• A köznyelvben elterjedt idegösszeomlás valójában nem hivatalos szakkifejezés.
• Változatos tünetei miatt nem biztos, hogy azonnal felismerjük.
• Mutatjuk a rossz mentális állapotot kiváltó okokat és a lehetséges kezelési módokat. 

Már megint az idegösszeomlás szélén táncolok – halljuk sokszor a környezetünkben ezt a mondatot, és vannak napok, amikor mi is hasonlóan érezzük magunkat. Összecsapnak a hullámok a fejünk felett, és annyira eláraszt minket a düh, a félelem vagy a kétségbeesés, hogy nem tudunk működni a mindennapi életben. De hogyan ismerjük fel, hogy valóban idegösszeroppásunk van, és mit lehet tenni?

Nem szakkifejezés az idegösszeomlás

Manapság mentális egészségügyi válságként hivatkoznak a köznyelvben használt idegösszeomlás állapotra. Nem tudományos fogalom, de jól kifejezi azt az állapotot, amikor valaki képtelenné válik ellátni a mindennapi feladatokat. Olyan krízishelyzetbe kerül, amellyel nem tud megbirkózni, és összeroppan.

Az idegösszeomlás valójában egy intenzív stresszreakció, amely

akkor alakulhat ki, amikor az ember nem képes megbirkózni a mindennapi élet kihívásaival.

Bár a stressz életünk természetes része, a folyamatosan jelen lévő feszültség és tehetetlenség olyan mértékben halmozódhat fel, hogy az illető képtelen folytatni a normális tevékenységeket. Hivatalos diagnózisként nem használják a szakemberek, de fontos felismerni a mielőbbi gyógyulás érdekében.

Az idegösszeomlás tünetei

Az idegösszeomlás jelei rendkívül változatosak lehetnek, de mindegyik arra utal, hogy a stressz hatása elérte a kritikus pontot. Megkülönböztetünk fizikai és pszichés tüneteket.

Az izomfájdalom az idegösszeomlás klasszikus tünete (Fotó: Getty Images)

Testi tünetek:

• gyengeség, kimerültség
• fejfájás, szédülés, kézremegés
• izomfájdalom, izommerevség (főként az állkapocsban, nyakban, háton)
• gyorsabb pulzus, szívdobogásérzés
• étvágytalanság vagy kényszeres evés
• bélproblémák (gyomorgörcsök, hasmenés)
• hányinger
• alvászavarok
• verejtékezés

Pszichés tünetek:

• kezelhetetlen szorongás
• elszigetelődés: találkozók lemondása, napi tevékenységek beszüntetése
• szélsőséges hangulatváltozások, érzelmi kitörések
• koncentrációs zavarok, túlterheltség érzése
• tehetetlenség, alacsonyabbrendűségi érzés
• öntörvényű viselkedés
• alkoholizálás
• önkárosító gondolatok.

Mindennapos élethelyzet is lehet kiváltó ok

Az idegösszeomlást nem egyetlen ok váltja ki, hanem számos tényező együttes hatása. Több olyan negatív esemény történhet rövid időn belül, amelyek felett az illetőnek nincs ellenőrzése.

1. Jelentős változások

Egy tragikus esemény, válás, munkahely elvesztése vagy egy családtag halála olyan mértékű stresszt okozhat, amely nem kezelhető. Olyan negatív életesemény, amilyennel korábban az illető nem találkozott, emiatt nincsenek kialakult mintái a helyzet megoldására, leküzdésére.

2. Krónikus stressz vagy kiégés

Folyamatos munkával, magánéleti vagy iskolai problémákkal kapcsolatos túlterheltség, amely már túlmutat az egyénileg kezelhető mértéken.

3. Szorongató anyagi helyzet

A tartós pénzügyi nehézségek komoly mentális és fizikai egészségügyi problémákat okozhatnak.

A pánikroham nem idegösszeomlás

Fontos különbséget a két állapot között: míg a pánikroham a stresszreakció egy nagyon specifikus típusa, az idegösszeroppanás egy hirtelen vagy hosszan tartó stresszes időszak eredménye, amely gyakran a mögöttes mentális egészségi állapotokban gyökerezik.

A pánikrohamok intenzívebbek lehetnek, mint az idegösszeroppanás, de rövidebbek, általában 20-30 percen belül véget érnek. Jellemzően a két állapot tüneteiben is számos hasonlóság van, ugyanakkor

az idegösszeomlás jeleit inkább a depresszió szimptómáihoz kapcsolják.

Vannak, akik csak bizonyos körülmények között tapasztalnak pánikrohamot, például szűk helyeken vagy bizonyos állatok jelenlétében.

Az idegösszeroppanás jelzés, hogy túlterheltek vagyunk (Fotó: Getty Images)

Hogyan kezelhető az állapot?

Gyakori, hogy az érintett nem fordul orvoshoz a tüneteivel, hiszen úgy gondolja, a felnőtt lét mindenki számára stresszes. Noha valóban nem szükséges minden esetben a legszigorúbb gyógyszeres kezelésre gondolni, mindenképpen érdemes szakértővel konzultálni. A kezeletlen idegösszeomlás ugyanis súlyosabb állapotokat eredményezhet. Az idegösszeomlás megfelelő kezelése elsősorban az okától és az egyéntől függ.

1. Életmódbeli változtatások

A pihenés, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stresszkezelési technikák alkalmazása fontos lépés a regenerálódásban. A napi kötelezettségek csökkentése és a meditáció, jóga, természetben való időtöltés segíthet a stressz hatékony kezelésében.

2. Gyógyszerek

Az antidepresszánsok és szorongáscsökkentő gyógyszerek segíthetnek a mentális állapot javításában. Ha a stressz alvászavarokat okoz, fontos, hogy erről is említést kell tenni az orvosnak. Ördögi körként az alvászavar és a szorongásos állapot egymást fokozzák.

3. Pszichoterápia

A pszichoterápia, például a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékony eszköze lehet az idegösszeomlás kezelésének. A terápia során a páciens segítséget kap, hogy feldolgozza a stresszt, és elsajátítja azokat a megküzdési technikákat, amelyek csökkenthetik a jövőbeli mentális problémákat.

Az idegösszeomlás komoly figyelmeztetés, hogy valami túlcsordult az életünkben, amit komolyan kell venni. Sokszor már is elegendő lehet, ha támogató környezetben tudunk beszélni a problémákról, hiszen így egyfajta távolságból szemlélhetjük a helyzetet. Érdemes azonban szakszerű segítséget igénybe venni, hogy ha később hasonló válsághelyzetet élünk át, képesek legyünk megfelelő stratégiát alkalmazni.

Kapcsolódó: Íme 5 hatékony légzőgyakorlat a szorongás enyhítésére

Kiemelt kép: Getty Images