Két ember általában azért kezd el ismerkedni, mert kívül-belül kölcsönösen vonzódnak egymáshoz – ez azonban nem minden esetben egyértelmű. Néha ugyanis a nagy sietségben – félve attól, hogy egyedül maradunk – szem elől tévesztünk egy nagyon fontos tényezőt: a magánytól való félelmet. Az emberek persze nem csak szerelemre vágynak – teljesen természetes, hogy egy biztonságos, kölcsönösen működő kapcsolatra legalább ugyanekkora szükségünk van. De valljuk be, nem túl bölcs döntés csak azért randizni valakivel, mert nem szeretnénk egyedül maradni, hiszen ezzel olyan hamis illúziókat kergetünk, amivel mind önmagunknak, mind pedig a másik félnek is ártunk.
Bár egyesek könnyebben felmérik, mi motiválja őket a párválasztásban, addig mások számára nem teljesen egyértelmű, milyen döntés húzódik valójában a választásuk mögött, és miért találják gyakran magukat olyan kapcsolatokban, amelyekről rendre kiderül, hogy nem igazi szerelemből – sőt, sokkal inkább biztonságból – köttetett. De mégis honnan ismerhető fel, hogy készen állunk-e egy romantikus kapcsolatra, vagy pusztán csak magányosak vagyunk? A Psyhology Today szakemberei szerint segíthet, ha az alábbi három kérdést képesek vagyunk őszintén megválaszolni magunknak:
Önmagad lehetsz az általad választott partner mellett?
Szakemberek szerint az önazonosság hiánya a félelmen alapuló kapcsolatok egyik legegyértelműbb jele. A partner esetleges elvesztésétől való félelem sok esetben ugyanis olyan viselkedésformákat eredményezhet, amelyek alapvetően egyáltalán nem jellemzőek ránk. Magyarán azért változtatjuk meg a személyiségünk egyes aspektusait, hogy elkerüljük a választottunk megítélést. Mivel ebben az esetben mindig attól félünk, hogy elhagynak bennünket, minden, amit teszünk, inkább szól a kapcsolat megmentéséről, mintsem az együtt töltött boldog percekről. Hiszen amikor folyamatosan alkalmazkodni próbálunk, elhanyagoljuk a saját igényeinket – ami rövid időn belül elégedetlenség-érzéshez és identitásvesztéshez is vezethet. Egy egészséges kapcsolatban a felek igyekeznek megőrizni az egyéniségüket, miközben támogatni is képesek egymást: kutatások szerint ugyanis
a közelség és az autonómia közötti egészséges egyensúly fenntartása kiemelten fontos a harmónia szempontjából.
Egyedül is képes vagy jól érezni magad?
Teljesen természetes, hogy azok mellett vagyunk igazán boldogok, akiket szeretünk, az együtt töltött minőségi idő utáni vágyakozás pedig még jót is tesz a kapcsolatainknak – de azért van egy határ. Ha ugyanis üresnek érzed magad a partnered távollétében, és úgy gondolod, képtelen vagy felszabadult lenni nélküle, a szakemberek szerint arról árulkodik, hogy az egyedülléttől, illetve a partner elvesztésétől való félelem uralja a kapcsolatot. Egy másik dolog, amit érdemes megkérdezni magadtól, hogy kettesben vagy mások társaságában szeretsz-e szívesebben lenni a partnereddel? Ha úgy találod, hogy nehezen osztozol másokkal a választottad figyelmén, azt is jelezheti, hogy boldogság és figyelem tekintetében jobban támaszkodsz a másik félre, mint amennyire az egészséges lenne.
Mennyire vagy féltékeny?
A féltékenység a másik leggyakoribb jele annak, amikor egy kapcsolatot a veszteségtől való félelem irányít (és hogy mi a különbség féltékenység és irigység között, arról itt olvashatsz). Kutatások szerint az időnkénti féltékenység normális, és pozitív húzóerőnek tekinthető, mivel arra emlékezteti a párokat, hogy ne vegyék egymás jelenlétét természetesnek, magától értetődőnek. Az egészséges féltékenység tehát fokozza az érzelmeket, és szenvedélyesebbé teszi az intim pillanatokat. Az intenzív vagy irracionális féltékenység viszont már más tészta. A kutatások szerint a partner iránti bizalom alacsonyabb szintje a szorongó kötődési stílusú személyeknél féltékenységet eredményezhet, ami szinte minden esetben az elhagyatottságtól való félelemben gyökerezik.
Nem érdemes sietni
Nem célravezető tehát sürgetni egy kapcsolat alakulását. Ha úgy érzed, kétségbeesetten vágysz valakire, nagyobb valószínűséggel dönthetsz elhamarkodottan a jövőtöket illetően. Persze kihívást jelent, de megéri kivárni azt az alkalmat, amit nem a magánytól való félelem, hanem a másik megismerésének őszinte vágya irányít – ehhez viszont nem árt egy kicsit mélyre ásni, és átgondolni korábbi kapcsolataink dinamikáját. Egészséges társas lények lévén persze alapvető igényünk, hogy kapcsolódni tudjunk másokkal, ami sajnos nem minden élethelyzetben adatik meg. De nem árt szem előtt tartani, hogy az egyedüllétben számtalan pozitívum is rejlik, ami akár még a fejlődésünket is szolgálhatja a későbbiekben (itt írtunk arról korábban, hogyan érdemes alkalmazkodni a saját társaságunkhoz).
Előzd meg az igazán kritikus helyzeteket!
Ha a magánytól levertnek, kimerültnek és reménytelennek érzed magad, valamint úgy gondolod, hogy egyedül nincs kiút, de nem tudsz kihez fordulni a közvetlen környezetedből, számtalan hazai lelkisegély-szolgálat áll a rendelkezésedre:
- Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123
- Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000
- Kék Vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat): 116-111
- DélUtán telefonszolgálat (lelki segély időseknek): 06-80-200-866
- Emma Egyesület (zöld szám anyáknak): +36 80 414 565
- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (segítségkérés bántalmazás esetén): +36-80-20-55-20
- Kapcsolj egyből!: anonim chat, iOS- és Android-rendszerről is elérhető alkalmazás. Ez a szolgáltatás megoldást jelenthet azoknak, akik nem tudnak, vagy nem mernek telefonon segítséget kérni. A lelki támogatás mellett az alkalmazás a felhasználó GPS-koordinátái alapján megmutatja, hogy az információkérés helyszínéhez mely intézmények esnek a legközelebb, amelyekhez bizalommal fordulhatunk krízishelyzetben.
Kiemelt kép: Getty Images
