Schäffer Erzsébet
Álomfejtés – Űzd el szánalmaid, a jóság legyél te magad
Nem szoktam álmodni. Azt mondják, ez nem igaz. Mindenki álmodik. Akkor én nem szoktam emlékezni az álmaimra. Fáj is. Mintha valami fontosból kimaradnék. De ma hajnalban ránéztem az órára – az a régi utazó vekker, amit háromnaponta fel kell húzni, és ha felhúzom, akkor eszembe jut Paula, mert tőle kaptam, ő meg egy bogaras öregembertől […]
Babette lakomája – Gabriel Axel dán rendező filmje
Hányszor láttam? Tíz-tizenöt alkalommal biztosan. Jó harminc éve, amikor bemutatták, vadásztam rá a mozikban. Most könnyű elérni, „fönt van a neten”. Bár mozivásznon az igazi. Mindig elhatározom, hogy csak belenézek, és minden alkalommal ott ragadok, végignézem. Nem veszít az erejéből. Sőt. Egyre tisztább és derűt sugárzóbb (transzcendens?) az üzenete. Nem mellékesen pazar színészi alakítások, érzékeny, […]
Schäffer Erszébet: A kék autó utasa
Barátomtól egyik éjjel nulla óra húsz perckor jött egy fotó. Barátom, aki rossz alvó és lírai alkat, címet is adott a képnek: Boldogság, gyere haza! A fotográfián két gyerek, legfeljebb ötévesek lehetnek – egy kisfiú és egy kislány szépen, ünneplőbe felöltözve –, hanyatt fekszik szorosan egymás mellett egy sáros pocsolyában. Fejük oldalt fordul, szembenéznek egymással: […]
2005: Hajnali rorátéim
Hová lettek azok a hajnalok? Ki keltett, finoman rázogatva minket az ágyból? Hogyan hagytuk oda a meleg dunyhát a vaksötét szobában? Mosdottunk a jeges lavórban, kapkodva szedtük hideg göncünket, nem adott még meleget a sparhelt. De valaki nálunk is korábban kelt. Pattogva égett a gyújtós a kihűlt platni alatt, s ebben a pattogásban benne volt […]
1991: Ma este érkezik a Mikulás
Molnár Mária: Ki ajándékozza meg a Mikulást? „…Egy közért előtt parkoló kocsin láttam kiírva a mester nevét és erre tettem cédulámat, hogy uram, ha Istent ismer, mentsen meg a fagyhaláltól! Fejér úr még aznap eljött és oly gyorsan és profi módon javított meg mindent, amihez nem szoktam az elmúlt évek során… – tehát köszönet neki.” […]
