A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, teológus, családapa, közéleti kérdésekben is megnyilvánuló ember. Egyetlen témában sem híve a szőnyeg alá söprésnek, legutóbb éppen az egyházi zaklatásokkal foglalkozó konferencián szólalt fel. Szót kell értenünk egymással – hirdeti, és ő maga jár elöl jó példával. Hulej Emese interjúja.

– Karácsonykor a hírekben mindig elmondják, hogy a magyar egyházi vezetők milyen főbb gondolatokat mondtak az ünnepi istentiszteleten, misén. Befolyásolja ez az ünnepi prédikáció elkészítésében?

– Úgy tapasztaltam, hogy ha valamiért, úgymond, nagyot akarok „dobni”, az rendszerint a visszájára sül el, ezért inkább óvatos vagyok. De a megszólalásaimban igyekszem tekintettel lenni arra, hogy a jelen lévő gyülekezeten kívül a szélesebb érdeklődők is kapjanak valami, számukra érvényeset, és persze érthetőt. Megszoktam, hogy a templomban elmondottaknak mindig van egy közvetlen vallási üzenete, és van egy áttételesebb, mondjuk így, társadalmi jelentősége. Ez akkor is így történt, amikor segédlelkészként Siófokon, vagy éppen Kötcsén prédikáltam. Ott is előfordult, hogy amit a szegénységről, a cigányságról vagy a határon túli magyarok helyzetéről mondtam, azt az emberek továbbadták. Eszembe jutott egy karikatúra, talán a rendszerváltás idején láttam. Áll a pap a szószéken, és ezt mondja: „Kedves testvérek, ma elmarad a prédikáció, mert valami fontosat akarok mondani…”

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .