V. Kulcsár Ildikó
V. Kulcsár Ildikó
újságíró
Bölcsészdiplomás, gyeses kismamaként, az „utcáról” vettek fel a Nők Lapjához, mert „sem utódja, sem boldog őse nem vagyok…”, és én ma is örömmel, izgalommal írom a magamét abban a reményben, hogy az írásaimmal sokaknak segíthetek, íróként, újságíróként.
„A jövőnk múlik rajtuk” – Tanárokról tanároknak a Káva színházban
Ugye emlékeznek Bodó Béla Brumi macijára? Aki összebarátkozik egy kedvesen elviselhetetlen osztálytársával, az örökké nyafogó Panasz Mukival. Nos, őt emlegette egy szkeptikus tanár barátnőm, amikor hírét vette, hogy a Káva Kulturális Műhely felhívással fordult a pedagógusokhoz, írjanak személyes történeteket a munkájukról, mert attól tartott, hogy a szakma képviselői csak panaszkodni fognak. Szerencsére tévedett! Minden generáció […]
V. Kulcsár Ildikó7 perc
Meghívom egy kávéra – Mondd, te kit választanál?
– Nincs mentsége a nővéremnek – jelenti ki dühösen a harmincöt éves Imola, akit szép, szolid diáklánynak gondolnék, ha nem olvastam volna indulattól sercegő e-mailjét, és nem látnék a szája sarkában egy szenvedésről árulkodó, lefelé görbülő ráncot, amelynek csak tíz-húsz év múlva illene előbukkannia. – Képes volt úgy viselkedni, hogy a férjem ne családtagot lásson […]
V. Kulcsár Ildikó6 perc
A francia tévéstúdiótól a kutyaketrecig
Szerényen üldögél egy női klub rendezvényén, csöndesen figyeli a beszélgetőket, s én nehezen hiszem el a barátaimnak, hogy e harmóniát sugárzó, csinos nő megjárta a börtönt, pedig „papírja” van a bűntelenségéről. Néhány héttel később a napfényes családi háza teraszán kevergetjük a kávénkat, ahol különös tisztelet váltja fel a sajnálatomat. Miért? Mert képes volt túlélni, és […]
V. Kulcsár Ildikó8 perc
V. Kulcsár Ildikó: Ha a férfi hibázik
Képzelj el, kedves Ildikó, egy forró balatoni hétvége után jókedvűen hazatérő, kétgyerekes családot! Ugyan a tizenkét éves lányunk és a tizennégy esztendős fiunk kicsit leégett a parton, a dugót is unták az M7-en, de az én rendes férjem lelket öntött beléjük egy finom vacsora ígéretével. A cérnavékony gyerekeink imádnak enni, tehát megbeszéltük, hogy hazaérve apa […]
V. Kulcsár Ildikó3 perc
Pénzzel bélelt pokol – Meghívom egy kávéra
– Nem azért mesélem el a történetemet, hogy ország-világ előtt lejárassam a volt kedvesemet, tehát csak azt árulom el, ő egyike hazánk gazdagjainak, aki biztos abban, neki mindent szabad. De nekünk, nőknek nem szabad(na) bedőlnünk a hozzá hasonló, nagy életet ígérő pénzeszsákoknak, mert könnyen válhatunk akarattalan rongybábává mellettük – mondja komolyan a feltűnően szép arcú, […]
V. Kulcsár Ildikó6 perc
Egy közlegény Barcelonában
Nem a férjem tehet arról, hogy abszurd időpontban, reggel hatkor indul a repülőgép álmaim városába, ami azt jelenti, hogy hajnali négyre kell Ferihegyre érni, de arról igen, hogy idegbetegen indultunk. Ő előre becsomagolt – hazaért a munkából, és a készülődésen kívül nem volt más dolga –, miközben én anyukámmal és a kiskamasz fiainkkal egyeztettem, hogyan […]
V. Kulcsár Ildikó3 perc
Csányi Vilmos etológus – „Legkevésbé agresszív állat = ember”
Gyönyörű a kertje, barátságos a hófehér kutyája, finom a felesége kávéja, harmóniát áraszt a távolban felsejlő Balaton kékje. Ám ha kezembe venném a telefonomat, ebben az idilli környezetben is elborzadnék a háborús hírektől. Ildikó, ne feledje, hogy az ember a főemlősök rendjébe tartozó állat! Ha a háború képeit nézem, ez nem lep meg, de ha […]
V. Kulcsár Ildikó7 perc