Aktuális
Grimm fivérek: a tündérmesék cenzorai
Egyszer volt, hol nem volt, 200 évvel ezelőtt élt két német testvér, Jacob és Wilhelm Grimm. Az egyik ügyvédnek, a másik könyvtárosnak tanult, s később egyetemi professzor vált belőlük. Szabadidejüket hobbijuknak szentelték: népmeséket gyűjtöttek. Csakhogy nem mindenkinek tetszett, amit találtak, így hát tenniük kellett valamit... Oravecz Éva Csilla írása.
Nők Lapja4 perc
Megfogadom, hogy nem fogadok meg semmit
Nem vagyok híve a nagy, újévi fogadalmaknak. Talán még az iskolás éveimben készítettem egynéhány felszínes listát, aminek már a megírásakor tudtam, hogy egyáltalán nem fogom betartani a pontjait. Nem azért mert nem vagyok kitartó, vagy éppen ne tudnék az elhatározásaim mentén haladni, hanem egyszerűen azért, mert úgy éreztem, nincs szükségem egy új esztendőre ahhoz, hogy […]
Légrádi Júlia2 perc
A holnap meghozza a válaszait – Kerezsi Ágnes sámán- és néprajzkutató élettörténete
A kutatók távcsővel, térképpel, magnóval, csillagok és végtelenségek között keresik, hogy milyen is a világ, és benne ez az aprócska lény, az ember. Aztán az igazán kitartók megtalálják a véletlenekben, azokban a pillanatokban, amikor csodálkozva pillantunk fel, valamit értünk, amit az előbb, az élet tajgái és szakadékai között vándorolva, nem értettünk. Ez az a pillanat, amikor fölénk hajol a sámán vagy a Jóisten. Vass Virág írása.
Vass Virág11 perc
A szex egy cuki kisállat? (18+)
Mindenhonnan azt halljuk, hogy a mai kultúránk túltelített a szexualitással. Mégis hogyan lehetséges a pornográfia, a szabad szex, az alkalmi partnerkereső applikációk, a szvingerklubok, a különböző szexuális szolgáltatások, tréningek és tudatosító tanfolyamok világában, hogy a szex még manapság is tabu? Dr. Nemes László filozófus erre a kérdésre próbál választ találni.
Nők Lapja3 perc
Három testvér ajándékba – Egy hölgy története, aki sokévnyi keresés után találta meg a családját
Varajti Andrea a Mózeskosár Egyesületnél mesélte el először, hogy sokévnyi keresés után, számtalan akadályt legyőzve, hogyan találta meg felnőttként a három testvérét. A történet szövevényes, tele megdöbbentő fordulattal, ám körbeszövi az a bizonyos, láthatatlan erő: a szeretet. Varbai-b. Csák Amarilla írása.
Nők Lapja7 perc
Királylány a feleségem: Attl Attila mesél Gubás Gabiról
Magyarország egyik legvonzóbb színésznője férjének lenni nem lehet egyszerű dolog, ha az adott férfi nem olyan higgadt, nyugodt, megbízható és racionális, mint Attl Attila. Hogy egymásra találtak, abban komoly szerepet játszott a fájdalom, és hogy azóta is együtt vannak, abban pedig a bizalom. Szegő András interjúja.
Szegő András7 perc
„Jobban szeretem, amikor a vers mindennapi kenyér is” – Interjú Lackfi Jánossal
Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász – olvasom most megjelent regénye, a Levágott fül borítóján. S valóban, nem ismerek nála sokszínűbb, játékosabb, sodróbb erejű kortárs alkotót. Még a háza kapuján is az áll: „Szóvihar Bt.” Vajon megpihen-e az ünnep közeledtén? Koronczay Lilla interjúja.
Koronczay Lilla8 perc
„Vérünkben van a vendéglátás” – A Schieszl család három évszázados gasztrokalandja Budakalászon
Budakalászon van egy pince, amely háromszáz éve a Schieszl családé. Üzemelt itt borkimérés, kocsma, étterem – ahogy a történelem épp hagyta. A vállalkozás apáról fiúra öröklődik, amint a vendéglátás szeretete, a sváb hagyományok és a folyamatos megújulás igénye is. Jónap Rita írása.
Jónap Rita7 perc
„Apu maga volt a szeretet…” – Rátonyi Hajni mesél édesapjáról, Rátonyi Róbertről
Rátonyi Róbert, az „operett koronázatlan királya”, a Csárdáskirálynő halhatatlan Bóni grófja a közönség kedvence volt, itthon és szinte mindenütt a világon. Neve örökre összeforrt a könnyűzenei műfaj történetével, de láthattuk remek prózai karakterszerepekben, filmekben, tévéműsorokban, és hallhattuk énekelni a rádióban is. Rátonyi Hajni mesélt Vadas Zsuzsának.
Nők Lapja7 perc