Tudományos tanulmányok egész sora, a világ legderűsebb időseinek titkai, hygge, lagom és egyéb skandináv receptek igyekeznek segítő kezet nyújtani a kék madár tetten érésében, a globális boldogságtérkép adatai szerint azonban mi magyarok még így sem remekelünk ebben. A világ három legboldogtalanabb országába tartozni nem azt jelenti, hogy mostantól ennek megváltoztatására kell feltennünk az életünket, hiszen a boldogság örökös hajszolása ugyancsak megkeseríthet, sőt, egy 75 éven át folytatott kutatás szerint a sokszor magányos önmegvalósítás helyett inkább társas kapcsolatainkban kellene keresnünk a boldogság kulcsát. A publikált eredmény ellenben ösztönözhet bennünket arra, hogy körbepillantsunk egy kicsit a világban és megvizsgáljuk, az egyes országok titkai közül milyen praktikákat építhetünk be a mindennapjainkba, melyek láttán egy szárnycsapásnyi pillanatra talán a mi vállunkra is „leszállhat” a boldogság.

Saudade, a vágyakozás boldogsága Brazíliából

A saudade portugálul melankolikus, nosztalgikus vágyódást takar, mely általában egy szeretett dolog vagy személy hiányából fakad. Első hallásra nem is értjük, hol van ebben az öröm akár csak egy szikrája is, de a brazíliai kultúrában a szomorúságot a boldogság egyik titkos összetevőjeként tartják számon. Mindannyian éreztünk már melegséget a lelkünkben, amikor régi fényképeket nézegetve, egy ismerős dallamot hallgatva vagy egy meghatározó illatot belélegezve felidéztük a korábban átélt szép pillanatokat. A brazil emberek úgy vélik, a keserédes öröm, az emlékezés rövid, mégis katartikus pillanatai arra tanítanak, hogy jobban értékeljük szeretteinket és az élet apróságait, melyek dicséretére minden év január 30-án, a Saudade napján gyűlnek össze ünnepelni. 

Szenvedély és átélés görög módra, vagyis meraki 

Aki tapasztalta már az elmélyült alkotás pozitív hatásait, az könnyedén azonosul a görögök meraki kifejezésével, mely épp a dédelgetett időtöltésekben rejlő elmerülést hirdeti. A hétköznapi teremtések, egy torta elkészítése, egy festmény befejezése vagy akár egy óra átszellemült tevékenykedés a kertben mind új idegpályák létrehozását eredményezik és javítják az életminőséget. Ezeket az elfoglaltságokat a szeretet, a szenvedély táplálja, így elvégzésük a szokásosnál is több büszkeséggel tölthet el, különösen akkor, ha a mindennapi munkánk során nem tapasztaljuk ezt a fajta sikerélményt. Az alkotó kedvtelés a meraki gyakorlatának lényege, mellyel megtörhetjük a szürke körforgást, az egyszerre kihívást és inspirációt jelentő elfoglaltság pedig boldogságérzetünket is növeli.

Az édes semmittevés tudománya Olaszországból: dolce farina niente

Az olaszok tökélyre fejlesztették a dolce vita életérzést, nem is kellett sokat várnunk, hogy ez a szemlélet az élet minden területét megédesítse. A kifejezés is annyit teszi, mint édes semmittevés, mely koncepció a jelen pillanat élvezetében, teljes megélésében állapítja meg a boldogság gyökerét.

Fotó: Rudzhan Nagiev/Getty Images

Persze mondhatjuk, hogy a szieszta hazájában ez nem nagy kunszt, de amit talán mégis érdemes átemelnünk ebből az olasz habitusból, az a gondolat, melyből tulajdonképpen az egész kiindul: hogy mindannyian megérdemeljük a boldogságot. Ne csak akkor próbáljuk meg jól érezni magunkat, amikor nyaralunk vagy amikor sikerült bepréselnünk egy pihenő hétvégét, melyért három napot előre kellett dolgoznunk. A világhírű mediterrán finomságokkal együtt talán ezt a fortélyt is érdemes magunkhoz vennünk.

Wabi sabi, a tökéletlenség elfogadása Japánból

A listából talán az egyik legnépszerűbb az úgynevezett wabi sabi, avagy a tökéletlenségben rejlő szépség megtalálásának filozófiája, mely pozitív hatással lehet jólétünkre és boldogságunkra.

Az elfogadás bölcsessége, hogy attól még lehet valami jó nekünk, hogy nem úgy alakul, ahogy mi azt szerettük volna felszabadítóan hathat ránk a hétköznapokban.

A japán világnézet átformálhatja a berögződéseinket, melyeket a tökéletességről alkottunk és áthaladva ezeken a hátráltató gondolatokon egy boldogabb állapotba kerülhetünk. Szintén a japán kultúrából származik a kintsugi, mely fogalom elsősorban egy ősi művészeti formára utal. Az arany vagy ezüstporral összeragasztott, sérült kerámiák mozaikdarabkái azt üzenik, hogy a hegeket olykor jobb feltárni, mintsem eltitkolni, mert mindig van esély a törött darabokból egy új, erősebb formát létrehozni. 

A kimondása is felér egy boldog pillanattal: a norvég friluftsliv

Norvégia mindig is az élen járt a boldogságban, ami sereghajtóként előidéz némi kisebbségi komplexust, de mi most megpróbálunk ezen felülemelkedni és inkább megfejteni, mit takar pontosan ez a furcsa kifejezés. Azon túl, hogy már a kibetűzése is sikerélménynek könyvelhető el, a friluftsliv valójában egy rendkívül alap dolognak számító boldogságnövelő szokást takar, vagyis szó szerinti fordításban a szabadtéri létet. Akár már napi 1 óra kertben olvasással, rövid sétával vagy erdei túrával élvezhetjük a friluftsliv egészségünkre, jólétünkre kiható előnyeit. A norvégok számára ez azonban jóval több, mint egy könnyen megfogható életstílus, a társadalmi kódexük megkerülhetetlen előírása, melyhez komplett gondolkodásmód is társul. A norvégok szerint a boldogság egyenlő azzal a folyamattal, mely során – akár dacolva az elemekkel – megdolgozunk a kitűzött hol apróbb, hol nagyobb léptékű céljainkért. 

Smultronställe, az erdei szamóca helye Svédországban

A svédekről már többször megírtuk, hogy mi mindenben lehet példát venni róluk (például a gyereknevelés területén), így nem maradhatnak ki ebből a felsorolásból sem. Ki gondolná, hogy elegendő egy szem erdei szamóca a boldogsághoz, pedig magyarul valójában olyan helyet értünk a smultronställe svéd kifejezés alatt, ahol fellelhető ez a varázserővel bíró bogyós gyümölcs. Persze nincs itt szó semmilyen varázslatról, a smultronställe lényegében egy olyan zugot jelöl, ahová nehéz időszakunkban visszavonulhatunk és melynek légköre gyógyítóan hat zaklatott lelkivilágunkra. Biztosan nektek is azonnal beugrott egy ilyen stresszt, fáradtságot és túlterheltséget semlegesítő búvóhely, mely a svédek szerint lehet a természet maga, vagy egy zárt tér is – gyerekkori szobánk, a jóga stúdió vagy a kedvenc fotelünk – ahol belakhatjuk komfortzónánkat és újra irányba állíthatjuk boldogságtájolónkat. 

Nektek melyik irányzat a legszimpatikusabb?

Kiemelt kép: ArdeaA/ Getty Images