Nincs mit tenni: imádunk belesni a királyi családok tagjainak életébe. Akár a brit, akár a dán, akár a spanyol királyi család életeseményeiről írunk, érzékelhetően megnő az olvasók érdeklődése, az olyan nagy jelentőségű történések, mint a halálozások, születések vagy épp esküvők, a szokásosnál is jobban foglalkoztatják az érdeklődőket.
A Habsburg Ottó Alapítvány segítségével most egy 111 évvel ezelőtti, ráadásul magyar vonatkozású uralkodói nász részleteibe nyerhetünk betekintést.
Egy „tündéri” házasság
„Ez a ragyogó, tündéri nász egy romantikus szerelmi regény boldog befejezése” – írta a Budapest című lap 1911. október 22-én, Habsburg-Lotharingiai Károly, a későbbi osztrák-magyar uralkodó és Bourbon-Pármai Zita menyegzőjének másnapján. A leendő magyar király és felesége legendás házassága csupán 11 évig tartott, a trónfosztása után Madeira szigetére száműzött IV. Károly ugyanis mindössze 34 éves volt, amikor életét vesztette. A szentéletű, II. János Pál pápa által boldoggá avatott IV. Károly liturgikus emléknapja október 21. lett – a római katolikus egyház ezzel példás házaséletére és a szentté válás egyik lehetséges útjára kívánta felhívni a figyelmet.
Károly és Zita még gyermekkorukban ismerkedtek meg, ám a döntő találkozásra 1909-ben, a híres gyógyfürdőben, Franzensbadban került sor. Két év múlva, 1911. június 13-án meg is tartották eljegyzésüket. A kézfogó szűk családi körben zajlott, az eljegyzés után azonnal megkezdődtek az esküvői előkészületek. Zita az esküvőre való felkészülés ideje alatt magyarul és csehül tanult, a kelengyéjét és menyasszonyi ruháját pedig Bécsben, egy Kärtner Strasse-i divatszalonban készítették. Ezeket az esküvőt megelőzően kiállították, hogy az érdeklődők megtekinthessék és a sajtó részletesen beszámolhasson az elkészült kelengye tartalmáról. A beszámolók szerint a menyasszony ruhája nehéz szatén (düsesz) anyagból készült, amelyen mirtuszfüzérrel körülvett, ezüsthímzéssel felvarrt Bourbon-liliomok és narancsvirágok voltak.
A menyegzőre a Pármai-család schwarzaui kastélyában került sor. A felkészülés során a kastélyt renoválták, és beszereztek egy távbeszélőkészüléket is, hogy azok gratulációit is fogadni tudják, akik a nagy napon nem tudnak részt venni. A kastély környéki településeken a házakat girlandokkal, zászlókkal díszítették, és a parkban külön postahivatalt állítottak fel a nászajándékok és táviratok fogadására.
A gáláns főúri ajándékokból nem volt hiány: Mária Jozefa főhercegnő briliáns melltűt, Ferenc Ferdinánd rubinokkal ékesített gyémántgyűrűt ajándékozott Zita hercegnőnek.
Az ajándékok között ezüstveretes díszdoboz, porcelán kávéskészlet, kézimunkák, valamint az udvari karmester által komponált Zita-keringő is helyet kaptak. Igazi különlegességnek számított az a bronzszobor, melyet a bécsújhelyi kaszárnyából a fiatal repülőtisztek léghajóval szállítottak a helyszínre – tudván, mennyire érdekli Zitát a repülés. A nászajándékok között kiemelt helyet foglal el a X. Pius pápa által küldött, Leonardo da Vinci milánói Krisztus-képének másolata – e kép eredetije a Maria delle Grazie kápolnában volt elhelyezve, Zita teljes neve is Zita Maria delle Grazie.
Császári és királyi vendégek

A násznép. Kép: Habsburg Ottó Alapítvány
Az esküvőn számos európai uralkodó, köztük III. Frigyes Ágost szász király, Ferenc Ferdinánd és felesége, valamint a Habsburg, Párma, Bragança, spanyol Bourbon, Orléans, Liechtenstein, Szász‑Koburg, Wittelsbach, Württemberg család tagjai és számos hercegi, grófi család leszármazottai voltak jelen. A magyar vendégek díszmagyar ruhában jelentek meg az eseményen.
Az esküvő legjobban várt vendége maga a császár, Ferenc József volt. Az udvari különvonattal érkező uralkodót hatalmas ovációval köszöntötték, a kastélyban 30 év után újra megnyitották az ún. „császárkaput”.
Az ünnepi vacsorán a tízfogásos ínyencségek között szárnyasokból (csirkéből, fácánból) készült ételek szerepeltek, emellett borjúgerinc, lazac, pisztráng, articsóka és sajttorták, gyümölcsök kerültek az asztalra különböző ízes mártások kíséretében.
A vacsora után az ifjú pár azonnal táviratot küldött a pápának, melyben megköszönték a szentatya áldását és nászajándékát, majd Ferenc József távozása után nem sokkal ők is autóba szálltak, és Reichenauba, a Wartholz-kastélyba utaztak, ahol a nászútjukat töltötték néhány napig.
Károlynak és Zitának nyolc gyermeke született. Példás házasságuk és egymáshoz való odaadó szeretetük kitartott a nehéz idők és a száműzetés idején is, egészen Károly haláláig. Zita ezt követően fél évszázadon keresztül gyászruhát öltve nevelte gyermekeiket és őrizte férje emlékét.
További érdekességek olvashatók IV. Károly király és Zita királyné esküvőjéről a Habsburg Ottó Alapítvány honlapján. Az esküvőn készült archív felvételek pedig itt érhetők el.
Kiemelt kép: IV. Károly és Zita, Habsburg Ottó Alapítvány