Májusban komoly vitát tartott az Európai Parlament a dohánymentes törekvésekkel kapcsolatban, a legtöbb szó pedig itt a snüssz nevű dohánytermékről esett. A snüssz egy olyan, dohánykeverékkel (vagy nikotinnal felturbózott növényi rosttal) töltött porózus tasak, amelyet a felhasználók a felső ajkuk alá tömnek annak érdekében, hogy a nyáluk segítségével, az ínyük vékony bőrén keresztül az felszívódhasson a véráramukba. A snüssz hatása intenzív, azonnali és füstmentes, használata pedig szemmel alig látható, 2019-ben, a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint a svéd felnőttek 14 százaléka naponta használta – de ma már Magyarországon is egyre népszerűbb (itthon fogyasztása nem, csak értékesítése illegális).
Svédország az egyetlen olyan uniós ország, ahol legálisan árulnak snüsszt (Az EU 1992-ben tiltotta be a szájon át fogyasztott dohánytermékek árusítását, minekutána aggódtak amiatt, hogy a dohányvállalatok új termékeket fejlesztenek ki a tizenévesek megcélzására. A snüssz azonban olyannyira beépült a svéd kultúrába, hogy az ország 1995-ös csatlakozásakor különleges mentességet kapott ezen törvény alól). Svédország azonban nem csak emiatt van különleges helyzetben, hanem amiatt is, hogy egyébként egész Európában itt dohányoznak a legkevesebben (már ami az arányokat illeti: az Eurostat adatai szerint a svéd lakosság nagyjából 6%-a dohányzik, és ezzel ők vannak legközelebb az EU 5%-os céljához – ettől nyilvánítható ugyanis egy ország hivatalosan is füstmentesnek).
Az Európai Parlamentben felszólaló képviselők szerint a svédek azért dohányoznak ritkábban, mert könnyen elérhető számukra számos más alternatíva, ennek értelmében pedig az európai kormányoknak is inkább támogatniuk kellene az alternatív dohánytermékek árusítását, nem pedig visszaszorítani mindezt – véleményük szerint így végre karnyújtásnyira kerülhetnénk attól, hogy 2040-re egy füstmentes Európában élhessünk.
Snüssz – nem túl gusztusos, a tinik mégis imádják (Fotó: Getty Images)
A politikai döntéshozók azonban nem teljesen értenek egyet a cigarettaalternatívák használatával kapcsolatban. Aggályokat emlegetnek a hosszú távú hatásokkal és azzal a kockázattal kapcsolatban, hogy az új felhasználók rászoknak a nikotinra, és végeredményben rászoknak a dohányzásra is. Kutatások szerint azonban, bár a snüssz és más alternatívák (mint például a vape) valóban járnak némi egészségügyi kockázattal, összességében még így is kevésbé károsak, mint a hagyományos cigaretta. „Azt hiszem, ha a dohányzással összefüggő halálozás ellen akarunk küzdeni, a cél az, hogy az emberek leszokjanak a cigarettáról, mert
– mondta a svéd Sara Skyttedal a májusi rendezvényen. – Meg tudom mondani, hogyan nem érjük ezt el: úgy, hogy túlszabályozzuk azokat a termékeket, amelyek komoly potenciállal rendelkeznek a tekintetben, hogy piaci részesedést vegyenek el a cigarettától. Például a nikotinos tasakok, a svéd snüssz és az e-cigaretta”.
73 különböző tudományos cikk elemzése után azonban még mindig nem tudják a svédek egyértelműen kijelenteni, hogy a snüssz valóban segít-e leszokni a dohányzásról, vagy épp ellenkezőleg. Anna Wetterqvist, a Svéd Közegészségügyi Hivatal sajtóreferense nemrég azt nyilatkozta, hogy az országban a dohányzók aránya az 1980-as évek óta csökken, a snüssz fogyasztása azonban mindeközben állandó maradt, szerinte pedig a dohányzás csökkenő népszerűségét nem a snüssznek, hanem a sikeres dohányzásellenes intézkedéseknek köszönhetik. (Ilyen például a beltéri dohányzási tilalom, az ízesített cigaretták értékesítésének megszüntetése és a reklámtilalom).
Mindeközben a snüsszbarátok hangja is jól hallható, a Bath Egyetem Dohányzás-ellenőrzési Kutatócsoportja azonban gyakran figyelmeztet arra, hogy a dohányipar rendszerint közvetítőkön (például agytrösztökön, PR-cégeken vagy lobbicsoportokon) keresztül dolgozik. „Nagyon gyakori taktika a fedőcsoportok használata” – ért velük egyet Lilia Olefir, a Smoke Free Partnership nevű civil szervezet igazgatója.
Kiemelt kép: Getty Images
