V. Kulcsár Ildikó
V. Kulcsár Ildikó
újságíró
Bölcsészdiplomás, gyeses kismamaként, az „utcáról” vettek fel a Nők Lapjához, mert „sem utódja, sem boldog őse nem vagyok…”, és én ma is örömmel, izgalommal írom a magamét abban a reményben, hogy az írásaimmal sokaknak segíthetek, íróként, újságíróként.
A vulkántól az otthon melegéig – Apa, férfi, fiú és a férfiasság
„Szerintem a nő maradjon nőies, a férfi meg férfias, nem kellene felforgatni a világot!…” A sommás vélemény egy reggeli műsorban hangzott el, egy betelefonáló szájából. Éppen aznap, amikor erre a cikkre készülve rátaláltunk a következő mondatra: „A férfiasság nem egyetemes érvényű és változatlan, hanem történetileg és kulturálisan meghatározott.” Ha belegondolunk, a „férfias” kifejezés tényleg nem […]
Hulej Emese9 perc
Szeretlek, de… – Mert a férfi főz
Arról írt egy kedélyes, fiatal olvasónk, hogy ideje lenne elemeznünk férjeink, társaink főzési szokásait, mert ő csak úgy tudta túlélni párja konyhacsászárságát, hogy papírtányérokat vásárolt, ám nem mert belemélyedni a témába, mert szerinte a főzős férfiakra ájultan néz fel a világ, és haragudnának rá az olvasók, ha részletezné a helyzetét. Ám én azon spekulálok, hogy […]
V. Kulcsár Ildikó3 perc
Az üzenet pillangóval érkezik
Távolinak tűnt a tél. A Nap még nem erőtlen korongként sajnálkozott a Föld nevű bolygón didergő embereken, inkább lágyan simogatta az arcunkat, míg a szépséges solymári temetőben gyülekeztünk. Sokan voltunk, halkan beszélgettünk: Emlékszel, amikor Éva…? Valószínűtlenül éreztem magam, összecsúszott múlt és jelen. Láttam a feliratot, dr. Baán Éva, élt kilencvennégy évet, ő mégis mellettem állt, […]
V. Kulcsár Ildikó3 perc
Meghívom egy kávéra – Ellenségem: a férjem karrierje
Fegyelmezett, komoly, nehezen enged fel. Megdicsérem szélfútta frizuráját és a szeme színéhez illő, szürke-rózsaszín pulóverét, mire hálásan elmosolyodik, mégis az előre eltervezett mondataival kezdi a beszélgetésünket. – Nem szeretném, ha ráismernének a volt férjemre! A válásunk óta megnyugodtam, sajnálom őt, nem akarok neki ártani. De mostanában oly sokan építik önmagukat feladva a karrierjüket, hogy figyelmeztetni […]
V. Kulcsár Ildikó6 perc
1992: „Gyesen voltam Londonban” – Magyar asszonyok külföldön
A hölgy előkelő(sködő), finomnak álcázott, amúgy semmi különös. Az ürességet cinizmussal, a keserűséget poénkodással palástolja. Eleinte nem szeretjük egymást, talán utáljuk is. Fölénnyel kezdi, könnyekkel zárja a beszélgetést. – Maga nem élt évekig külföldön, nem tudhatja, micsoda poklot járnak az asszonyok a férjek önzése, uralkodásvágya miatt. A férfiak kora reggel eltűnnek, késő este térnek haza. […]
V. Kulcsár Ildikó8 perc
Ágnes esete az őslénytannal és a kései szerelemmel
Tudósokkal általában előadásokon vagy kongresszusokon találkozik az újságíró, de Ágnes és András ez ügyben is kivétel. Ugyanis ők Radvánszki Edit Örömtáncának próbáján tűntek fel nekem, miközben szirtakit jártak a táncosok népes csapatában. Hiszen életvitelük is rendhagyó: sok tánccal, nordic walkinggal, Duna-parti sétákkal, kirándulásokkal és a népes gödi nyugdíjasklubbal. Jelenetek egy házasság előkészületeiből Ha dokumentumfilmet forgatnék […]
V. Kulcsár Ildikó6 perc
A felnőttkor küszöbén – Isten éltesse Szinetár Miklóst!
Két új Szinetár-kötettel a hónom alatt lépek be a csillaghegyi ház kertjébe, közben örülök, hogy az otthonában beszélgethetünk, hiszen kíváncsi vagyok, milyen körülmények között él egy művész, aki annyi díjat, kitüntetést gyűjtött, hogy teleírhatnék velük egy újságoldalt, aki modernizálta a zenés színházat, és rengeteget tett azért, hogy színvonalas tévéfilmeket nézhessünk, ráadásul alig akad olyan felnőtt […]
V. Kulcsár Ildikó7 perc
Fényevő lettem Sorrentóban – Ide visszajövünk!
A hozzám hasonló nyárkedvelők pompásan érzik magukat harmincöt fokos kánikulában, de életük mélypontja az olyan téli reggel, amikor meg kell szabadítani az autót a jégpáncéljától. Brrr! Ám amióta úgy hozta a jósorsom, hogy tavaly ősszel a Sorrentói-félszigetre látogathattam, kidolgoztam egy remek módszert. Agyonfagyva kapargatom a szélvédőt, közben behunyom a szemem, és magam elé boszorkányozom a […]
V. Kulcsár Ildikó6 perc
Jövőre magammal, ugyanígy – Ha az újévi fogadalom visszaüt
Tele a padlás(om) olyan szomorkás, vicces, történetetekkel, amelyek arról szólnak, hogy az újévi fogadalmak gyakran nem használnak, inkább ártanak. Persze emiatt nem kell megszaggatnunk ruháinkat, mert e szokást nem a 21. század zűrzavaros értékrendű, elidegenedett polgárai vezették be, hiszen már a rómaiak is – ahogy az lenni szokott a kultúrtörténetben – fogadkoztak évváltásokkor. Állítólag Julius […]
V. Kulcsár Ildikó7 perc
V. Kulcsár Ildikó: Ecet és méz – Rongybabák tánca
(2. rész) Három barátnő, a vörös, a barna, a szőke találkozik a kétgyerekes, elvált Bori balatonfüredi otthonában, hogy együtt töltsenek egy nyári hétvégét. De az első este úgy elszabadulnak az indulatok, hogy az öreg füredi ház döbbenten dörmögi az orra (az erkélye) alatt, hogy a mai rongybabák sokkal szabadabban járják táncukat, mint a régiek. De […]
V. Kulcsár Ildikó6 perc