keleti filozófia

4 lélekemelő keleti bölcsesség, ami átlendít a nehézségeken

Ha a testi-lelki egyensúly és a szellemi növekedés a cél, a keleti filozófia szuper segítség lehet.

Ami a pozitivitást és a személyes fejlődést illeti, ma már megannyi megközelítést alkalmazhatunk. A két legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott módszer a keleti és a nyugati filozófia. Bár mindkét megközelítés a személyes fejlődést tartja szem előtt, mögöttes tartalmuk és hiedelemviláguk merőben eltér egymástól.

A keleti filozófia indiai, kínai, koreai, vietnami és japán ősi gyakorlatokban gyökerezik, hangsúlyozva a belső békét és a spirituális növekedést. Ezzel szemben a nyugati filozófia empírikusabb megközelítésen alapul, és nagyobb hangsúlyt fektet az individualizmusra, az egyéni tapasztalatokra, a logikára és a racionalitásra, amit olyan ismert és nagy gondolkodók is hirdettek, mint Arisztotelész és Friedrich Nietzsche.

Melyik megközelítés a legjobb? Mind a keleti, mind a nyugati filozófiának megvannak a maga gyengeségei és erősségei.

A nyugati gondolkodás hatékony segítség lehet a problémamegoldásban, a belső béke és az önismeret fontosságát azonban a keleti oldal képviseli határozottabban – azaz kicsit sem járunk rosszul, ha egyikből is, másikból is merítünk a hétköznapokon.

4 keleti tanítás a mentális egészségért

Mivel a keleti gondolkodást tekintve aligha van tapasztalatunk, mai cikkünkben a buddhizmus, a hinduizmus és a dzsainizmus megfontolandó életbölcsességeire helyezzük a hangsúlyt, melyeket könnyen vegyíthetünk a számunkra ismerős nyugati megközelítés elemeivel, és amelyekkel hatékonyan átvészelhetjük a legstresszesebb időszakokat is.

1. Az elengedés tudománya

Legyen szó személyekről, tárgyakról vagy anyagi javakról, az egyik legnehezebb emberi dolog az elengedés, ami nem véletlenül vált számos keleti bölcsesség központi elemévé.

Az elengedés főként a zen buddhizmus egyik legfontosabb tanítása: a szerzetesek úgy tartják, hogy a túlzott ragaszkodás önzőséghez, kapzsisághoz és féltékenységhez vezethet az életben, és sokkal kiegyensúlyozottabbak lehetünk, ha a belső békére és az elégedettségre összpontosítunk.

Akár anyagiakhoz, bizonyos személyekhez, tárgyakhoz vagy eszmékhez ragaszkodunk, a keleti bölcsességek alapfelvetése az, hogy hiába szeretnénk, nem tudunk mindent irányítani, és ahelyett, hogy megpróbálnánk változtatni valamin, amin nem lehet, meg kell tanulnunk elfogadni és továbblépni. 

Sokaknak az elengedés lehet a lelki békéjük kulcsa, ezért érdemes gyakorolni az elengedést életünk minden területén.

4-keleti-bolcsesseg

Fotó: Getty Images

Ha foggal-körömmel ragaszkodunk valamihez, amin se változtatni nem tudunk, se nem szolgálja a javunkat, csak fájdalmat és szenvedést okozunk magunknak. Ugyan tényleg embert próbáló feladat eljutni a felismerésig, de végső soron felszabadító megszabadulni a múlt azon részétől, ami már nem tölt fel bennünket.

Egy aprócska példával élve: gondoljunk csak a régi holmik szortírozására. Bár nehéz rászánni magunkat, ám amikor megtesszük, és megszabadulunk a számunkra már csak porfogóként működő, de más funkciót be nem töltő tárgyaktól, nemcsak a lakás, de a lelkünk is fellélegzik egy kicsit.

2. A most hatalma 

„A múlt történelem, a jövő rejtély, a jelen pedig ajándék”. A mondást jól ismerhetjük a hihetetlenül aranyos Kung Fu Panda című animációs meséből, de a valóságban állítólag Laozi (Vagy Lao-ce) kínai filozófusnak tulajdonítható az igencsak sok igazságot tartalmazó gondolat – ami egyébként a keleti filozófia egyik legalapvetőbb tanítása napjainkban is.

Persze nem arról van szó, hogy el kell felejtenünk a múltat. Sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy meg kell tanulnunk a figyelmünket a jelenre irányítani. Végül is az életet csak itt és most tudjuk igazán megtapasztalni, de amikor azon szorongunk, hogy mit kellett volna tennünk a múltban, illetve mi fog történni a jövőben, akkor a saját kiteljesedésünk útjába állunk.

Lao-ce szerint az igazi belső békét az élet egyszerű örömei – például egy napsütéses reggel, egy finom étel vagy a szeretteinkkel történő találkozás – adják. 

Amikor azon kapod magad, hogy a múlt sérelmein vagy a jövő kiszámíthatatlanságán rágódsz, vegyél egy nagy levegőt és irányítsd vissza a figyelmedet a jelen pillanatra!

Ez a trükk egyébként szuper relaxációs módszer is lehet a stresszes hétköznapokon. Ha még nem próbáltad, akkor itt az ideje, hogy a napi rutinod része legyen a lelki békéd megőrzése érdekében.

3. Az a bizonyos arany középút

A kelet-ázsiai filozófusok szerint az univerzumban minden összefügg mindennel – vagyis minden egyes cselekedtünk hatással van valami másra is az életünkben. Ennek eredményeképp pedig nagyon is szükségünk van némi egyensúlyra a mindennapokon.

Akkor működünk a legjobban, ha testben és lélekben is egyensúlyra törekszünk: tisztábban gondolkodunk, könnyebben hozunk döntéseket, és még a társas kapcsolataink is teljesebbek lehetnek. Amikor többet koncentrálunk valamire, mint kellene, az az életünk más területein is problémákat szülhet.

Ha például a munka megszállottjává válunk, az a társas kapcsolataink, sőt a testi-lelki egészségünk rovására is mehet. Ha csak annyi időt szentelünk életünk különböző területeire, mint amennyi egészséges, sokkal harmonikusabb mindennapjaink lehetnek. 

4. Az együttérzés szuperereje

Buddha tanításai szerint nincs megvilágosodás együttérzés nélkül – legyen szó emberek, állatok vagy növények iránt érzett empátiáról. Konfuciusz kínai filozófus pedig vallotta, hogy az együttérzés nem csupán mások sajnálatát, sokkal inkább a rászorulók segítését jelenti – vagyis cselekednünk kell.

A filozófus úgy vélte, hogy az a kínai uralkodó, akiből hiányzik az együttérzés képessége, nem tudja hatékonyan ellátni a feladatát, hiszen e létfontosságú tulajdonság hiányában aligha érhető el pozitív változás a világban.

E nézet pedig a nyugati szemlélettől sem áll távol: számtalan kutatás bizonyította már, hogy az empatikus emberek nagyobb valószínűséggel segítenek másokon, és nagyobb elégedettséget tapasztalnak életük különböző területein. Más szóval, az együttérzés, illetve a megértésen alapuló segítségnyújtás nem csak másoknak, önmagunknak is sokat adhat. Ahogyan a dalai láma is fogalmazott:

„Ha boldoggá akarsz tenni másokat: gyakorold az együttérzést. Ha boldoggá akarod tenni önmagad: gyakorold az együttérzést.”

Mit taníthat nekünk az élet értelmetlensége? Kattints a linkre, és tudj meg mindent a Samvegáról!

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó