A sportban sokáig egyetlen szereppel nem tudtam megbarátkozni: a kezdőével. Ha beléptem egy kick-box-terembe, kettlebellt vettem a kezembe vagy leterítettem a jógamatracot, máris azokhoz mértem magam, akik évek óta gyakoroltak. Láttam, mire képesek, és valahogy mellékesnek tűnt az idő, ami alatt eljutottak odáig. Még a jógából is sikerült teljesítménykérdést csinálnom, pedig az elméletet ismertem (figyelni a test jelzéseire, elfogadni a határainkat).
Ezt többnyire addig tartottam észben, amíg a mellettem lévő matracon valaki meg nem csinált egy ászanát, ami nekem még nem ment. A sérülések aztán rendre visszakényszerítettek abba a türelembe, amelyet magamtól nem gyakoroltam. Egy intenzívebb astangás időszak után különösen rossz állapotba kerültem.
Közben az ülőmunka is elkezdte beszedni a vámját. Egyre gyakrabban fájt a derekam, és az isiász kellemetlen tünetei is jelentkeztek. Reumatológiára, majd gyógyfürdőbe elmentem, a gyógytornát halogattam. Nehéz lett volna ezt időhiánnyal magyarázni, hiszen korábban hosszú, kimerítő edzéseknek is találtam helyet a napjaimban. A célzott, rendszeres gyakorlatokra valahogy mégsem vettem rá magam, pedig tudtam, hogy szükségem lenne rájuk.
Ekkor találkoztam a radio taisóval, a japán rádiótornával. Három perc, néhány hajolgatás, karkörzés, zongorazene: elsőre nem tűnt túl komolyan vehetőnek. Mégis kíváncsivá tett, mert hogy Japánban állítólag évtizedek óta milliók végzik nap mint nap. Mit adhat ez a néhány perc a reggelhez, amiért újra meg újra érdemes elvégezni ugyanazokat a mozdulatokat? Ezt szerettem volna megtudni. Adtam neki egy hónapot.
Mi az a radio taiso, a japánok háromperces tornája?
Rádiós instrukciókra és zenére végzett torna, ahol a lényeg nem a teljesítmény, hanem az, hogy a test minden reggel kapjon néhány perc átmozgatást. Japánban az 1928-ban indult útjára, a ma ismert első gyakorlatsor pedig 1951 óta létezik. A szigetországban generációk nőttek fel a jellegzetes, kissé bolondos dallamra végzett mozdulatokon.
Kapcsolódó: Így, ennyit mozogj egy nap, ha fiatal szeretnél maradni
Ma is milliók végzik rendszeresen a radio taisót, méghozzá kortól függetlenül. Idősek nyújtóznak és hajolgatnak a zene ritmusára, munkahelyi közösségek állnak fel az íróasztaltól, az iskolások pedig már gyerekként megtanulják a mozdulatokat.
Sokan még a nyári szünetben is összegyűlnek reggelente a környékbeli társaikkal egy közös tornára. A részvételért pecsétet kapnak a gyűjtőkártyájukra, a kitartó tornázóknak pedig ajándék is járhat. A gyakorlók számos kedvező hatásról számolnak be: úgy érzik, hajlékonyabbak, javul az állóképességük és az egyensúlyérzékük, ráadásul energikusabbak is lesznek tőle. Gondoltam, ártani nem árthat.
3 perc, 13 mozdulat
A legismertebb alapgyakorlatsor körülbelül három percig tart, és 13 mozdulatból áll. Egyszerű követni, és szerintem kifejezetten élvezetes is. A karokat, a vállat, a törzset és a lábakat egyaránt megmozgatja: karnyújtások, körzések, hajolgatások és törzsfordítások váltják egymást, majd néhány lendületesebb mozdulat és apró szökdelés következik. Nem kell hozzá különösebben nagy hely sem, elég, ha kényelmesen ki tudjuk nyújtani a karunkat. Én például ezt a verziót végzem reggelente, úgy ahogy vagyok, még pizsamában az ágyból kikelve:
A radio taiso egyik legismertebb japán szakértője, Aoyama Toshihiko, aki 28 éven át tanította a gyakorlatokat az NHK televízióban, a MATCHA magazinnak adott interjújában a helyes mozgás és a légzés fontosságát hangsúlyozta. „Ne tartsuk vissza a lélegzetünket, lélegezzünk tovább mélyeket” – tanácsolta. A szakember szerint a torna célja a test hajlékonyságának fejlesztése, ezért fontos, hogy a mozdulatokat folyamatosan végezzük.
Mit tapasztaltam egy hónap után?

Tokió utcáin már 1962-ben is közös rádiótornával indult a reggel: a gyerekek itt éppen több-kevesebb összhangban próbálják követni az emelvényen álló tornavezető mozdulatait (Forrás: Bettmann / Getty Images)
Az első meglepetés az volt, hogy már a dilis zenétől jobb kedvem lesz. És hogy három perc tényleg három perc, nem kell átöltözni, elvégre nem izzad meg tőle az ember. (Nem ér tehát az a kifogás sem, hogy nincs rá időnk.) Néhány hét után azt vettem észre, hogy könnyebben hajolok előre, és enyhült az isiász. Nem tudhatom, mekkora szerepe volt ebben a tornának, de az biztos, hogy a reggeleim részévé vált, és ma újra elérem a talajt, ha előre hajolok.
Kapcsolódó: Ennyit kell sétálni ahhoz, hogy megelőzzük a krónikus derékfájást
És visszatértem – ezúttal – a konditerembe is, hiszen 40 körül már az erősítő és súlyzós edzésekre kell fektetni a hangsúlyt. És jött vele a legfontosabb felismerés (jobb később, mint soha, ugye): nem minden mozgásnak kell keménynek lennie ahhoz, hogy értelme legyen.
Tényleg használ a radio taiso? Ezt mondják a kutatások
A japán rádiós tornát tudományosan is vizsgálták. Egy 2024-ben publikált, 226 idősebb résztvevő bevonásával készült japán klinikai kutatás szerint a rendszeres radio taiso egyes mozgásképességi mutatókra, például a dinamikus egyensúlyra és az állóképességre kedvezően hathat. Az életminőségben ugyanakkor nem mutattak ki egyértelmű javulást.
Kapcsolódó: Az ikigai a japánok titka a hosszú élethez
Fontos, hogy a vizsgálat nem a derékfájás vagy az isiász kezelésére irányult. Az én tapasztalatom tehát nem jelenti azt, hogy ez a háromperces torna mások panaszait is enyhíteni fogja.
A radio taiso legnagyobb előnye inkább az egyszerűségében rejlik. Hogy nem kell hozzá felszerelés, különösebb előkészület vagy sok szabadidő.
Fontos! Derékpanaszok esetén azonban egyes hajló és forduló mozdulatok kellemetlenséget okozhatnak. Tartós, visszatérő vagy mozgás közben fokozódó fájdalomnál érdemes gyógytornásszal vagy orvossal egyeztetni.
Hány éves kortól ajánlott a japán reggeli torna?
A radio taiso Japánban gyerekek és idősek körében egyaránt népszerű, és léteznek ülve végezhető változatai is. Az azonban, hogy valakinek melyik gyakorlatsor megfelelő, nem pusztán az életkorától függ, hanem az egészségi állapotától és a mozgásképességétől is.
Ha nincs olyan egészségi panaszunk, amely miatt egyeztetnünk kellene róla szakemberrel, szerintem érdemes adni neki egy esélyt. Három perc egy reggelből igazán nem nagy befektetés – aztán mindenki eldöntheti, jólesik-e annyira, hogy másnap is elindítsa a videót.
Kapcsolódó: Ezek a legjobb tornák derékfájásra
Kiemelt kép: AI-generált illusztráció / Microsoft Copilot