- A természetes vörös és világos hajhoz gyakran világos, napérzékeny bőr társul, ami növelheti a melanoma kockázatát.
- A vörös hajú emberek fájdalomérzékelése és egyes érzéstelenítőkre adott reakciója eltérhet az átlagostól.
- Egy kutatás szerint a sötétebb haj és a foltos hajhullás között is lehet kapcsolat, de a hajszín önmagában nem alkalmas a betegségek előrejelzésére.
A fodrásznál szinte korlátlanul válogathatunk az árnyalatok között, egészségünk szempontjából azonban kizárólag a természetes hajszínünknek lehet jelentősége.
Azt, hogy milyen színű lesz a hajunk, elsősorban két pigment: az úgynevezett eumelanin és a feomelanin aránya határozza meg. A barna és fekete hajban több sötét eumelanin, a szőke hajban kevesebb pigment, a vörösben pedig nagyobb arányban vöröses-sárga feomelanin található.
A hajszín tehát részben ugyanannak a genetikai és pigmentációs rendszernek a látható eredménye, amely a bőrünk és a szemünk színét is alakítja.
Persze mindez nem jelenti azt, hogy a hajszínünkből kiolvashatnánk a kórtörténetünket. Viszont ahogyan hajunk állapota is jelezhet bizonyos egészségügyi problémákat, úgy a természetes színe is felhívhatja a figyelmet néhány öröklött sajátosságra. Kockázati tényezőről beszélünk, nem sorsszerű betegségről!
Vörös haj: magasabb lehet a melanóma kockázata
A kutatásokban a vörös haj, a világos bőr és a bőrrák kapcsolata mögött áll a legtöbb bizonyíték. A természetes vörös hajú emberek bőre általában kevésbé barnul, könnyebben leég, és gyengébb természetes védelmet kap az ultraibolya sugárzással szemben.
Ennek hátterében gyakran az MC1R gén egyes változatai állnak. Ezek hatására a pigmentsejtek több feomelanint és kevesebb eumelanint termelnek. A sötétebb eumelanin hatékonyabban nyeli el az ultraibolya sugárzást, míg a feomelanin jóval kisebb védelmet biztosít.
Egy nagy hatású, 2012-ben megjelent állatkísérletes kutatás arra jutott, hogy a vörös pigment képződésével járó biológiai folyamatok az UV-sugárzástól függetlenül is hozzájárulhatnak a melanoma kialakulásához. A vizsgálatot egereken végezték, ezért eredményeit nem lehet egy az egyben emberekre vonatkoztatni. A kutatás mégis arra utal, hogy a vörös hajjal összefüggő kockázat nem magyarázható kizárólag a gyakoribb leégéssel.
A vörös és világos haj tehát fokozott óvatosságra int, de a sötét haj sem jelent teljes védelmet.
Melanoma minden bőrtípusnál kialakulhat, kockázatát pedig a túlzott UV-terhelés, a szoláriumozás, a nagyszámú anyajegy és a családi előzmények is növelhetik. A fényvédelem ezért hajszíntől függetlenül fontos, ahogy a rendszeres anyajegy-szűrés is.
Másként érezhetik a fájdalmat a vörös hajúak
A vörös hajat már számos egészségügyi problémával bizonyítottan kapcsolatba hozták (Forrás: Unsplash/Natalia Blauth)
A vörös hajú emberek különleges tulajdonságai nem merülnek ki a ritka hajszínben. Az MC1R gén a pigmentáció mellett közvetve a fájdalomérzékeléssel és bizonyos gyógyszerek hatásával is kapcsolatban állhat.
A vizsgálatok eredményei ugyanakkor nem teljesen egységesek. Úgy tűnik, hogy a vörös hajú emberek bizonyos típusú fájdalmakra érzékenyebbek, más ingereket viszont jobban tolerálhatnak. Vagyis nem egyszerűen magasabb vagy alacsonyabb a fájdalomküszöbük: a válasz attól is függhet, milyen jellegű fájdalomról van szó.
Egy sokat idézett, kis létszámú 2004-es vizsgálatban a vörös hajú nőknek átlagosan körülbelül 19 százalékkal több inhalációs altatószerre volt szükségük, mint a sötét hajú résztvevőknek. Egy másik kutatás szerint a vörös hajjal összefüggő MC1R génváltozatok hordozói gyakrabban számoltak be fogászati félelemről, és nagyobb eséllyel kerülték a fogorvost. A kutatók szerint ennek egyik oka a helyi érzéstelenítéssel kapcsolatos korábbi rossz tapasztalat lehetett.
Ezekből nem következik, hogy minden vörös hajú embert nehéz elaltatni vagy érzésteleníteni. Műtét vagy komolyabb fogászati beavatkozás előtt azonban érdemes beszámolni az orvosnak minden korábbi tapasztalatunkról, például arról, ha az érzéstelenítés nem bizonyult elég hatásosnak vagy szokatlanul gyorsan elmúlt.
Parkinson-kór és vörös haj: még nem egyértelmű a kapcsolat
Egyes kutatások a vörös hajhoz kapcsolódó MC1R génváltozatok és a Parkinson-kór között is összefüggést találtak. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a pigmentképződésben és az oxidatív stressz szabályozásában részt vevő folyamatok az agy dopamintermelő idegsejtjeire is hatással lehetnek.
A kép azonban korántsem egyértelmű. A témában készült összegző vizsgálat szerint a korábbi kutatások vegyes eredményeket hoztak: egy részük kimutatott kapcsolatot, más kutatások viszont nem erősítették meg azt.
A vörös haj ezért jelenleg nem tekinthető a Parkinson-kór megbízható előrejelzőjének. Ez inkább egy érdekes kutatási irány, mint olyan információ, amely alapján aggódnunk vagy szűrővizsgálatot kérnünk kellene.
Fekete és sötétbarna haj: gyakoribb lehet a foltos hajhullás?
Az alopecia areata autoimmun betegség, amelynek során az immunrendszer megtámadja a hajhagymákat. Jellemző tünete a hirtelen megjelenő, élesen körülhatárolt, kerek vagy ovális kopasz folt, de súlyosabb formájában nagyobb területeket is érinthet.
Ez is érdekelhet: 5 sztár, aki felvállalta, hogy alopéciával küzd
Egy, a brit biobank több mint félmillió résztvevőjének adataira épülő 2024-es vizsgálat összefüggést talált a természetes hajszín és az alopecia kockázata között. A fekete hajú résztvevőknél gyakoribbnak mutatkozott az autoimmun eredetű foltos hajhullás, mint a barna hajúaknál, a sötétebb hajszínek pedig összességében erősebb kapcsolatot mutattak a betegséggel, mint a világosabb árnyalatok.
Ez azonban nem bizonyítja, hogy maga a sötét pigment okozná a hajhullást. A genetikai háttér, az etnikai hovatartozás, az immunrendszer sajátosságai és számos más tényező is befolyásolhatja az eredményeket. A kutatók egyelőre csupán statisztikai összefüggést figyeltek meg.
Ha kerek, sima felszínű, gyorsan kialakuló kopasz foltot veszünk észre, hajszíntől függetlenül forduljunk bőrgyógyászhoz.
A szőke haj elsősorban a fényérzékenység miatt érdekes
A természetes szőke hajban kevés eumelanin található, és gyakran világos bőrrel, valamint világos szemmel társul. Emiatt a szőke hajú emberek között is gyakoribb lehet a napfényre érzékeny, könnyen leégő bőrtípus.
A melanóma szempontjából azonban nem önmagában a szőke haj a döntő. Sokkal fontosabb a bőr napfényre adott reakciója, az anyajegyek száma, a korábbi leégések, a szoláriumozás és a családi halmozódás. A hajszín ebben az esetben inkább könnyen látható kísérőjelensége egy összetettebb pigmentációs típusnak.
Hajszínünk ráadásul még a társas megítélésünket is befolyásolhatja: a különböző hajszínekhez ma is makacs előítéletek társulnak, ezeknek azonban természetesen semmi közük az intelligenciához, a személyiséghez vagy az egészségi állapothoz.
Az ősz haj nem betegség, de az idő árulkodhat
Hajunk akkor kezd őszülni, amikor a hajhagymák pigmenttermelő sejtjei fokozatosan elveszítik működésüket. A folyamat elsősorban genetikailag meghatározott és az öregedés természetes része.
A stressz azonban felgyorsíthatja. Egy 2020-ban, a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint az akut stressz túlzottan aktiválhatja a szimpatikus idegrendszert. Ennek hatására noradrenalin szabadul fel a hajhagymákban, ami gyorsíthatja a pigmenttermelő őssejtek kimerülését.
Az őszülés hátterében ritkábban pajzsmirigybetegség, autoimmun folyamat vagy bizonyos tápanyagok hiánya is állhat. Ha a hajunk nagyon korán, feltűnően gyorsan kezd őszülni, vagy más panaszok, például hajhullás, fáradtság és testsúlyváltozás is jelentkezik, érdemes orvossal egyeztetni.
Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia szerint a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő alvás és a dohányzás kerülése hozzájárulhat hajunk egészségének megőrzéséhez, de az öröklött őszülést egyik életmódbeli módszer sem képes teljesen megakadályozni.
A hajszín nem diagnózis, de jó, ha tudjuk
Hajunk és bőrünk valóban számos információt közvetíthet az általános állapotunkról. Néha egészen meglepő külső jelek utalhatnak arra, hogy egészségesek vagyunk, máskor pedig egy újonnan kialakuló elváltozás figyelmeztethet arra, hogy érdemes orvoshoz fordulnunk.
Természetes hajszínünk azonban csak egyetlen apró darabja annak a kirakósnak, amelyből egészségi kockázataink összeállnak. A vörös haj nem jelenti azt, hogy biztosan melanománk lesz, ahogyan a fekete haj sem jósolja meg az alopecia kialakulását. A hajszínünk legfeljebb abban segíthet, hogy bizonyos területekre tudatosabban figyeljünk. A valódi kockázatot mindig a genetikai adottságok, az életmód, a környezeti hatások, a családi kórtörténet és a tüneteink együttesen határozzák meg.
Kapcsolódó: Barna, szőke, ősz – ilyen árnyalatú rúzs illik valójában a hajszínedhez
Fotó: Getty Images, Unsplash
A videó AI alapú programmal készült.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!