- A rete ovarii egy több mint 150 éve ismert, petefészekhez kapcsolódó anatómiai struktúra, amelynek pontos funkcióját ma sem ismerjük.
- A képlet valóban kikopott számos anatómiai tankönyvből, de nem törölték ki az orvostudományból, ahogy azt a közösségi médiában állítják.
- Egy 2025-ös kutatás szerint a rete ovarii szerepet játszhat a petefészek működésében, de az eredmények egyelőre főként egérkísérletekből származnak.
A férfiak kitöröltek egy női szervet az orvosi tankönyvekből, mert úgy döntöttek, hogy haszontalan. Nagyjából ezzel a meghökkentő állítással terjed most a közösségi médiában a rete ovarii története. A sztoriban van minden, ami garantálja a felháborodásunkat: egy elfeledett női szerv, férfiak által hosszú ideig uralt orvostudomány és egy új kutatás, amely állítólag most bizonyította be, hogy a feleslegesnek nyilvánított testrész valójában fontos lehet.
Ez azonban csak részben igaz így. Nézzük hát, hogy mi történt!
Röviden és tömören a rete ovariiról nem 2025-ben állították először, hogy szerepe lehet, és soha nem törölték ki teljesen az orvostudományból. Az igaz, hogy már a 19. században ismerték, viszont sokáig jelentéktelen fejlődéstani maradványnak tekintették, és számos modern anatómiai ábrázolásból, illetve tankönyvből ki is kopott végül.
Rete ovarii, egy régi anatómiai rejtély
A rete ovarii a petefészekhez kapcsolódó, apró, csatornaszerű struktúra. Fejlődéstanilag rokonságban áll a férfi reproduktív rendszer rete testis nevű részével, amelynek jól ismert szerepe van a spermiumok továbbításában. A rete ovarii funkciója viszont sokáig rejtély maradt. Bár az anatómusok régóta ismerték, kevés figyelmet kapott, és gyakran lényegében fejlődéstani maradványként kezelték.
A történet 2022-ben vett új fordulatot, amikor Jennifer McKey kutató egész egérpetefészkeket vizsgálva felfigyelt egy patkó alakú struktúrára, amelyet elsőre nem tudott azonosítani. Régi anatómiai szakirodalomban kezdett kutatni, és így jutott el a rete ovariihoz, azaz egy régóta ismert, de alig vizsgált képlethez.
Ez is érdekelhet: Te felismernéd? Ezek a petefészekrák tünetei
A kutatás ezt követően folytatódott. Dilara Anbarci, Jennifer McKey és kollégáik modern képalkotó és molekuláris módszerekkel kezdték részletesen feltérképezni a struktúrát. Eredményeik 2025. március 19-én jelentek meg az eLife folyóiratban Rediscovering the rete ovarii, vagyis A rete ovarii újrafelfedezése címmel. A vizsgálatok arra utaltak, hogy a rete ovarii korántsem lehet olyan jelentéktelen, mint sokáig gondolták, sőt Dilara Anbarci és kollégái szerint az eredmények arra is okot adnak, hogy újragondoljuk a rete ovarii helyét a női reproduktív rendszerben.
Erre jöttek rá 2025-ben
A kutatók egerekben azt találták, hogy a rete ovarii felnőttkorban is fennmaradó, összetett rendszer. Három különböző részét azonosították: petefészken belüli, összekötő és petefészken kívüli szakaszát. A struktúra kapcsolatban áll erekkel, immunsejtekkel és idegi nyúlványokkal, egy részében pedig csillós sejtek találhatók. De ennél is érdekesebb dolgot figyeltek meg, mégpedig azt, hogy folyadék áramlik belőle a petefészek irányába.
A közösségi médiában nemrég kezdett el terjedni a rete ovarii története:
@jeninekortuem ♬ original sound - G-9
A folyadékban ráadásul olyan kiválasztott fehérjéket azonosítottak, amelyek alapján elképzelhető, hogy a rete ovarii valamilyen módon kommunikál a petefészekkel, és részt vesz annak működésében. Nagyon leegyszerűsítve tehát lehetséges, hogy amit sokáig passzív maradványnak gondoltunk, valójában információkat vagy molekuláris jelzéseket közvetít a petefészek felé.
A kutatók még egy érdekes lehetőséget felvetettek: a rete ovarii egyfajta antennaként érzékelheti a petefészken kívüli környezet változásait, majd ezekre reagálva különböző anyagokat juttathat a petefészekhez.
Csakhogy itt van egy fontos kérdés. Emberben is ezt csinálja a rete ovarii?
Ezt egyelőre nem tudják. A rete ovarii az emberi anatómiában is ismert struktúra, de a mostani, izgalmas funkcionális eredmények elsősorban egérkísérletekből származnak. A kutatás nem bizonyította, hogy az emberi rete ovarii is ugyanilyen módon működne. Azt sem tudják még biztosan, milyen következménye lenne annak, ha nem működne megfelelően, és azt sem, hogy van-e szerepe például a termékenységben.
De ha ilyen régóta ismerjük, hogyan lehetett ennyire elfelejteni?
Tényleg eltűnt a rete ovarii az anatómia-tankönyvekből?
Ez igaz. A rete ovarii felfedezésének története egészen a 19. századig nyúlik vissza. Wilhelm von Waldeyer német anatómus már 1870-ben leírta, és a híres Gray’s Anatomy (Henry Gray brit anatómus könyve 1858-ból, az egyik legismertebb és legrégebbi anatómiai szakkönyv) korai kiadásaiban a petefészek ábrázolásán is szerepelt, de aztán fokozatosan háttérbe szorult.
A rete ovarii a petefészekhez kapcsolódó apró anatómiai struktúra, amelynek pontos funkcióját máig nem sikerült teljesen feltérképezni (Forrás: Getty Images)
A 2025-ös eLife-tanulmány szerzői maguk hívják fel rá a figyelmet, hogy a rete ovarii még látható volt a Gray’s Anatomy korábbi petefészek-ábráin, a későbbi tankönyvekből azonban eltűnt. Innen született meg a most terjedő internetes történet, hogy férfi orvosok haszontalannak nyilvánítottak egy női szervet, majd egyszerűen kiradírozták az anatómiai könyvekből.
Valóban férfi orvosok törölték ki ezt a női szervet?
Nem egészen erre, vagy legalábbis nem pont így erre utalnak a rendelkezésünkre álló bizonyítékok. A rete ovariit ugyanis nem törölték ki magából az orvostudományból, és nem is felejtették el másfél évszázadra. Miközben a tankönyvekben és az anatómiai oktatásban valóban háttérbe szorult, a szakirodalomban továbbra is foglalkoztak vele. 1985-ben például külön tudományos áttekintés jelent meg az emlősök rete ovariijáról.
A szerzők már negyven évvel a mostani kutatás előtt arra figyelmeztettek, hogy a struktúrát valószínűleg nem helyes egyszerű funkció nélküli maradványnak tekinteni. A rendelkezésükre álló eredmények alapján már akkor felmerült, hogy különböző anyagokat termelhet és választhat ki.
Egy évvel később újabb anatómiai tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy az embriológiai, szövettani és reprodukcióbiológiai tankönyvek pontatlanul írják le a rete ovarii felépítését. Vagyis a közösségi médiában terjedő állítás legfontosabb részét azért érdemes helyretenni:
A rete ovariit nem törölték ki az orvostudományból.
Régóta ismerték, és közben is kutatták. Az viszont igaz, hogy funkciótlan maradványnak tekintették, kevés figyelmet kapott, és számos modern anatómiai tankönyvből, illetve ábrázolásból kikopott. A kettő között jelentős különbség van.
Miért kapott ilyen kevés figyelmet a rete ovarii?
De marad egy kellemetlen kérdés. Van ennek köze ahhoz, hogy a női testről van szó? A közösségi médiában terjedő történet erre egyszerű választ kínál: férfiak uralták az orvostudományt, ezért nem érdekelte őket egy női anatómiai struktúra. Ilyen egyenes oksági kapcsolatot azonban a rete ovarii történetéből nem lehet bizonyítani. Nincs arra bizonyíték, hogy férfi anatómusok azért hagyták volna ki a tankönyvekből, mert nőkhöz kapcsolódó szervről volt szó.
Ettől még nem érdektelen, hogy éppen mi került az orvostudomány figyelmének középpontjába – és mi nem.
A női test és a női reproduktív rendszer egyes területeinek történeti alulkutatottsága jól dokumentált probléma.
A rete ovarii pedig legalábbis felvet egy érdekes kérdést: hogyan válhatott egy feltételezés – ti. egy anatómiai struktúra valószínűleg nem csinál semmi fontosat – olyan elfogadottá, hogy generációkon át kevés kutatói figyelem jusson rá?
Ez is érdekelhet: A női agyat is alulkutatták – interjú a világhírű kutatóval, Lisa Mosconival
Különösen érdekes az összehasonlítás a férfi megfelelőjével. A rete testis funkciója viszonylag jól felismerhető volt, ezért a reproduktív anatómia alapvető képletévé vált. A rete ovarii szerepe nem volt ilyen nyilvánvaló, így sokáig maradványként kezelték. Ez önmagában nem bizonyít tudatos szexizmust, arra viszont nagyon jó példa, hogy az orvostudományban is előfordulhat, hogy egy korábbi feltételezés hosszú időre meghatározza, mit tartunk érdemesnek további vizsgálatra.
Menopauza és hormontermelés: a tudomány óvatosabb, mint az internet
A rete ovarii történetének az az egyik legizgalmasabb része, hogy egy több mint 150 éve ismert anatómiai struktúráról még ma is alapvető kérdéseket teszünk fel. Nem tudjuk pontosan, milyen jelentősége van az emberi petefészek működésében, nem tudjuk, mi történik, ha nem működik megfelelően. Azt sem tudjuk még, lehet-e jelentősége olyan reproduktív folyamatokban vagy betegségekben, amelyeket jelenleg nem értünk teljesen.
A közösségi médiában már megjelentek olyan állítások és posztok, amelyek már hormontermelő szervként írják le a rete ovariit, sőt olyan állítás is terjed, hogy akár a menopauza kezelésének kulcsa lehet. A kutatások azonban ezt egyelőre nem igazolják. A 2025-ös vizsgálat szekretált fehérjéket és hormonális jelátvitelre utaló sajátosságokat talált, de ebből még nem következik, hogy a rete ovarii emberben bizonyítottan hormontermelő szerv lenne – arra pedig jelenleg nincs bizonyíték, hogy a menopauza kezelésének célpontja lehetne.
Kiemelt kép: Cikkünk nyitóképét mesterséges intelligenciával (ChatGPT) generáltattuk
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!