túlsúly terhet ró a szívre, a keringésre, az ízületekre, és számos súlyos betegség előszobája lehet. Ugyanakkor ennek az ellenkezője, a szinte már kóros soványság sem egészséges.
Nagy divat most, hogy a hírességek pálcikavékonnyá varázsolják magukat az egyébként cukorbetegeknek szánt injekciókkal, vagy drasztikus diétába kezdenek. Hajlamosak vagyunk mi, átlagemberek is márciustól átalakítani az étrendünket, azzal a tévképzettel, hogy ha zsírszegényen étkezünk, majd garantáltan karcsúak és egészségesek leszünk. Ez azonban nincs teljesen így.
A zsír szerepe testünk egészségében
Néhány évtizeddel ezelőtt a diétázók előtt két út állt: vagy a cukor, vagy a zsír lesz vékonyságuk ellensége. A gyártók lobbiharcában a zsír vesztett, így sokáig nem foglalkoztunk eleget azzal, hogy a bevitt cukor hogyan járul hozzá az elhízáshoz, a cukorbetegséghez és még egy sor egészségügyi problémához.
Mindenki zsírszegény tejtermékeket, snackeket vásárolt, ám azóta kiderült: zsír és zsír között is óriási különbségek vannak.
Az esszenciális zsírsavakat testünk nem tudja maga előállítani, viszont nagy szerepük van az immun-, az ér- és az idegrendszer egészséges működésében, a gyulladások mérséklésében. A telítetlen zsírok is hasznosak és szükségesek, tehát nem fogunk meghízni az olívaolajtól, a tengeri halaktól, a magvaktól, ám olyan fontos tápanyagokat viszünk be fogyasztásukkal, amelyek nemcsak a betegségeket segítenek elkerülni, de hajunkat, bőrünket is szebbé teszik.

Az egészséges testhez szükségünk van esszenciális zsírokra is, amelyeket különböző ételek tartalmaznak (Kép: Getty Images)
Zsír meglepő helyeken
Ha nincs elég zsír a szervezetünkben, azaz alacsony a testzsírszázalékunk, egy sor egészségügyi problémával szembesülhetünk. Kezdetnek ott vannak a zsírban oldódó vitaminok, amelyek, ahogy nevük is mutatja, csak megfelelő körülmények között szívódnak fel. Olyan fontos vitaminok tartoznak ide, mint az A-, a D-, az E- és a K-vitamin. Részben zsír borítja az idegszálainkat is, így ha túlzottan lefogyunk, a stresszt is nehezebben tűrjük majd, ingerlékenyebbé válunk.
A testzsírszázaléktól függ egy sor hormon működése is: a túlzott soványság akár a menstruációs ciklust működtető hormonok csökkenését is okozhatja,
amivel meddőség, csontritkulás és szőrösödés is járhat. A zsír emellett segít a szervezetnek energiát adni, védi szerveinket, támogatja a sejtek növekedését, nagy szerepet játszik a testhőmérséklet megtartásában, kontroll alatt tartja a koleszterinszintet és a vérnyomást. A csecsemőkorban megtalálható (de felnőttekben is jelen lévő) barna zsír energiát éget, hőt termel és megvéd az elhízástól.
A telített és transzzsírok tényleg károsak
A telített zsírok számos ételben megtalálhatók, legtöbbjük állati eredetű, azaz a húsban vagy a tejtermékekben található, de a feldolgozott ételek is ezzel vannak tele. Ide tartozik a pálmaolaj vagy a kókuszzsír is. Mértékletes fogyasztásuktól nem lesz bajunk, de ha túlzásba visszük őket, és napi 20-30 grammnál többet viszünk be belőlük, az
megemelheti az LDL-koleszterint a vérben, ami növelheti a szívbetegségek és a szélütés kockázatát.
A transzzsírok hasonlóan emelik a koleszterinszintet és jellemzően a részben hidrogénezett növényi olajokban találjuk meg őket. Napi 5 grammnál többet ne fogyasszunk belőlük. A legegyszerűbb, ha a telített és transzzsírokat telítetlen vagy többszörösen telítetlen zsírokra, olajokra váltjuk, így sokat teszünk az egészségünkért.
A jó zsírok az Alzheimer-kór ellen is védhetnek
A cél tehát nem az, hogy megfosszuk testünket értékes zsírraktáraitól. A fogyókúra során ne megvonjuk magunktól a zsírt, hanem a telített verziót cseréljük telítetlenre. Ezzel csökkentjük szervezetünkben a gyulladást, és tápláljuk az agyunkat is. Akik kevesebb vajat, sajtot, vörös húst, süteményt és gyorsételt, cserébe több diót, zsíros halat és olívaolajat fogyasztanak, kimutathatóan védettebbek például az Alzheimer-kór ellen.
A tavaszi diétánál erre figyelj nagyon a jó zsírok megtartása mellett.
Kiemelt kép: Getty Images