Meglepő felfedezés: az arcunk a rák túlélési esélyeiről is árulkodhat?

• Több mint 40 millió arcképből tanult a mesterséges intelligencia, hogy a daganatos betegek túlélési esélyeit vizsgálja.
• Az AI által legmagasabb kockázatúnak ítélt betegcsoportban több mint háromszoros halálozási kockázatot találtak.
• Egyetlen fotóból még nem jósolható meg, ki éli túl a rákot, de a módszerben igen jó lehetőségek vannak – cikkünkben erről is szó lesz.

Egy arcról készült fotó általában arra szolgál, hogy felismerjenek bennünket. Amerikai kutatók azonban azt vizsgálják, vajon ennél sokkal többet is elárulhat-e rólunk az arcképünk: például azt, milyen túlélési esélyei lehetnek egy daganatos betegnek. A mesterséges intelligencia segítségével már találtak összefüggéseket, de az eredmények értelmezése korántsem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. 

Vajon olyan információkat is hordoz az arcunk, amelyek segíthetnek az orvosoknak felmérni, hogyan reagálhat a szervezetünk egy súlyos betegségre?

Ezt a kérdést vizsgálták a bostoni Mass General Brigham kutatói. A The Lancet Digital Health című folyóiratban megjelent munkájukhoz mesterséges intelligenciát tanítottak be arra, hogy arcképeken keressen az egészségi állapottal és a daganatos betegek túlélésével összefüggő mintázatokat.

Mit árulhat el az arcunk a rák túlélési esélyeiről?

Két, ugyanabban az évben született ember szervezete egészen más állapotban lehet. A születési dátumunk megmutatja, hány évesek vagyunk, de arról kevesebbet árul el, milyen tartalékokkal rendelkezik a testünk, és hogyan viselhet meg bennünket egy megterhelő kezelés.

Ezt az orvosok már most is igyekeznek felmérni, ahogy arra Prof. Dr. Dank Magdolna klinikai onkológus is rámutatott interjúnkban. Figyelembe veszik például a beteg általános állapotát, egyéb betegségeit, a daganat típusát és kiterjedését, amikor a kezelési lehetőségekről döntenek.

Dr. Raymond Mak sugárterápiás onkológus, a kutatás egyik vezetője szerint a cél az, hogy pontosabb képet kapjanak a betegek fizikai állapotáról, mielőtt olyan megterhelő kezeléseket javasolnak, mint a sugárterápia, a műtét vagy a gyógyszeres daganatkezelés. A kutatók reményei szerint az arcképek elemzése egyszer majd segítheti ezt a munkát.

Nem ugyanazokat az arcrészeket vizsgálja a két AI-modell

A kutatók azt vizsgálják, hogy az arcfotókból kinyerhető információk segíthetik-e a daganatos betegek állapotának felmérését (Forrás: Unsplash/Getty Images)

Több mint 40 millió arcképen betanított alapmodellből két külön eszközt fejlesztettek ki a kutatók.

• Az egyik, a FAHR-FaceAge azt becsüli meg, hány évesnek látszik valaki az arcképe alapján. Ezt a becslést a kutatók a biológiai öregedés lehetséges jelzőjeként vizsgálják. Fontos azonban, hogy a program az arc megjelenését elemzi: nem méri közvetlenül a sejtek vagy a szervek biológiai állapotát.
• A másik modell, a FAHR-FaceSurvival közvetlenül a túléléssel összefüggő mintázatokat keresi a daganatos betegek fotóin. Nem az első program által becsült életkorból dolgozik.

A két eszköz ráadásul nem ugyanazokra az arcrészekre összpontosít. Az életkorbecslésnél nagyobb szerepet kaptak például a halánték, a szemöldök feletti homlokterület és az orrtól a szájzugig húzódó vonalak. A túléléssel összefüggő modell inkább a szem alatti és az orrnyereg körüli területet vizsgálta.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ha valakinek karikás a szeme vagy mélyebbek a ráncai, abból bármilyen következtetést levonhatunk a rákbetegségére. A program összetett képi mintázatokat elemez, és a kutatók sem tudják még pontosan, milyen élettani folyamatok állnak minden felismert összefüggés mögött.

Több mint háromszoros különbséget találtak a halálozási kockázatban

A túlélési modellt több mint 34 ezer, daganatos beteg arcáról készült képpel tanították tovább. Az eredményeket külön amerikai és holland betegcsoportok adatain is ellenőrizték. Olyan betegeket vizsgáltak, akik sugárkezelést kaptak különböző daganattípusok miatt.

A 2026-ban, a The Lancet Digital Health folyóiratban közölt kutatásban a legmagasabb kockázatúnak sorolt betegcsoport halálozási kockázata több mint háromszorosa volt a legalacsonyabb kockázatú csoporténak. Ez azonban statisztikai különbség a vizsgált csoportok között, nem pedig egy adott beteg túlélésének biztos előrejelzése. 

Az arcról becsült életkor és a tényleges életkor közötti nagyobb eltérés szintén összefüggést mutatott a betegek túlélésével.

Egy korábbi, 2026-ban megjelent kutatásban több mint 24 ezer, legalább 60 éves, sugárkezelésben részesülő daganatos beteg adatait vizsgálták. Azoknál, akiknek a program a tényleges koruknál legalább tíz évvel idősebbnek becsülte az arcát, a kutatók a vizsgált csoportban kedvezőtlenebb túlélési eredményeket figyeltek meg.

A másik irányból is próbálták megközelíteni a kérdést egy harmadik vizsgálatban. A Nature Communications folyóiratban írták le egy kutatás eredményét, melyben 2276 beteg különböző időpontokban készült fotóit elemezték. Azt találták, hogy az arcról becsült életkor gyorsabb változása összefüggött a kedvezőtlenebb túléléssel. Hogy az ilyen változásokat mennyire lehet megbízhatóan követni a mindennapi ellátásban, azt további kutatásoknak kell tisztázniuk.

Megjósolhatja az AI, ki éli túl a rákot?

Azt már most kijelenthetjük, hogy nem. A mesterséges intelligencia a vizsgált betegcsoportokban a halálozási kockázattal összefüggő mintázatokat azonosított, de egyetlen arcfotó alapján nem tudja biztosan megmondani, hogy egy adott beteg túléli-e a rákot.

A modell nem diagnosztizálja a rákot, és nem mondja meg, hogy egy adott beteg számára melyik kezelés lesz hatásos.

Miroslaw Bober, a Surrey Egyetem képfeldolgozással és mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora szerint a friss kutatás meggyőző összefüggést mutat az arc megjelenése és a vizsgált daganatos betegek túlélése között. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy egy előrejelzés még nem magyarázza meg az okokat.

A független szakértő szerint azt sem bizonyították még, hogy az arcképelemzés olyan hasznos információval szolgálna, amelyet a beteg általános állapotának orvosi felmérése ne adna meg. A módszert különböző kórházakban és betegcsoportokon is tovább kell vizsgálni, mielőtt a kezelésről szóló döntésekben helyet kaphatna, ahogy arra Dr. Peták István rákkutató is rámutatott.

Segíthet egyszer az AI a daganatos betegek kezelésében?

A kutatók elképzelése szerint az arckép a jövőben egy lehet a sok információ közül, amely segít felmérni egy daganatos beteg állapotát. Például abban támogathatja az orvosokat, hogy személyre szabottan mérlegeljék egy kezelés várható előnyeit és a megterhelést, amit a szervezet számára jelenthet. Képes-e elviselni a sugárterápiát? Milyen kezelést bírhat el a beteg szervezete, és hogyan mérlegelhetők a várható előnyök és kockázatok?

Ehhez azonban először azt kell igazolni, hogy a módszer hozzátesz a jelenlegi orvosi vizsgálatokhoz, és alkalmazása valóban javítja a betegellátást. Azt is ellenőrizni kell, hogy különböző életkorú, bőrszínű és hátterű embereknél egyformán megbízhatóan működik-e. Az adatvédelem is fontos kérdés, hiszen az arcfotó személyes adat.

Az arcfotók elemzése tehát egyelőre nem helyettesíti az orvosi állapotfelmérést, és nem mondja meg, ki fog meggyógyulni. A kutatás jelentősége inkább abban rejlik, hogy a mesterséges intelligencia olyan összefüggéseket is felismerhet, amelyeket az orvosok ma még nem tudnak számszerűsíteni. Hogy ez a felismerés egyszer valóban segíti-e a daganatos betegek kezelését, azt még bizonyítani kell.

Kapcsolódó: 10+1 jó hír a rákkutatás háza tájáról

Fotó: Unsplash/Pablo Merchán Montes