Magyarországon összesen hét kígyófaj él, de nem kell megijednünk, mert öt közülük sikló, akiknek nincs méregfoguk és méreganyaguk sem, harapásuk pedig maximum kisebb fájdalmat okozhat.

A keresztes és a rákosi vipera már nem ilyen veszélytelen, a velük való találkozás akár a kórházban is végződhet. A gond ott van, hogy mindegyik kígyó védett, és szegény siklókat rendszeresen azért pusztítják, mert összetévesztik őket valamelyik viperával.

Mérges kígyók Magyarországon

A legfőbb gondot a siklók és a viperák összekeverése okozza. Siklóból ráadásul sokkal több is van, azaz nagyobb eséllyel botlunk beléjük: megkülönböztetik a haragos, a vízi, a kockás, az erdei és a rézsiklót. Kis hazánkban nemigen vagyunk felkészülve egyik látványára sem, pedig itt élnek velünk, védettek, és tiszteletben kell tartanunk az élőhelyüket, szokásaikat.

Ám ez ne tántorítson el semmilyen kirándulástól, a siklók veszélytelenek, a két mérges kígyónk pedig nagyon ritkán támad: az utóbbi hatvan évben összesen két halálos kígyómarást jegyeztek fel Magyarországon.

Így néz ki a rákosi vipera: kirándulás közben ritkán botlunk bele, nagyon félénk mérges kígyó (Fotó: Getty Images)

Hogy különböztetjük meg a kígyót a siklótól?

Ha a mi magasságunkból nézzük a földön tekergő hüllőt, azonnal megijedünk, és nincs időnk azon gondolkodni, hogy a siklók feje kerek, és nem háromszög alakú, sőt a pupillájuk vizsgálatához sem hajolunk le, hogy az függőleges (viperára utal) vagy gömbölyű (a siklóé). A hosszuk és a mintázatuk már adhat támpontot (a mérges kígyók rövidek, egy méternél nem hosszabbak, de gyakori a fél méteres példány is, a siklók nagyobbak),

de a legtöbb kígyó azonnal elslisszol, amint emberbe botlik, így nehéz megállapítani, milyen mintázatot láttunk a bőrén.

Ha megtámadott az állat, akkor már ügyesebben megállapíthatjuk, vipera volt-e, vagy sem. A siklóknak nincsenek méregfogaik és méreganyaguk sem. Ettől még szorult helyzetbe kerülve felemelkednek, támadnak és harapnak, de fogszerű képződményeikkel (amikből nem csak kettő van) csak apró sebet tudnak okozni. A viperáknak két méregfoguk van, amelyek után két apró pontszerű seb marad a bőrünkön.

Mit tegyünk, ha kirándulás közben kígyóba botlunk?

Elsődleges szabály, hogy ne bántsuk, ne üssük agyon, ne kínozzuk, hagyjuk, hogy békében elmeneküljön a helyszínről. A találkozás neki pont annyira kellemetlen, mint nekünk. Ne hergeljük az állatot, ne próbáljuk megfogni, ne ejtsük csapdába. Ha viperával találkozunk, az is ugyanúgy ránk támadhat, de elsődleges célja az elijesztésünk.

Ha felemelkedve köpköd vagy belénk mar, első alkalommal még nem adagol méreganyagot a sebbe, azt szeretné, ha ennyiből szót értenénk.

Ha ezt nem tesszük, a második marással már érkezik a méreg is. Ha a seb két vérző pontból áll, akkor azonnal vegyük a kórház felé az irányt. Az állatot ekkor sem szabad bántani, de ha tudjuk, fényképezzük le, vagy jegyezzük meg a mintázatát. Hazánk két viperafaját, a keresztes és a rákosi viperát főleg a hosszuk alapján tudjuk megkülönböztetni: előbbi 60-90 centiméter hosszú, míg utóbbi 60 centinél még soha nem nőtt nagyobbra.

Így néz ki a keresztes vipera, hazánk legveszélyesebb mérges kígyója (Fotó: Wikimedia Commons/Benny Trapp)

Ellenszérum van, de nem mindig kell

A rákosi vipera igen ritka állat, ráadásul nagyon félénk, rejőzködik, szóval igazi ritkaságnak számít, ha összefutunk vele. Vadászási képessége és mérge olyan gyenge, hogy a legritkább esetben van szükség többre a seb fertőtlenítésénél. Persze ha gyereket vagy krónikus beteget, esetleg idős embert mart meg, az orvosi látogatás elengedhetetlen.

A keresztes vipera mérge már erősebb, annyira, hogy ellenszérumot is létrehoztak a megmartak számára.

A méreg az izomműködésbe és a keringésbe is beleszól, akár részleges bénulás is előfordulhat. A kórházi ellátás elengedhetetlen, de az esetleges, erős allergiás reakciók miatt az orvosok kétszer is meggondolják, adjanak-e ellenmérget. A legtöbben anélkül is felépülnek.

A viperamarás megelőzéséhez viseljünk masszív bakancsot és erősebb anyagú lábszárvédőt, esetleg gumicsizmát. Különösen akkor nézzünk a lábunk elé, ha a Fertő-tó környékén, a Zempléni-hegységben, a Tokaj-hegyen, Somogy és Zala megyékben túrázunk.

Kapcsolódó: A mérges kígyókat néha nagyon furcsa célokra használják

Kiemelt kép: Getty Images