Koronczay Lilla
„Ekkora legyen a kiskirálynő!” – Pünkösdi örömök
„Pünkösd napja az örömök napja, ezernyolcszáz ötvenhat év óta minden évben leszállnak az égi tüzes nyelvek az emberek lelkébe új elevenséget ömleszteni. Mivel is ünnepelhetnők meg e napot kedvesebben, mint a jó szív tiszta jó kedvével?” – kezdte ünnepi beköszöntőjét Jókai Mór a Vasárnapi Újságban 1856-ban, s kezdem én is 166 esztendővel később. De mit […]
Magunkról többet – Grecsó Krisztián író és öccse, Grecsó Zoltán táncművész
Reggel nyolc óra. Zoli, te máskor ilyenkor már táncolsz? Grecsó Zoltán: Nem, az e-mailjeimre válaszolok. Többnyire saját együttesem, a Willany Leó Improvizációs Táncszínház ügyeit intézem. Ezenkívül oktatok a táncművészeti egyetemen, innen éppen oda rohanok, és van egy műsorom az A38 Hajón, amelynek keretében mozgásművészeti szakemberekkel beszélgetek, ez a televízióban is látható. Különben meg a fellépéseimre […]
„Az álmunkat éljük” – Egy magyar család Sumba szigetén
–Olyasmit kerestem, ami végre megragadja a képzeletemet – válaszol kérdésemre a derűs, negyvenes férfi, amikor videón felhívom őket. Budapesten délután egy óra van, az indonéz szigeten este hét. A család szemlátomást fáradt, nemrég érkeztek haza a bevásárlásból, és most tengerparti házukban pihennek. Amíg beszélgetünk, szöszi kislányuk a mamája fülét rágja, hogy készítsen neki jégkását. A […]
A „mi” számít, soha nem az „én”! – Verebes Linda és Pindroch Csaba
Húsvétkor megnéztem a Családi kör című televíziós műsort, amelyet együtt vezettetek. A hála volt a téma, és sugárzott a képernyőről a szeretet. Azt éreztem, hálás munka lehet. Pindroch Csaba: Az. Nagyon szeretünk együtt dolgozni. Bár tizenöt évvel ezelőtt, amikor először rászántuk magunkat – mert természetesen nem ezzel a magazinműsorral kezdődtek a közös fellépések -, féltünk […]
7 nap: Keresztes Ildikó
1970. május 7. A színpad a jövő Az első szertornaversenyem dátuma, ekkor ízleltem meg a siker ízét. Egyedül álltam a szőnyegen, egyedül mutattam be a gyakorlatokat, és mindenki csak rám figyelt. Akkor tapsoltak meg életemben először, és attól kezdve függő voltam. Válogatott tornász lettem, és az igazi motivációt mindig az jelentette, hogy ha nyerek, újra […]
„Azt üzenem, van remény!”
Maral kortalan szépségétől eláll a lélegzetem. Egy negyven körüli, súlyosan beteg nőt várok, ehelyett különös, éteri lény, egy ártatlannak látszó fiatal lány lép be az ajtón. Egzotikus arcát sötét tincsek keretezik, mozdulatai tétovák, dióbarna szeme félénken tekint körbe, ahogy csendesen helyet foglal. Eszembe jutnak a nemrég róla látott fotók. A tar koponya, a pillák nélküli, […]
