Aktuális
Tévés kedvenceink: Mohai Gábor
Minden tévés személyiség exhibicionista kisebb vagy nagyobb mértékben. Ritka az olyan, aki nem az. Mohai Gábor pedig éppen ilyen. Ismerte-ismeri az egész ország, ám ezt sosem váltotta aprópénzre, hanem inkább elvonult – és verseket tanult. Eközben levetkőzte előítéleteit, és megismerkedett a huszadik század egyik legnagyobb magyar költőjével. Szegő András beszélgetett vele.
„A humor a kenyér, a tudás a vaj!” – Közeli Görög Ibolyával
Kedvesen fogad a barátságos otthonában. Semmi póz, sok mosoly, belülről fakadó harmónia. Ha „csak” a protokollhoz értene, biztosan merevebb és szigorúbb lenne, ám ő kiváló humorú terjesztője a viselkedéskultúrának is. Nem véletlen, hogy annyi előadásra kérik fel határainkon innen és túl, hogy képtelen eleget tenni az összes meghívásnak. V. Kulcsár Ildikó interjúja.
Fuss az életedért!
Vagy biciklizz! Esetleg ússz, aerobikozz, sétálj, jógázz, tornázz, táncolj érte! Az ENSZ egészségügyi szervezete 2002-ben döntött arról, hogy május 10-e legyen a Mozogj az egészségedért! nap (Move for Health Day). Ez kitűnő alkalom arra, hogy átgondoljuk a testmozgáshoz fűződő viszonyunkat. Miközben cikkek, bejegyzések százai születnek arról, hogyan lendüljünk nyárra bikiniformába, miként adhatunk le három nap alatt […]
Milyen ma Magyarországon nemzetiségi nőnek lenni?
A tizenkilencedik-huszadik század fordulóján Magyarországon többen voltak a nemzetiségekhez tartozók, mint a magyarok. Több volt az ebből fakadó feszültség, ellentét, egymásnak feszülés is, amelyek következményeit ismerjük. Most jóval kevesebben vannak, de ami fontosabb, senki sem kérdőjelezi meg, hogy joguk van saját identitásuk megőrzéséhez, és ahhoz, hogy ők dönthessenek a rájuk vonatkozó kérdésekben. Hulej Emese írása.
Vidéki erkölcsök – Emma Bovary vágyódásba hajszolt élete
Hiába gondoltam, hogy elég lesz bele-bele lapozni, megint végig kellett olvasnom. Betűről betűre. A Bovarynénak, Gustave Flaubert regényének titkát irodalomtudósok sora fejtegette és fejtette meg. Az olvasónak elég belekezdenie a történetbe. Ott találja magát a francia vidéken, az ezernyolcszázötvenes években egy normandiai kisváros lakói között, Bovary doktor és felesége életében. Akarja, nem akarja, hajtja a regény, s míg az utolsó sort el nem olvasta, ott is marad. Schäffer Erzsébet írása.
Az életre szavaztam – Szöllősy Ramóna története
A csípőjük laza, az íriszük, mint a tenger, a szívük együtt dobban az édesanyjukéval. Szerelemgyerekek. Napjaikat egy nagy kendőben, a szülőkre kötözve töltik. Egyikükről hamar kiderül, hogy megmentette a mamája életét. Szöllősy Ramóna hosszú daganatos betegsége után fogant meg a kisfiával... Koronczay Lilla írása.