- Nem biztos, hogy úgy működik a petefészek menopauza után, ahogyan sokáig hittük.
- Egy friss kutatás szerint a szervben még évekkel később is figyelemre méltó biológiai változások zajlanak.
- A felfedezés a női egészség és a petefészekrák kutatása szempontjából is jelentős lehet.
A menopauza után megszűnik a menstruáció, lezárul a természetes fogamzóképesség időszaka, és a petefészek hormontermelése jelentősen visszaesik. Sokáig ezért úgy gondolták, hogy a szerv a változókor után már alig játszik szerepet a szervezet működésében.
Az Aging Cell folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban a menopauza után sem állnak le teljesen a petefészekben zajló biológiai folyamatok. A kutatók 28 menopauza utáni nő egészséges petefészekszövetét vizsgálták, és azt találták, hogy a szerv fehérjeállománya az életkor előrehaladtával jelentősen átalakul.
Mit történik a petefészekkel menopauza után?
A petefészek legismertebb feladata a petesejtek érlelése és a női nemi hormonok termelése. A menopauza idejére a tüszőkészlet nagyrészt kimerül, a peteérés megszűnik, az ösztrogéntermelés pedig jelentősen visszaesik.
Kapcsolódó: Nem jó, ha túl sok – Az ösztrogéndominancia tünetei és ellenszerei
A szerv azonban nem válik teljesen inaktívvá. A menopauza után is megmaradhat bizonyos hormonális aktivitása, miközben a szövetek szerkezete és működése tovább változik. Az új kutatás azt vizsgálta, milyen biológiai folyamatok zajlanak az egészséges petefészekben évekkel, illetve évtizedekkel a változókor után.
Több ezer fehérjét elemeztek
A kutatásban 28, 50 és 75 év közötti nő petefészekszövetét elemezték. A minták olyan nőktől származtak, akiknél a petefészket más orvosi okból távolították el, és a szövetek nem mutattak kóros eltérést.
A kutatók több ezer fehérjét vizsgáltak, és összesen 5812 fehérjecsoportot azonosítottak. A legfiatalabb és a legidősebb korcsoport összehasonlításakor 117 fehérjecsoport mennyiségében találtak jelentős különbséget.
Az eredmények arra utalnak, hogy
az életkor előrehaladtával nemcsak a petefészek hormonális működése változik, hanem a szerv molekuláris környezete is.
A gyulladás és a szöveti átalakulás szerepe
Az idősebb petefészkekben nagyobb arányban jelentek meg olyan fehérjék, amelyek az immunműködéssel, a gyulladásos folyamatokkal és a szöveti átépüléssel állnak kapcsolatban.
A fiatalabb menopauza utáni nők mintáiban ezzel szemben inkább a sejtek szerkezetének fenntartásához és a génműködés szabályozásához kapcsolódó fehérjék voltak jellemzők.
A kutatók egy 26 fehérjéből álló molekuláris mintázatot is azonosítottak, amely összefügghet a menopauza utáni petefészek öregedésével. Ez egyelőre kutatási eredmény, nem a klinikai gyakorlatban használható diagnosztikai módszer.
A petefészek a menopauza után sem tűnik el a szervezet működésének térképéről, csak a szerepe megváltozik
Kapcsolódhat mindez a petefészekrákhoz?
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy azonosítottak olyan fehérjéket is, amelyeket korábbi vizsgálatok kapcsolatba hoztak a petefészekrákkal.
Az eredmények alapján a petefészek természetes öregedése során megjelenő gyulladásos és szöveti változások új kutatási irányokat nyithatnak a daganat kialakulásának megértésében.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a tanulmány nem bizonyította, hogy ezek a változások petefészekrákot okoznának. A vizsgált minták egészséges szövetekből származtak, és a kutatók csupán azt figyelték meg, hogy bizonyos, korábban daganatos folyamatokkal összefüggésbe hozott fehérjék az idősödő petefészekben is jelen lehetnek.
A következő kutatások egyik fontos kérdése annak tisztázása lesz, hogy ezek a változások pusztán az öregedés természetes velejárói-e, vagy bizonyos körülmények között szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.
Mit jelent mindez a nők egészsége szempontjából?
A tanulmány legfontosabb üzenete, hogy a menopauza nem egyenlő a petefészek biológiai működésének teljes megszűnésével. Bár a reproduktív funkció lezárul, a szerv szöveteiben továbbra is zajlanak életkorral összefüggő változások.
A kutatás egyelőre nem kínál új kezelést, és nem alkalmas a petefészekrák egyéni kockázatának meghatározására sem. Ugyanakkor olyan folyamatokra világít rá, amelyek segíthetnek jobban megérteni a női szervezet öregedését és a petefészek szerepét az élet későbbi szakaszaiban.
A petefészek tehát a menopauza után sem tűnik el a szervezet működésének térképéről. A szerepe megváltozik, és ennek a változásnak a pontos megértése a jövőben a női egészség kutatásának fontos területe lehet.
Ez is érdekelhet: Miért pont hasra hízunk a változókorban? Endokrinológus válaszol
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!