- A pekándió, a pisztácia és a brazil dió számos jótékony hatással bír.
- Ez a magféle nem csak nassolnivaló, kulcsfontosságú a bélrendszer egészségéhez.
- Növeli a butirát zsírsav mennyiségét, ami értékes energiaforrás a bélhámsejtek számára.
A mag- és diófélék bizonyítottan egészségesek, de csak kevesen tudják, hogy nem csupán nassolnivalóként jelentenek jobb alternatívát. A pekándióról például köztudott, hogy támogatja a szervezet vércukor-szabályozását, a pisztácia kiváló fehérjeforrás, a brazil dió pedig ugyancsak regenerálóan hat a bélrendszerre.
A Harvard Egyetem szakértői kutatásukban arra hívják fel a figyelmet, hogy más olajos magvak is jótékonyan hatnak a szervezetre, például segítenek csökkenteni a koleszterinszintet és támogatni a szív egészségét. Vagy épp enyhíteni a gyulladásos folyamatokat az emésztőrendszeren keresztül.
Csodát tesz a mandula a bélrendszerrel
A The American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban közzétett klinikai tanulmány megállapította, hogy a mandula fogyasztása növeli a butirát (vajsav) szintjét a szervezetben, ami számos egészségügyi előnnyel jár. De mi is az a butirát? Egy rövid szénláncú zsírsav, amelyet főként
a vastagbélben élő baktériumok termelnek az élelmi rostok fermentálása során.
A jótékony bélbaktériumok lebontják az élelmi rostokat a vastagbélben, ennek során pedig butirátot termelnek, amely a vastagbél sejtjeinek fő energiaforrása. Vagyis a butirát elsősorban a bélhámsejtek számára jelent energiát, emellett gyulladáscsökkentő hatású, és segít szabályozni az immunrendszer működését.
A vizsgálatban 87 egészséges felnőtt vett részt. Az egyik csoport négy héten át napi két uncia (56,7 gramm) egész mandulát fogyasztott, a másik ugyanennyi őrölt mandulát kapott, míg a kontrollcsoport a szokásos uzsonna helyett muffint evett.

A mandula kevésbé befolyásolja a bélflóra összetételét, ám növeli a butirát szintjét, ami viszont értékes energiaforrás a bélhámsejtek számára (Fotó: Getty Images)
A négyhetes időszak végén a kutatók elemezték a résztvevők bélmikrobióta-összetételét, annak változatosságát, valamint a bélrendszer egészségével és az emésztéssel kapcsolatos egyéb tényezőket. Az eredmények alapján arra jutottak, hogy bár a mandula fogyasztása csekély mértékben befolyásolta a bélflóra összetételét, az egész mandulát fogyasztó résztvevők bélrendszerében jelentősen megemelkedett a butirát, vagyis a vajsav szintje.
Kapcsolódó: 5 természetes, otthoni módszer, ami megtisztítja a bélrendszered.
Más tápanyagok felszívódását is szabályozza
A kutatást vezető Kevin Whelan, a londoni King’s College dietetikus professzora így kommentálta a mandula és a bélrendszer egészsége közötti kapcsolatot. „A bélflóra részben a rövid szénláncú zsírsavak, például a butirát termelésén keresztül befolyásolja az egészséget. Ezek a molekulák üzemanyagforrásként szolgálnak a vastagbélben lévő sejtek számára, szabályozzák más tápanyagok felszívódását a bélben, és segítenek az immunrendszer egyensúlyának fenntartásában.
Tehát az elegendő rostbevitel fontos a bélrendszer egészsége szempontjából. Enélkül a bélbaktériumoknak nem lesz miből táplálkozniuk.”
Az egészséges bélrendszer nemcsak a jó közérzethez elengedhetetlen, hanem bizonyítottan segít megelőzni a fertőzéseket, javítja a depressziós tüneteket, csökkenti a krónikus betegségek – köztük a demencia – kockázatát, és hozzájárul a hosszabb élethez. A butirát emellett támogatja a jobb alvást, gyulladáscsökkentő hatású, erősíti az immunrendszert, és csökkenti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
Mindezek fényében nem is tűnik olyan nagy áldozatnak beiktatni egy-egy marék mandulát a napi étrendünkbe – mellé pedig rendszeresen fogyasszunk más, a bélrendszer egészségét támogató élelmiszereket is.
Kiemelt kép: Getty Images