A nyomelemek nélkülözhetetlenek az immunrendszer egészségének megőrzéséhez, de vigyázat, a jóból is megárt a sok. Cikkünkben összeszedtük a cinkhiány és a túladagolás tüneteit, valamint a nyomelem természetes forrásait.

A tavasz beköszöntével nem csupán a gardróbunkat rendezzük át, hanem a vitaminos polcunkat is. Jönnek a fényvédők, a zöldségek, és megpróbálunk búcsút venni a télen felhalmozott fókazsírtól. Leporoljuk a pirulalexikont, és miután magunknak is bevallottuk az életkorunkat, még egyszer ellenőrizzük, hogy mit, mikor és hogyan kéne szedni.

A nagy vitaminőrületben alig beszélünk a nyomelemekről, azokról a kémiai elemekről, amelyek egy élő szervezetben – például az emberi testben – kis mennyiségben megtalálhatók és elengedhetetlen fontosságúak a megfelelő működéshez. Ilyen mágikus nyomelem a cink is.

Mit tud a cink?

A cink természetesen megtalálható a test sejtjeiben, segíti azok növekedését és osztódását, szerepe nagyon fontos az enzimek, fehérjék és a gének működéséhez. A szervezet nem tud cinket előállítani, ezért azt az elfogyasztott élelmiszerekből vagy étrendkiegészítőkkel lehet bevinni. Főleg az izmokban és a csontokban raktározódik.
Létfontosságú ásványi anyag lévén, nézzük meg, hogy a szervezet hányféle módon tudja felhasználni a cinket!

cinkforrás

A cink számos természetes élelmiszerben megtalálható (Fotó: Getty Images)

1. Erősíti az immunrendszert

A cink segít fenntartani az immunrendszer optimális működését, amelynek feladata elsősorban a fertőzések kivédése. Mivel a cink jelenléte szükséges az immunsejtek működéséhez, hiánya legyengült immunválaszhoz vezethet.

2. Felgyorsítja a sebgyógyulást

A cink támogatja a bőr egészségét. Mivel ez az ásványi anyag kritikus szerepet játszik a kollagénszintézisben, fontos szerepe van a sebgyógyulásban. A cinkhiányos étrend bőrelváltozásokhoz vezethet és lelassíthatja a sebgyógyulást. A kórházakban általában cinket használnak égési sérülések, bizonyos fekélyek és egyéb bőrsérülések kezelésére. És ha már bőrvédelem, nem véletlenül terjedtek el a cinket tartalmazó termékek, melyek sikerrel veszik fel a harcot az akné elleni küzdelemben.

Sőt, cink segítségével akár házi bőrápolót is készíthetünk. 

3. Csökkentheti egyes életkorral összefüggő betegségek kockázatát

A cink jelentősen csökkentheti az életkorral összefüggő betegségek, például a tüdőgyulladás, a fertőzés és az időskori makuladegeneráció kockázatát. A cink enyhítheti az oxidatív stresszt és javíthatja az immunválaszt azáltal, hogy fokozza a védőfunkciót betöltő sejtek aktivitását.

4. Csontok egészsége, gyulladás csökkentése

A cink a csontképződésben és a csontritkulás ellen is fontos szerephez jut, az optimális dózis megállapításához azonban további kutatásokra van szükség.
Emellett csökkenti az oxidatív stresszt és bizonyos gyulladást okozó fehérjék szintjét a szervezetben, amely számos krónikus betegséghez járul hozzá, például rák, szívbetegség, szellemi hanyatlás.

A cinkhiány súlyos tünetekhez vezethet

A cinkhiány általában a nem megfelelő táplálkozásból adódik, de felszívódási zavar és krónikus betegségek, például cukorbetegség, rák, májbetegség is állhat a háttérben. Az alábbi tüneteknél érdemes cinkhiányra gyanakodni:

  • növekedési problémák gyermekeknél
  • étvágytalanság
  • változások az ízlelésben
  • nagyobb a fertőzések kockázata
  • termékenységi problémák
  • hasmenés
  • sebgyógyulási problémák
  • szem- és bőrelváltozások, hajhullás
  • kognitív funkciók zavara

Túlzásba is vihetjük a cinkfogyasztást

Mivel a szervezetnek csupán kis mennyiségre van szüksége, az étrendkiegészítőkkel könnyedén túladagolhatjuk a cinket. Ráadásul más ásványi anyagok működésében is zavart okozhat, így például a réz és vas felszívódásában. A túlzott cinkbevitel tünetei az alábbiak:

  • hányinger és hányás
  • étvágytalanság
  • gyomorfájás vagy görcsök
  • hasmenés
  • fejfájás
cinkforrás

A cink pótlásához növényi forrásokat is használhatunk (Fotó: Getty Images)

Naponta mennyi cinkre van szükségünk?

A cinkbevitel megengedhető felső határértéke 40 milligramm naponta (19 évesnél idősebb felnőtteknél). A felnőtt férfiaknál 11 mg, a felnőtt nőknél 8 mg a napi javasolt mennyiség. Az ajánlás korcsoporttól, nemtől és egészségügyi állapottól függően változhat.

A cink természetes forrásai

Az optimális cinkbevitel nem lehet probléma, mert számos állati és növényi élelmiszer természetesen gazdag cinkben. Noha manapság a boltokban rengeteg cinkkel dúsított élelmiszert kaphatunk – például a reggeli gabonapelyhek – próbáljunk inkább természetesen magas cinktartalmú ételeket fogyasztani. Ezek a következők:

  • Kagylók: osztriga, rák, kagyló, homár és kagyló
  • Hús: marha-, sertés-, bárányhús
  • Baromfi: pulyka és csirke
  • Hal: lepényhal, szardínia, lazac és nyelvhal
  • Hüvelyesek: csicseriborsó, lencse, fekete bab, vesebab
  • Diófélék és magvak: tökmag, kesudió, kendermag 
  • Tejtermékek: tej, joghurt és sajt
  • Tojás
  • Teljes kiőrlésű gabonák: zab, quinoa, barna rizs 
  • Bizonyos zöldségek: gomba, spenót, kelkáposzta, borsó, spárga és répa zöldje.

A teljesség kedvéért érdemes még megjegyezni, hogy az állati eredetű forrásokból a szervezet könnyebben tudja felszívni a cinket, mint a növényi eredetű élelmiszerekből. A változatos étrend tehát megoldhatja a cinkkérdést, de ha mást mutat a vérképünk vagy kétségeink vannak, mindenképpen konzultáljunk szakemberrel!

A cink akár párban is szedhető, de nem mindegy, hogy mivel. 

Kiemelt kép: Getty Images