Aktuális
Miért vágyunk csodákra?
Ha van elegendő pénz és hatalom, nincs szükség csodákra, vélekednek sokan. Csakhogy fura az ember, nemcsak akkor fontosak számára a varázslatos élmények, például egy hétköznapokból kiragyogó karácsonyeste, ha szegény, hanem akkor is, ha a külvilág szemében irigylésre méltóan megvan mindene. V. Kulcsár Ildikó írása.
Apu otthon is rendezett minket – Udvaros Dorottya mesél édesapjáról, Udvaros Béláról
Talán négy-öt éves lehetett Dorottya, amikor először láttam Kecskeméten. Fehér nyuszival játszott a Katonai József Színház művészbejárója előtti parkban. Udvaros Béla rendezőhöz indultam interjút készíteni, aki már várt az ajtóban. Kérdésemre, hogy kié ez az aranyos kislány, büszkén válaszolta: a miénk! Vadas Zsuzsa interjúja.
Az ünnep tart meg minket, és nem fordítva – Közeli Dr. Fabiny Tamással
A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, teológus, családapa, közéleti kérdésekben is megnyilvánuló ember. Egyetlen témában sem híve a szőnyeg alá söprésnek, legutóbb éppen az egyházi zaklatásokkal foglalkozó konferencián szólalt fel. Szót kell értenünk egymással – hirdeti, és ő maga jár elöl jó példával. Hulej Emese interjúja.
Miért érdemes élni? – A fejlődésbe vetett hit ereje
Makacsul hisszük, hogy a zseni, a valódi tehetség, akár a leopárd vagy az izlandi gejzír, természet adta jelenség, nem bíbelődik adóbevallással, nem porszívózik, nem ír piszkozatot, ihlete és munkája kiemeli a világból. Mi pedig nem vagyunk leopárdok. Gejzírek sem. Ezért jobb híján órarend szerint, szívósan kénytelenek vagyunk gyakorolni és hinni magunkban. Vass Virág írása.
Hadházi káposzta, selyemkendő, ráncok – Ünnepi beszélgetés Borbás Marcsival
Hiba volna azt gondolni, hogy a Gasztroangyallal csak ételekről lehet beszélgetni. Borbás Marcsi őszintén mesél munkáról, karácsonyról, az új hobbijairól és az öregedésről, de végül mindig visszakanyarodunk ahhoz, ami a legfontosabb: a család. Jónap Rita interjúja.
Börtönviselt misszionárius – Hegyi Margit, a rabok segítőjének története
A leánykori nevén mutatkozik be, Hegyi Margitként, hogy ezzel is emléket állítson az édesapjának, és tisztelegjen Hegyi József előtt. Ő volt az, aki rengeteg szerb és zsidó ember életét mentette meg Újvidéken a második világháború alatt. A jótett helyébe nem várhatott jót, Margit néni mégis az ő nyomdokaiba lépett. Börtönszolgálatot vállalt, rabokat ment ma is, kilencvenévesen, a Szentírás és saját személyiségének erejével. Rist Lilla írása.
