Dr. Lisa Mosconi idegtudós beszél a Women's Alzheimer's Movement egyik 2020-as kutatási bejelentésén New Yorkban

A menopauza valóban átépíti az agyat? Dr. Lisa Mosconi exkluzív interjúnkban válaszol

Mi történik a menopauza alatt a fejünkben? Hogyan függ össze agyunk a petefészkünkkel? Miért lesz vége már az életünk közepén a termékenységünknek? – Ilyen és hasonló kérdésekkel bombáztam dr. Lisa Mosconi világhírű olasz–amerikai agykutatót, neuroradiológust annak alkalmából, hogy magyarul is megjelent eddigi ismereteinket forradalmian felülíró könyve, a Menopauzaagy.

Ön a New York-i Weill Cornell Orvostudományi Egyetem Alzheimer-megelőzési programjának igazgatója. Hogyan jutott el mégis a menopauza kutatásáig?

A nagymamámmal nevelkedtem Olaszországban, akit Alzheimer-kór támadott meg, ahogy később a két húgát is, csupán a fiútestvérüket kerülte el a betegség. Édesanyámmal rettegtünk, nehogy mi is erre a sorsra jussunk, úgyhogy én már PhD-hallgatóként minden alkalmat megragadtam, hogy tapasztaltabb kollégáimat arról faggassam, van-e különbség a nők és a férfiak Alzheimer-érintettsége között.

Lisa Mosconi: Menopauzaagy című könyvének borítója

Lisa Mosconi: Menopauzaagy, Park könyvkiadó, fordította: Kelemen László

A válasz mindig az volt, hogy igen, van, a páciensek majd’ kétharmada nő, de csak azért, mert a nők tovább élnek. Ez azonban egyáltalán nem volt logikus, hiszen a két nem átlagéletkora között csupán néhány év különbség van.

Elkezdtem a valódi okok után kutatni, és megdöbbentő eredményre jutottam: az Alzheimer-kór valójában nem időskori betegség, hanem már az élet közepe táján elkezdődik. (Vigyázat, ennek a betegségnek semmi köze a változókorú nőkre jellemző „agyi ködhöz”, azaz az emlékezet időnkénti kieséséhez! – a szerk.)

Törni kezdtem a fejem, mi történhet a nőkkel életük derekán, ami a férfiakkal nem történik meg? Arra jutottam, hogy ez a menopauza – a termékenységünk befejeződése. Az Alzheimer-kórnak két formáját ismerjük. Az egyik egy ritka, korai változat, ami akár húsz-harminc évesen is jelentkezhet, de ennek genetikai oka van, és öröklődik. A betegek 98 százalékánál azonban később jelentkezik a kór, és számos kockázati tényezővel összefüggésbe hozható.

Az első tünetek a középkorúvá válás elején észlelhetők, körülbelül akkor, amikor a nők a változókorba lépnek. Az említett kockázati tényezőket jelenleg is nagy erőkkel kutatjuk, de egyelőre még nem tudom megmondani, hogyan kerülhető el a betegség. Így kúszott tehát a menopauza a fókuszomba.

Kapcsolódó: Az Alzheimer-kór 3 stádiumát mindenkinek ismernie kellene

S mivel a női agyat a tudomány eddig szinte egyáltalán nem vizsgálta – többnyire a férfiak agyát tanulmányozták, mondván, a nők szervezete csupán a nemi jellegért felelős szervekben különbözik a férfiakétól –, a munkatársaimmal rábukkantunk néhány új, érdekes dologra.

Igaz, hogy a női agy szoros kapcsolatban áll a petefészekkel?

dr. Lisa Mosconi

Igaz. A tudósok az elmúlt évtizedekben jöttek rá, hogy a női agy nem egyszerűen csak eleget tesz a reprodukciós kívánalmaknak, hanem az összes mechanizmus zökkenőmentessége érdekében szorosan együttműködik a petefészekkel. Ezeket a meghatározó kapcsolatokat a neuroendokrin rendszer működteti, amelynek hálózatán belül az agyunk összeköttetésben áll nem csupán a petefészkünkkel, hanem az egész hormonrendszerünkkel.

Az ösztrogénnek kitüntetett szerep jut ebben. Amikor a menopauza idején a petefészek kezd kimerülni, és egyre kevesebb ösztrogént képes előállítani, az agyi receptorok aktiválatlanok maradnak, és a jelátviteli rendszerben zavarok jelentkeznek. Az agy még igyekszik egy darabig ösztrogéntermelésre ösztönözni a petefészket, de végül befejeződik a menstruációs ciklus. Ezzel véget ér az agyunk és a petefészek hosszú kapcsolata. 

Ez az oka annak, hogy elromlik a hőszabályozás, ránk telepszik az agyi köd, ingerlékenyek leszünk, fáradékonyak, és nem tudunk aludni?

Pontosan. Különösen a kognitív funkciók meggyengülése lehet ijesztő – egyébként ez se mindenkire igaz –, de nem kell megijedni! A nők többsége még így is a normális tartományon belül marad, illetve a memória és a beszédkészség terén ilyenkor is jobban teljesítünk, mint a férfiak. És ez csak átmeneti állapot.

Legkésőbb a menopauzát követő harmadik-negyedik évre helyreállhatnak a kognitív és egyéb agyi funkcióink.

A kutatások azt mutatják, hogy a női agy képes adaptálódni az előállt ösztrogénhiányos helyzethez, s miután kicsit karcsúsította magát, leépített bizonyos idegpályákat, amelyekre már nem volt szükségünk, rohamléptekkel újakat épít, amelyek más, különleges lehetőségeket kínálnak a menopauzán átesett nők számára.

Ez is érdekelhet: 6 szokatlan tünet, ami a menopauzához köthető

Azt írja, a folyamat hasonlít arra, mint amikor a kamaszok agya áthuzalozódik, hogy felnőttként meg tudják állni a helyüket. De mi, változókorú

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Ízelítő a cikk tartalmából
Valóban igaz, hogy a menopauza után a női agy új képességekre tehet szert? Dr. Lisa Mosconi meglepő kutatásokról és saját tanácsairól is beszél.
A világhírű kutató olyan összefüggéseket mutat be, amelyek alapjaiban változtathatják meg a változókorról alkotott képet.
Mit tesz saját egészségéért a menopauzára készülő Lisa Mosconi?
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .
Ajánlott videó