Nem készült királynőnek, mégis erre született: II. Erzsébet csodás élete

Nem ő választotta a sorsát, de méltósággal viselte, és végig hű maradt önmagához.

II. Erzsébet királynő 1952 óta volt az Egyesült Királyság (Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország) és számos más terület uralkodója, valamint a Nemzetközösség (Commonwealth), azaz az 56 szuverén nemzetet tömörítő, számos korábbi brit területet magában foglaló csoport vezetője. A hosszú uralkodásának szinte egész ideje alatt rendkívül népszerű királynő arról volt ismert, hogy ceremoniális feladatai mellett komolyan érdeklődött a kormányzati és politikai ügyek iránt, és neki tulajdonították a monarchia számos aspektusának modernizálását is.

2015 szeptemberében Erzsébet túlszárnyalta dédnagyanyja, Viktória királynő 63 év és 216 nap trónon töltött idővel felállított rekordját, és ezzel a történelem leghosszabb ideig regnáló brit uralkodójává vált. Erzsébet 2022 februárjában ünnepelte platinajubileumát, amely a Nemzetközösségnek tett hét évtizedes szolgálatát jelzi.

Gondtalan gyermekkor után felelősség

Amikor 1926. április 21-én megszületett Elizabeth Alexandra Mary, Albert herceg, York hercege (a későbbi VI. György király) és felesége, Lady Elizabeth Bowes-Lyon idősebbik lánya, látszólag kevés esélye volt a trónra lépésre, mivel apja V. György király kisebbik fia volt.

Azonban ez egy csapásra megváltozott, amikor 1936 végén nagybátyja, VIII. Edward király lemondott a koronáról, hogy feleségül vehessen egy amerikai elvált nőt, Wallis Simpsont. Ennek következtében apja VI. György néven király lett, és az akkor 10 éves Lilibet – ahogy a családon belül nevezték – lett a trón várományosa.

1926. május: György, York hercege (1895-1952) és Erzsébet yorki hercegné (1900-2002) első gyermeküket, Erzsébet hercegnőt tartják karjukban a leendő uralkodó keresztelőjén. (Fotó: Central Press/Getty Images)

Bár gyermekkora nagy részét dadáknál töltötte, Erzsébet hercegnőre nagy hatással volt édesanyja, aki áhítatos keresztényként a hitet, valamint a királyi élet követelményeinek pontos megértését oltotta belé. Nagyanyja, Mária királyné, V. György király hitvese szintén oktatta Erzsébetet és kisebbik húgát, Margitot a királyi etikett finomságaira.

Erzsébet hercegnő (1926-2022) a sérüléseik miatt leszerelt katonák által készített hímzett ajándékkal. A képen Margit hercegnővel (1930-2002) látható. (Fotó: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images)

Magántanárok oktatták a hercegnőt, aki bár a brit történelemre és jogra helyezte a hangsúlyt, zenét is tanult, és mellette megtanult folyékonyan franciául. Kiképezte magát cserkészlánynak is, és egész életében szenvedélyesen szerette a lovakat. Királynőként is számos telivér versenylovat tartott, és gyakran részt vett versenyeken és tenyésztési eseményeken. Erzsébet híres ragaszkodása a pembroke welsh corgikhoz szintén gyermekkorában kezdődött; uralkodása alatt több mint 30 corgit tartott.

Fülöp herceg és Erzsébet királynő

Erzsébet és Margit a második világháború nagy részét a szüleiktől külön élve töltötték a Windsori kastélyban, egy Londontól nem messze álló középkori erődítményben, amelyet királyi rezidenciának használtak. György király 1942-ben az akkor 16 éves Erzsébetet a királyi hadsereg 500 fős Grenadier gárdájának tiszteletbeli ezredesévé nevezte ki, két évvel később pedig a Privy Council és az Államtanács tagjává nevezte, így a nevében is eljárhatott, amikor ő nem tartózkodott az országban. Ezeket mind tudatosan tette, hiszen minél hamarabb fel akarta készíteni őt a koronával járó felelősség súlyára. A hercegnő pedig mindezt méltósággal és hihetetlen alázattal viselte.

1947-ben, nem sokkal azután, hogy a királyi család visszatért egy dél-afrikai és rodéziai hivatalos körútról, bejelentették Erzsébet Fülöp görög herceggel való eljegyzését, aki harmadik unokatestvére (mindketten Viktória királynő és Albert herceg ükunokái voltak) és a királyi haditengerészet hadnagya volt. A lány már 13 éves korában szemet vetett a jóképű fiatalemberre, és kapcsolatuk a háború alatti látogatások és levelezés révén mélyült el.

Erzsébet hercegnő, Fülöp Mountbatten hadnagy, (aki akkor még csak a vőlegénye volt), édesanyja, Erzsébet királyné (későbbi Anyakirályné), édesapja, VI. György király, és Margit hercegnő egy nem sokkal a hercegnő esküvője előtt készült felvételen. (Fotó: Getty Images)

Bár a királyi körökben sokan nem tartották Fülöpöt bölcs döntésnek a pénzhiánya és az idegen (német) vére miatt, Erzsébet eltökélt volt és nagyon szerelmes. Végül ő és Fülöp 1947. november 20-án házasodtak össze a westminsteri apátságban. Nem sokkal később, 1948-ban megérkezett első fiuk, Károly (walesi herceg); két évvel később pedig lányuk, Anna királyi hercegnő.

Esküvőjüket követően a hercegi pár a Windsor kastély közelében lévő Windlesham Moorban élt 1949 júliusáig, utána a londoni Clarence House-ba költöztek. 1949 és 1951 között Edinburgh hercege különböző időszakokban a brit koronagyarmaton, Máltán állomásozott a Királyi Haditengerészet tisztjeként. Ő és Erzsébet időnként néhány hónapig Máltán éltek, Gwardamanġa falucskában, a Villa Guardamangiában, Fülöp nagybátyjának, Lord Mountbattennek bérelt otthonában. Mindeközben két gyermekük Nagy-Britanniában maradt. Két kisebbik fia, András yorki herceg és Eduárd wessexi gróf már Erzsébet királynő trónra lépése után születtek 1960-ban és az 1964-ben.

Erzsébet és Fülöp 73 évig éltek boldog házasságban, egészen addig, amíg a herceg 2021 áprilisában, 99 éves korában elhunyt.

Erzsébet királynő megkoronázása

Mivel apja egészségi állapota 1951-ben megromlott, Erzsébet helyettesítette őt különböző állami rendezvényeken (mint ahogy arra már korábban elkezdték felkészíteni). Miután a karácsonyt a királyi családdal töltötték, Erzsébet és Fülöp ausztráliai és új-zélandi körútra indult, és útközben megálltak Kenyában.

Éppen itt, Kenyában voltak 1952. február 6-án is, amikor VI. György király 56 éves korában tüdőrákban elhunyt, és 25 éves lánya a történelem során hatodik nőként lépett a brit trónra. Hivatalos koronázására II. Erzsébet királynőként 1953. június 2-án került sor a westminsteri apátságban.

II. Erzsébet királynő a londoni Westminster apátságban tartott koronázási szertartás után. (Fotó: Hulton Archive/Getty Images)

Uralkodásának első évtizedében Erzsébet belerázódott királynői szerepébe, közben szoros kapcsolatot alakított ki Winston Churchill miniszterelnökkel (az első a 13 miniszterelnök közül, akivel uralkodása alatt együtt dolgozott), átvészelte az 1956-os szuezi válság külpolitikai katasztrófáját, és számos külföldi állami utazást is tett.

A sajtó éles hangú kritikáira válaszul a királynő lépéseket tett saját és a monarchia imázsának modernizálására, többek között 1957-ben első ízben a televízióban tartotta az éves karácsonyi köszöntését, ami azóta hagyománnyá vált (de például a megkoronázását is élőben lehetett követni a tévében, ami akkor még nagyon rendhagyónak számított).

Erzsébet királynő 1977-es ezüstjubileuma, amely a trónon töltött 25 évét jelezte, fényes pontnak bizonyult a gazdasági küzdelmek korában. A mindig is sokat utazó királynő a jeles alkalomból megfeszített tempójú programsorozattal készült: mintegy 56 000 mérföldet utazott a Nemzetközösség területén, beleértve a Fidzsi-szigeteket és Tonga szigetországát, Új-Zélandot, Ausztráliát, Pápua Új-Guineát, a Brit Nyugat-Indiákat és Kanadát.

Nem kerülték el a botrányok sem

1981-ben ismét minden szem a királyi családra szegeződött, amikor Károly herceg a londoni Szent Pál-székesegyházban feleségül vette Lady Diana Spencert. Bár a pár hamarosan két fiút, Vilmost és Harryt is köszönthetett, a házasságuk hamar szétesett, ami a királynő és az egész királyi család számára jelentős és nyilvános szégyent jelentett.

1992. volt Erzsébet 40. trónéve – amit egy novemberi beszédében Annus Horribilis-ként (borzalmas vagy katasztrofális esztendőnek) nevezett –, amikor Károly és Diana, valamint András herceg és felesége, Sarah Ferguson bejelentették a szakításukat, Anna hercegnő és férje, Mark Phillips pedig elváltak. Ugyanebben az évben jelent meg Diana könyve a házasságának megromlásáról Diana: Her True Story címmel, különös tekintettel férje szeretőjére (és későbbi feleségére), Kamillára, illetve Fergie-ről is nyilvánosságra kerültek olyan fotók, amelyen a hercegné félmeztelenül napozott egy másik férfi társaságában.

Diana (j) és Fergie (b) jóban voltak egymással: itt éppen az epsomi versenypálya királyi páholyában nevetgélnek 1987 júniusában, miközben a királynő mellettük áll. (Fotó: Terry Fincher/Getty Images)

Ugyanebben az évben tűz ütött ki a windsori kastélyban is, és a királyi rezidencia helyreállítására fordított kormányzati pénzek felhasználása miatti közfelháborodás közepette Erzsébet királynő beleegyezett, hogy adót fizessen magánjövedelme után. Ezt a brit törvények nem írták elő, bár néhány korábbi uralkodó mégis így tett. Személyes vagyonát akkoriban 11,7 milliárd dollárra becsülték.

Egy másik korszerűsítő intézkedésként beleegyezett abba is, hogy a Buckingham-palota dísztermeit belépődíj ellenében megnyitja a nagyközönség előtt, amikor nem tartózkodik a palotában.

Az 1996-os válásukat követően Diana továbbra is hihetetlenül népszerű maradt a brit (és a nemzetközi) közvélemény körében. A következő évben bekövetkezett tragikus halála óriási megdöbbenést és gyászt váltott ki, és fokozta a királyi családdal szembeni rosszallást, amiért – a közvélemény szerint – rosszul bántak a „nép hercegnőjével”.

Bár II. Erzsébet királynő kezdetben kerülte a nyilvánosságot, és családjával (beleértve Vilmos és Harry herceget is) Balmoralban, a nyári rezidenciájukon maradt (ahol a halála is érte most), a hercegné halálára adott példátlan nyilvános reakció meggyőzte őt, hogy visszatérjen Londonba, és televíziós beszédet tartson Dianáról, köszöntse a gyászolókat, és engedélyezze, hogy a Union Jack-et – ahogy a brit zászlót nevezik – félárbocra eresszék a Buckingham-palotánál.

II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg Diana walesi hercegné nyilvános temetésén, Londonban 1997. szeptember 6-án. (Fotó: John Shelley Collection/Avalon/Getty Images)

Modern monarchia

A királynő és az egész királyi család népszerűsége a 21. század első évtizedében újjáéledt (amit többen Kamilla, Károly második felesége számlájára írnak). Bár 2002-ben Erzsébet királynő 50 éves trónra lépésének aranyjubileumát ünnepelte, édesanyjának (a szeretett anyakirálynő) és nővérének év elején bekövetkezett halála beárnyékolta az ünnepségeket.

2005-ben a királynő élvezte a közvélemény támogatását, amikor beleegyezését adta Károly herceg régóta tartó szerelmével, Camilla Parker Bowles-szal kötött, egykor elképzelhetetlen házasságához. Károly herceg követi őt a trónon, utána Vilmos herceg, majd Vilmos 2013-ban született legidősebb fia, György herceg jön, ha valami miatt (például egy lemondás) nem változik a sorrend.

Az új király, Károly, felesége Kamilla, és II. Erzsébet királynő 2018-ban. (Fotó: Max Mumby/Indigo/Getty Images)

Fülöp herceg, aki állandóan a felesége oldalán mutatkozott, és uralkodása nagy részében Nagy-Britannia egyik legaktívabb uralkodói családtagja volt, 2017-ben, 96 éves korában lemondott királyi kötelezettségeiről egészségi állapota miatt. Még ugyanabban az évben megünnepelték a királyi pár 70 éves házassági évfordulóját, amivel az övék a leghosszabb házasság a brit monarchia történetében. 

Korábban többször is felröppentek olyan pletykák, hogy Erzsébet királynő félreáll, és Károly hercegre bízza a trónt (2017-ben néhány királyi kötelezettségét, például a hivatalos Emlékezés napi ünnepséget, idősebbik fiára bízta, ami felerősítette a találgatásokat, hogy a trónt készül átadni neki), ez végül nem következett be.

Ahogy mondani szokás:

„Meghalt a királynő, éljen a király!”

Nyugodjon békében.

A 73 éves Károly herceg, aki hároméves kora óta trónörökös, mostantól király, Cornwall hercegnéje, Kamilla pedig Queen Consort.

Kiemelt kép: Getty Images