- Már havi bruttó 620 ezer forinttal a jobban kereső magyarok közé tartozhatunk.
- Az átlagfizetés és a medián között továbbra is jelentős a különbség.
- A legjobban keresők bére forintban jóval gyorsabban nő, mint az alacsonyabb jövedelműeké.
Ha szóba kerül, ki számít ma jómódúnak Magyarországon, a legtöbben milliós fizetésekre gondolnak. A friss KSH-adatok azonban ennél árnyaltabb képet mutatnak. Bár a luxusélet – amit oly sokan be akarnak vonzani – valóban csak a legjobban keresők kiváltsága, már egy jóval alacsonyabb fizetéssel is bekerülhetünk a dolgozók felső felébe.
Az átlagkereset nem mutatja a teljes képet
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 májusában a teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete 764 100 forint volt, míg a nettó átlagkereset elérte az 535 900 forintot.
Ez első pillantásra kedvezőnek tűnhet, ahogy arra az nlc.hu cikke is felhívta a figyelmet, csakhogy az átlagot jelentősen felfelé húzzák a kiemelkedően magas fizetések. Emiatt a statisztikusok szerint sokkal pontosabb képet ad a mediánkereset, amely azt mutatja meg, hogy mennyit keres az a dolgozó, akinél a munkavállalók fele többet, fele pedig kevesebbet visz haza.
Ez 2026 májusában:
- bruttó 615 600 forint,
- nettó 436 200 forint volt.
Vagyis a magyar munkavállalók fele még mindig nem éri el a nettó átlagkeresetet.
Hol kezdődik a jobban keresők tábora?
A statisztikában a munkavállalókat öt egyenlő csoportba, úgynevezett jövedelmi kvintilisekbe sorolták. A számok alapján a választóvonal meglepően alacsonyan húzódik: aki havonta körülbelül bruttó 620 ezer forintot keres, már a dolgozók jobban kereső feléhez tartozik. Ez adókedvezmények nélkül nagyjából 412 ezer forintos nettó fizetésnek felel meg.
Természetesen ez még nem jelent luxuséletet, de statisztikai értelemben már az átlag feletti kereseti csoportba sorolható.
Hatalmas a különbség a kereseti csoportok között Magyarországon (Forrás: Unsplash)
Ennyit keresnek átlagosan az egyes jövedelmi csoportok
A friss adatok alapján a havi átlagkeresetek így alakultak:
- 1. kvintilis: bruttó 323 ezer forint (nettó körülbelül 215 ezer)
- 2. kvintilis: bruttó 461 ezer forint (nettó körülbelül 307 ezer)
- 3. kvintilis: bruttó 620 ezer forint (nettó körülbelül 412 ezer)
- 4. kvintilis: bruttó 821 ezer forint (nettó körülbelül 546 ezer)
- 5. kvintilis: bruttó 1 millió 588 ezer forint (nettó körülbelül 1 millió 56 ezer)
A két szélső csoport között közel ötszörös a különbség, ha jól megfigyeljük.
A bérek emelkednek, de a különbségek nem csökkennek
Jó hír, hogy az elmúlt egy évben minden jövedelmi kategóriában nőttek a fizetések. A legnagyobb százalékos emelkedést a második jövedelmi ötödben mérték, ahol átlagosan 10,2 százalékkal emelkedtek a bérek. A legalacsonyabb keresetűek fizetése 9 százalékkal, míg a legfelső jövedelmi csoporté 7,7 százalékkal nőtt.
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a különbségek csökkennek, de ez csak részben igaz. Ugyanis nem ugyanazt jelenti a százalékos emelkedés minden fizetésnél.
A legalacsonyabb keresetű ötödben a 9 százalékos béremelés átlagosan 27 ezer forinttal növelte a havi keresetet. A legmagasabb jövedelműeknél viszont még a kisebb, 7,7 százalékos emelkedés is több mint 113 ezer forintos havi pluszt jelentett.
Vagyis hiába emelkednek a bérek szinte mindenhol, a magasabb fizetések abszolút értékben továbbra is sokkal gyorsabban nőnek.
Miért ilyen nagyok még mindig a különbségek?
Szakértők szerint ennek több oka is van. Az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben a bérek sok esetben a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz igazodnak, ezért kisebb a mozgástér a jelentősebb emelésekre. A magasabb képzettséget igénylő szakmákban ugyanakkor továbbra is komoly a munkaerőhiány, ezért a vállalatok kénytelenek magasabb fizetésekkel versenyezni a jól képzett munkavállalókért.
Ehhez jön még a matematika is: ugyanaz az 5–10 százalékos emelés egy magas fizetésnél jóval nagyobb összegű növekedést jelent, mint egy alacsonyabb bér esetében. Ezért fordulhat elő, hogy bár a bérek összességében emelkednek, a jövedelmi különbségek továbbra is jelentősek maradnak.
A friss statisztika alapján már havi bruttó 620 ezer forintos fizetéssel is a jobban kereső magyar munkavállalók közé tartozhatunk. (Ráadásul Magyarországon belül sem mindegy, hol élünk.) Ez azonban nem feltétlenül jelent gondtalan anyagi helyzetet, hiszen az infláció, a lakhatási költségek és a családi kiadások továbbra is jelentősen befolyásolják, hogy ki érzi magát valóban anyagi biztonságban.
A számok ugyanakkor jól mutatják, hogy az átlagkereset önmagában félrevezető lehet: a magyar dolgozók jelentős része még mindig az átlag alatt keres, miközben a legfelső jövedelmi csoport fizetése egyre inkább eltávolodik a többiekétől.
Kapcsolódó: mennyi pénzre van szükség az igaz szerelemhez? A kutatók szerint megvan az ára!
Fotó: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!