A felmérést tavaly év végén egy magyarországi nagy bank készítette. A pénzintézet szakértői az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a bűnözés alacsony szintje, a munkaerőpiac, a vásárlási lehetőségek és a lakóingatlanok megfizethetősége alapján vizsgálták, hogy milyen lehetőségeket biztosít az ország százhetvennégy járása és Budapest az ott élőknek – alapvetően befolyásolva ezzel az adott területen a lakáspiaci keresletet. A pálmát – szokás szerint – Budapest vitte el. Szorosan mögötte viszont ott van a pilisvörösvári, pécsi és debreceni járás. Budapestet nem kell magyarázni: a főváros mindig is koncentrálta magában egy világváros előnyeit – és persze hátrányait is. Hiszen­ aki nem kedveli a nyüzsgést, a forgalmat, és nyugodtabb életre vágyik, annak lehet, máshol kell keresgélnie. Így aztán megkérdeztük a vidéki győztesek lakóit: mitől végezhettek vajon ilyen előkelő helyen a városaik?

Hegyek, piac, hurka – Pilisvörösvár

Lassan tizenhat éve lakom itt – mondja Kalmár Virág szerkesz­tő.­­­ – Egy politikus fogalmazta meg, hogy a „zöldülést” nem elektromos autóktól és napelemes akkumulátoroktól kellene várnunk, hanem a mobilizáció csökkentésétől. Ne kelljen órákat utazni­ a munkahelyre, a vásárláshoz, az ügyintézéshez, a szórakozáshoz… És e téren Pilisvörösvár szerintem tényleg verhetetlen. A Nyugati pályaudvarra is szűk fél óra alatt beér a vonat. Van okmányiroda, NAV, MVM, posta, és a legfontosabb: munkalehetőség is. 

– Az itt élő gyerekeknek nincs Dunájuk, érthetetlen módon az uszodaépítés is megakadt félúton, de „hegyeik” vannak – meséli. – Sokan lovagolnak, és nagyon eredményes a hegyikerékpáros-egyesület. Lehet itt kézilabdázni, vívni, küzdősportokat űzni… amatőr futóknak és sétálóknak pár éve az egyik (merthogy több is van!) tavunk körül egy kilométeres rekortán futópályát adtak át. Télen jégpálya üzemel, a művészetek háza nem kong, hanem élettel és programokkal teli. Legtöbben a nagyjából havi rendszerességű termelői piacunkra, családi piknikünkre jönnek el messzebbről is. Nálunk minden utca végéről egy hegy látszik: a közeli Nagy-Szénáson, a Pilis-tetőn vagy a Kevélyeken (Kis-Kevély, Nagy-Kevély) túrázhatunk. 

Szociálisan és az oktatás terén kihozta a város a maximumot a lehetőségekből: a napokban nyílt meg a második bölcsőde, német nemzetiségi mind az öt óvoda, van egy nagyobb általános iskola, az országos német önkormányzat fenntartásában egy kisebb általános iskola, egy Waldorf jellegű magániskola és egy két tanítási nyelvű gimnázium. A művészeti iskola nemcsak a legtehetségesebb gyerekekkel foglalkozik, hanem azokkal is, akiknek „csak” jót tesz a zene, a képzőművészet. 

Lakik itt híresen jó sváb (zsemlés) hurkát készítő hentes. Itt van az ország egyik legjobb pizzáját sütő, szintén sváb hagyományokat modern köntösben tálaló vidéki étterme, a férfiak nagy örömére egy híres kézműves sörfőzde is, és fantasztikus mesterembereket is találni a közelben.

Egyetemváros és mediterrán popkeltető – Pécs

Sásdról, a Hegyhát szívéből származom – mondja a pécsi Jusztinger Brigitta. – A középiskola miatt­ jöttem Pécsre, a Kodály Zoltán Gimnáziumba, ének-zene tagozatra. Tanulás szempontjából Pécs a lehetőségek legszélesebb tárháza. Természetesen itt ragadtam, a Pécsi Tudományegyetemen szereztem a diplomáimat, és itt is kezdtem el dolgozni. Többször költözhettem volna a fővárosba, de nekem fontos, hogy ismerős arcok vegyenek körül, hogy számíthatunk egymásra, hogy ismerjem a szomszédomat. Pécs egy élhető és biztonságos város, minden elérhető közelségben van. Bármerre is indulok el, mindenhol találok egy jó programot, kirándulási lehetőséget, újdonságot. A város számomra egy „megújuló energiaforrás”. Kiapadhatatlan, eleven, él és lüktet. 

Pécsett több nemzetiség él együtt, s igazi kulturális kavalkád és sokszínűség jellemzi: kultúrák, népek, nyelvek találkoznak itt. Nemcsak a szerb–horvát–magyar hármas határ miatt, hanem eleve sok a külföldi, hiszen egyetemvárosról beszélünk: sok a fiatal, mindig vannak új arcok. Magyarország első egyetemét itt alapította 1367-ben I. (Nagy) Lajos király. Egyébként is egy kétezer éves, történelmi városról van szó, amely épített és természeti örökségben gazdag. A történelmi belváros számos pontja a világörökség része. 

Pécsnek a klímája is kiváló: északról a Mecsek véd a hideg szelektől, a déli lejtőn pedig egyfajta szubmediterrán klíma alakult ki. Tavasztól őszig kint lehet ücsörögni a tereken és beszélgetni a szabadban. A város félig a Mecsek lankái­ra épült, alig kell kimozdulni a városból, és máris lehet kirándulni. Például Éger-völgybe, a Tettyére és a Mandulásba, vagy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága területén található, festői szépségű Pintér-kert Arborétumba is.

– Van tavunk – a Malomvölgyi-tó –, strandunk, uszodánk, rengeteg sportolási lehetőség – mondja Brigitta, aki számára azért mégis a kultúra a legfontosabb. – Több színház is található itt, és kiváló rendezvényeket szervez az egyetem is, ezek zöme ráadásul ingyenes.

Pécsnek mindemellett van egy érdekes adottsága: igazi popzenei keltető. Nagyon sok népszerű zenekar indult innen. Ilyen volt a Kispál és a Borz, a 30Y vagy a Halott Pénz is. – Éppen most zajlik a Made in Pécs Fesztivál, ahol – jól hallod – száznyolcvanegy zenekar lép fel egy nap alatt, Pécs nyolc helyszínén.

Amikor Brigittát arról kérdezem, hová vinné el azt, aki Pécsre látogat, szinte rám borítja a rengeteg izgalmas helyszínt: a tévétorony most újult meg, pazar belőle a kilátás. Van állatkert, extrém kalandpark, kiállítóterek, a dzsámi, a bazilika, az ókeresztény sírkamrák, a Múzeum utca – Csontvárytól Vasarelyig –, és az örök szerelem, a Zsolnay Kulturális Negyed, amely 2010-ben újult meg, amikor Pécs Európa kulturális fővárosa lett.