A mesterséges intelligencia (MI, vagy angolul AI) folyamatos fejlődése nem állítható vagy lassítható le, sőt egyre csak gyorsul, mi meg fejkapkodva igyekszünk felvenni a fonalat. Próbáljuk a manipulált képeket és videókat megkülönböztetni a valóstól, a generált hangot az eredetitől, és mire megtanuljunk az egyik új technikát használni, már jön az újabb.

Évek óta használjuk a mesterséges intelligenciára épülő technológiákat, mégis előbújik gyermeki énünk, ha egy olyan újdonságot próbálhatunk ki, mint a Chat GPT új képgenerátorának funkciói és anime grafikákat csinálhatunk egy gombnyomásra a saját szelfinkből.

Az utóbbi napokban frissült a Chat GPT, és ellepte a közösségi média felületeket az új fejlesztésű, beépített képgenerátorral készült rajzfilmes képek. A karácsonyi családi fotóból lehet gyorsan Ghibli-stílusú anime vagy a szerelmes szelfinkből Simpson családos verzió. Csakhogy azzal, hogy az eredeti fotónkat feltöltöttük a platformra, máris nagyon naivak voltunk.

Saját képet ne használjunk!

Oké, nagyon vicces játék ez, és nem azt mondjuk, hogy tartózkodjon tőle mindenki, de saját  – főleg gyerekeket mutató – fotót semmiképpen se használjunk ilyen célra! Azzal ugyanis, hogy odaadjuk a programnak a képet, egyúttal le is mondunk róla. Az OpenAI (a Chat GPT fejlesztő vállalata) lesz ugyanis az eredeti, plusz a generált kép tulajdonosa is, és arra használhatja, amire akarja vagy eladhatja ezeket a „képcsomagokat” bárkinek.

Akaratunkon kívül lehetünk márkák arcai egy reklámkampányban, vagy generált videókban láthatjuk viszont a családtagjainkat.

Minden, amit megosztasz a mesterséges intelligencia platformmal, utána már nem a tiéd (Fotó: Getty Images)

Az adatvédelemmel foglalkozó techvállalat, a Proton AG arra hívja fel a felhasználók figyelmét, hogy minden egyes feltöltött képpel a következőket kockáztatjuk:

• Ha egyszer megosztod velük a fotód, elveszíted fölötte az irányítást. A képeid olyan módon is felhasználhatók, amire soha nem gondoltál volna – akár mások rágalmazására vagy zaklatására használhatják is a nevedben.
• A mesterséges intelligencia modellek a beleegyezésed nélkül is tanulhatnak a fotóidból. (Például algoritmusok használhatják a képből leszűrt infókat rólad, abból, amit viselsz, amilyen a hajad, hogy hány éves vagy, hol készült a kép stb.)
• Az adataid eladhatók vagy célzott reklámokhoz használhatók fel.

Ezek után is szeretnéd használni a képgenerátorokat? Játssz stockfotókkal vagy interneten már eleve fellelhető, szabadon felhasználható képekkel. A Proton egy tanulságos példát is felhoz a jogilag igen aggasztó képfelhasználásra.

Kapcsolódó: Tényleg visszaélhetnek a neten tárolt adatainkkal? 

„Egyes cégek – például a hírhedt Clearview AI – etikátlan módszereket alkalmaznak az AI (MI) fejlesztésére. A Clearview az emberek fényképeit az internetről gyűjtötte be, beleegyezésük nélkül, és így egy 20 milliárd képből álló adatbázist hozott létre arcfelismerő rendszeréhez. Az ilyen módszerek komoly adatvédelmi aggályokat vetnek fel, és precedenst teremthetnek más AI-fejlesztők számára is” – írja az adatvédellemmel foglalkozó vállalat az egyik cikkében.

Hogyan védekezhetünk?

• Használjunk olyan képtároló rendszereket, amelyek védettek, biztonságosak – ezek általában fizetősek, de megéri pár havonta ezer forintért biztoságban tudni a képeinket.
• Az eszközeinken mindig állítsuk be, hogy mely applikációk férhetnek hozzá a galériánkhoz és a kameránkhoz.
• Ahol lehet, használjunk többlépcsős beléptetést, főleg az olyan felületeken, ahol fontos dokumentumokat és képeket tárolunk. 
• Használjunk jelszógenerátort a többlépcsős belépéshez is, hogy mindig más-más jelszóval lépjünk be a fiókunkba, profilunkba.

Kapcsolódó: Miért félünk a mesterséges intelligenciától? – Interjú egy MI-fejlesztővel, Szertics Gergellyel

Kiemelt kép: noklapja.hu