„Egy nap az egyik szemem előtt villódzó fényeket láttam. Szokatlan volt, olvasni kezdtem róla, és arra jutottam, hogy jobb, ha sürgősséggel ránéznek. Felhívtam őket, és még aznap behívtak, hogy megvizsgálják a szememet” – kezdi Erika, aki 2017 őszén költözött Göteborgba.
A rendelőben nagy meglepetésére magyar orvos fogadta, aki akkor már tíz éve dolgozott Svédországban. Szerencsére nem találtak komoly problémát, Erika pedig emlékei szerint 200 koronát, átszámítva nagyjából 6600 forintot fizetett.
„A rendelők, a klinika környezete kellemes volt, leginkább az itthoni magánrendelőkhöz tudnám hasonlítani, kedves, mosolygó személyzettel.”
Svédországban sem megy minden olyan simán, mint gondolnánk
Erika nem tagadja, a svédországi kezdetek nem voltak egyszerűek: kilenc hónapot kellett várnia az első munkamegbízására, és a helyi ügyintézésbe is bele kellett tanulnia. Ma már egy multinacionális vállalatnál dolgozik, svéd állampolgárságot is szerzett, de rendszeresen hazalátogat Magyarországra.
Kapcsolódó: Menni vagy maradni? – A külföldre költözés érzelmi dilemmái
Az elmúlt években az egészségügyi rendszert is volt alkalma alaposan megismerni. Megfordult szemészeten, fül-orr-gégészeten, fogászaton és nőgyógyászati szűréseken is. Tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy Svédországban sem feltétlenül jut mindenki gyorsan orvoshoz.
Az orrsövényferdülésével például már nem volt olyan szerencséje, mint a szemészeti vizsgálaton. „A háziorvosomnál tennem kellett egy látogatást, és továbbirányított ismét a fül-orr-gégészetre.
Oda három hónappal későbbre kaptam időpontot, lévén, hogy ez nem volt egy sürgős ügy.”
Az országban már az első kapcsolatfelvétel is másképp működik, mint amit itthon megszoktunk. „Itt először nem az orvosokkal, hanem a nővérekkel egyeztetünk, mert a problémák nagy részét ők is tudják kezelni, és ha úgy ítélik meg, hogy orvosi kezelésre van szükség, csak akkor vonják be az orvost.”
A kapcsolattartást a 1177 nevű digitális egészségügyi rendszer is megkönnyíti: ezen keresztül a betegek üzenhetnek az ellátóknak, időpontot foglalhatnak, és a leleteiket is megnézhetik.
Néhány ezer forintos vizitdíj, közel 200 ezres fogászati számla
A svéd egészségügy nagyrészt adókból működik, de a betegeknek sok esetben vizitdíjat kell fizetniük. Göteborgban 2026-ban egy orvosi vizit a beteg saját egészségügyi központjában 200 korona (kb. 6600 forint), egy általános szakorvosi vizsgálat 300 korona (kb. 9900 forint), a kórházi sürgősségi ellátás pedig 400 korona (kb. 13 200 forint).
A meghatározott járóbeteg-ellátások vizitdíjainak ugyanakkor van felső határa: tizenkét hónap alatt legfeljebb 1450 koronát, vagyis körülbelül 48 ezer forintot kell fizetni. Aki ezt eléri, az időszak hátralévő részében mentesül az ide tartozó díjak alól.
Ezt is olvasd el: Mindennapok a fjordok és orkák birodalmában
Érdekesség, hogy ha valaki előre egyeztetett időpontra érkezik, de a rendelőben több mint 30 percet várakoztatják, bizonyos feltételekkel visszakaphatja a vizitdíját. A sürgősségi és előre nem tervezett ellátásra ez nem vonatkozik.
A fogorvosnál viszont Erikát jóval nagyobb számla várta.
Barátai tanácsára magánrendelőt választott, ahol a fogkő eltávolítása három alkalmat vett igénybe: egyszer fogorvosnál, kétszer dentálhigiénikusnál járt.
„Látogatásonként 2000 SEK-be került így az ellátás, három alkalom így összesen nem volt olcsó. Megmondom őszintén, ezután inkább Budapesten szeretem ilyen célra költeni a pénzem. Profik és alaposak voltak persze, de a jó szakemberek itthon is azok!” Ez összesen 6000 koronát, átszámítva közel 200 ezer forintot jelentett.
A szemészeti ellátásról viszont más tapasztalatokat is szerzett. Kettős látása miatt prizmás szemüvegre volt szüksége, a számítógépes munkához pedig külön szemüveget is kapott, amelyet a munkáltatója fizetett. Erika munkahelyén erre 2500 koronás, azaz körülbelül 82 500 forintos keret állt rendelkezésre.
Szemészeti panaszával Erikát még aznap fogadták, egy nem sürgős fül-orr-gégészeti vizsgálatra viszont három hónapot várt – illusztráció. (Forrás: Canva)
A szűrésre meghívnak, a betegséghez elég egy telefon
Erika a svéd egészségügy egyik legnagyobb előnyének a megelőző vizsgálatok szervezettségét tartja. „Bizonyos kor felett automatikus behívókat és önteszteket kapunk levélben, méhnyakrákszűrés, HPV, mammográfia témakörökben.”
A 40–74 éves nőknek általában másfél-két évente ingyenes mammográfiát kínálnak, ráadásul a meghívóban már egy előre lefoglalt, szükség esetén módosítható időpont is szerepel. A méhnyakrákszűrés részeként otthon elvégezhető HPV-tesztet is küldhetnek, amelyet postán lehet visszajuttatni. Ha az eredmény további ellenőrzést indokol, a beteget vizsgálatra hívják.
A svédeknél a betegszabadság is egyszerűbben indul, mint nálunk.
Ha valaki megbetegszik, általában elegendő ezt bejelentenie a munkahelyén, orvosi igazolásra csak a nyolcadik naptól van szükség.
Az első 14 napban főszabály szerint a kieső bér 80 százalékának megfelelő betegségi díjazás jár, amelyből kezdeti levonást alkalmaznak. Magyarországon ezzel szemben a jogosult munkavállalóknak évente 15 munkanap betegszabadság jár, a távolléti díj 70 százalékával, orvosi igazolás mellett.
Erika nem állítja, hogy Svédországban minden jobban működik, és a magyar egészségügyről is vannak személyes tapasztalatai, amik közül nem mindegyik negatív.
„Családtagokon keresztül követem ám, mi történik itthon is, és őszintén mondom pár legutóbbi tapasztalatom alapján, hogy nagyon emberséges bánásmóddal találkoztunk itthon is a sok hallott horrorsztori ellenére.”
A két ország egészségügyét összehasonlítva Erika végül a szakemberek megbecsülésére tereli a szót.
„Az egészségügy mindkét helyen túlterhelt, ez nem kérdés, de azt hiszem, sokat számít, hogy ki hogy érzi, mennyire van megfizetve és megbecsülve.
Ez nem is mindig anyagi kérdés, nagyon sokszor inkább hozzáállásbeli és erkölcsi is, kollégákat és betegeket illetően is. Itthon is rengeteg a jó szakember, akiket érdemes lenne jobban megbecsülnünk.”
Az összegek tájékoztató jellegűek, 1 svéd korona = körülbelül 33 forintos átváltással számolva. A vizitdíjak Västra Götaland régió 2026-os szabályain alapulnak.
Olvastad már: Miért kerülik egymást a magyarok külföldön?
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!